Új, modern otthonra lelhet a Borsod vