Iratok az 1907-es zimányi „Szent tünemény” történetéből

1907 augusztusában igen érdekes esemény borzolta fel Zimány lakosai és a közigazgatási hatóságok kedélyeit: a hónap elején két tízéves zimányi leány, Kovács Mári és Zsalakó Erzse „szent tüneményt” véltek látni. Előadásuk szerint az egyik napon (a dátumra nem emlékeztek) délután két óra tájban az út mellett játszottak, amikor látták, hogy „az uradalmi szűrűskert [értsd: szérűskert] gyepűjében nagy fényesség keletkezett s oda mentek és látták a boldogságos Szűz Máriát összetett kézzel, kezén olvasó volt, fején pedig koszorú”. Látomásukat elmesélték a faluban, s erre nagy csődület jött össze a mondott helyen, úgyannyira, hogy „zarándokhely” lett a terület. Landler Lajos uradalmi ispán kénytelen volt a hatóságokhoz fordulni, mert a látogatók tömegestül érkeztek gyalogosan és kocsikon a szomszédos falvakból, de még Kaposkeresztúrról és Dombóvárról is, sőt már bábos sátrat is felállított egy élelmes kereskedő. A tömeg nagy károkat okozott a földeken: a csalamádét éretlenül kellett lekaszálni, a felszántott földet és a gyepűt összetiporták. Nemcsak Zimányban, de Rácegresen is problémát okozott a „szent látványosság”: az intéző panaszt tett, mert „az egész cselédség éjnek idején engedelem nélkül, sőt tilalma daczára is elszökik Zimányba, hol a Szűz Mária megjelenését várják”.

Trombitás Mihály, az igali főszolgabíró is intézkedett az ügyben: először jelentést kért, hogy mi módon látják a népek Szűz Máriát. Hartmann Ferenc magyaratádi körjegyző válasza szerint „a zimányi szent tünemény közvetlen a falu végén az urasági földet övező árok hátán felnőtt bokrok és fák között látható. Vannak azonban, akik a levegőben látják maguk előtt lebegve a szűz Mária képét, korona van a fején, koszorú a lábán, Jézus a karján, olvasó s imakönyv a kezében s áhítatosan imádkozik”. A mosdósi csendőrőrs járőreit is kiküldték ellenőrizni a látomás helyszínét, augusztus 24-én az jelentették, hogy „többször ünnep- és vasárnapi napokon szoknak [sic!] összecsoportosulni, de a szűrűs kert körül most már semmi féle vetemény nincs és az összecsoportosuló közönség ott kárt nem tesz”.

A főszolgabíró augusztus 28-án hirdetményt bocsátott ki „az elbolondított vallásrajongó nép” távoltartására a helyszíntől, ahol „legázolt bokrokon kívül semmi látnivaló nincs, annál kevésbé Szűz Mária kép, melynek látása beteg agy szüleményének és fantáziájának mondható”, s betiltotta az oda történő zarándoklást, s mezőrendőri kihágási szabálysértés minősítést és megtorlást helyezett kilátásba a tilalmat semmibe vevőkkel szemben.

Főszolgabírói utasításra a helyszínt nagy mennyiségű tüskés ággal keríttették el és elzárták a bejáró sarkot. Az ispán elmondása szerint idővel már szűnt a csődület, egyre kevesebben érkeztek a csodalátás helyére. A mosdósi csendőrős szeptember 23-án kelt jelentése ezt megerősítette: eszerint a csoportosulás teljesen megszűnt, már nem látogatják az emberek a helyet.

Az alábbiakban szöveghű átiratban közlünk három, az ügyre vonatkozó dokumentumot, illetve az eredetiek digitális másolatait.

Kiss Norbert Péter

1. dokumentum

A mosdósi csendőrőrs jelentése az igali főszolgabírónak

Mosdós, 1907. augusztus 24.

M. kir. VI. számú csendőrkerület

Mosdósi őrs

284. szám

Tárgy: Zimányi szent tünemény miben állásáról jelent

A tekintetes szolgabírói hivatalnak, Igal

Kelt Mosdóson, 1907. év augusztus hó 24-én

A folyó hó 12-lén kelt 3909 számú felhívására jelentem, hogy Mózner Zsigmond csendőr százados őrsvezető és Szabó Balázs csendőrökből állott járőr folyó hó 23-án a zimányi uradalom szérűskert gyepűjében Szent tünemény látogatására összegyülekező közönséget megfigyelte, de ott senkit nem észlelt [sic!], mindannak daczára, hogy értesülésem szerint pénteki napokon is szoktak összecsoportosulni.

Landler Lajos uradalmi ispán előadása szerint többször ünnep- és vasárnapi napokon szoknak [sic!] összecsoportosulni, de a szérűskert körül most már semmiféle vetemény nincs és az összecsoportosuló közönség ott kárt nem tesz.

Járőr Kovács György Mári nevű 10 éves és Zsalakó Ferencz Erzse nevű 10 éves leányok, zimányi lakosok, kik a folyó hó elején a Szent tüneményt észrevették, kikérdeztettek és előadták, hogy a folyó hó elején, a napot megnevezni nem tudják, úgy délután 2 óra tájban az úton játszottak és ez alkalommal látták, hogy az uradalom szérűskert gyepűjében nagy fényesség keletkezett s odamentek és látták a boldogságos Szűz Máriát összetett kézzel, kezén olvasó volt, fején pedig koszorú, ezután bementek a községbe a látottakat közölték és ebből keletkezett a gyepű körüli csoportosulás, ami ünnep- és vasárnapi napokon időnként ellenőriztetni fog.

Takács I. őrvezető

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV.415.b. Igali járás főszolgabírájának (főjegyzőjének) közigazgatási iratai. 3909/1907.

Kézzel írott eredeti irat aláírással hitelesítve.

2. dokumentum

Az igali főszolgabíró hirdetménye

Igal, 1907. augusztus 28.

Igali járás főszolgabírájától

Ad. 390961907. kzg. szám

Hirdetmény

Zimány község belterületén az uradalmi szérűskert nyugati gyepűjében a bokrok között és a levegőben az elámított nép Szűz Mária képét véli látni és ez által népcsődület majdnem naponta, de főleg vasár- és ünnepnapokon valóságos búcsújárás tartatik, mi által az uradalomnak az legázolt földeken, sőt a gyepűben is kár okoztatik.

Bármennyire igyekeztem humánus intézkedésem által az elbolondított vallásrajongó népet távol tartani, de alig sikerült.

Mielőtt a szigorú és megtorló intézkedéshez nyúlnék, szükségesnek tartom közhírré tétel útján a népet a legkomolyabban figyelmeztetni és felvilágosítani, hogy a jelzett helyen egyéb, mint most már legázolt bokrokon kívül semmi látnivaló nincs, annál kevésbé Szűz Mária-kép, melynek látása beteg agy szüleményének és fantáziájának mondható, miért is a jelzett helyen való megjelenést büntetés terhe alatt betiltom.

Felhívom tehát a környékbeli összes község lakosait, hogy a haszontalan zarándoklástól magukat kíméljék meg, mert a csendőrség és az elöljáróság utasítva lett, hogy mindazokat, kik ezen közhírré tétel után oda tolakodnának, személyválogatás nélkül jelentse fel hozzám, hogy ellenük a mezőrendőri kihágást, illetve megtorló eljárást foganatosíthassam.

Igal, 1907. augusztus hó 28.

Főszolgabíró helyett:

Bogyay Viktor

szolgabíró

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV.415.b. Igali járás főszolgabírájának (főjegyzőjének) közigazgatási iratai. 3909/1907.

Kézzel írott irat másolata aláírással és bélyegzőlenyomattal hitelesítve.

3. dokumentum

Az igali főszolgabíró átirata a magyaratádi körjegyzőnek

Igal, 1907. augusztus 28.

Ad. 3909/1907. kzg. szám

Igali járás főszolgabírájától

Körjegyző Úrnak!

Magyaratád

A zimányi uradalmi területen a pajtáskert eleven gyepűjében a bokrok között a vallási rajongásban szenvedő, félrevezetett nép által különféle alakban láthatónak vélt Szűz Mária látogatásának [sic!] ott összecsődülő népsokaság meggátlására vonatkozó ad. 1174/1907. sz. jelentése folytán a következő intézkedések megtételét rendelem el:

T. Uraságod közbejötte mellett kötelességévé teszem Zimány község bírájának és elöljáróságának, hogy Landler Lajos ottani uradalmi ispán által beígért és adandó munkaerővel mindenekelőtt azon eleven gyepű, hol a láthatónak vélt Szűz Mária helye van, legalábbis két-három méter hosszban kiirtassék, és előtte magas deszkakorláttal láttassék el úgy, hogy oda a nép ne férhessen. Továbbá a bejáró gazdasági dűlőút mindkét fele korláttal látandó el, vagy felsáncolandó és mellette egy mélyen leásandó cölöpre „TILOS ÚT” felírással legalábbis 2 méter magasban távolról olvasható 1–1 tábla helyezendő el.

A mosdósi csendőrőrs a népcsődület meggátlása iránt már általam felhívatott, beérkezett jelentése szerint a célból ezen helyet többször ellenőrzi. Mégis, ha ezen humánus intézkedésem célhoz nem vezetne, úgy hozzám annak idején tegyen jelentést az esetben is, ha Zimány község elöljárósága a közreműködést megtagadná, hogy a további megfelelő intézkedést megtehessem.

Mindamellett mindazon egyének személyválogatás nélkül, kik az uradalmi tiszt által ellenőrzés végett kirendelendő mezőőr tilalma ellenére erőszakosan a helyszínre tolakodnának, név szerint lakhelyük megjelölésével feljelentendők, hogy ellenük a mezőrendőri kihágást és megtorló eljárást megtehessem.

Végül megemlítem, hogy ezen helynek látogatására vonatkozó tilalmazó hirdetményeket a szomszédos járás községeiben kiküldettem.

Főszolgabíró helyett:

Bogyay Viktor

szolgabíró

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV.415.b. Igali járás főszolgabírájának (főjegyzőjének) közigazgatási iratai. 3909/1907.

Gépelt eredeti irat aláírással hitelesítve.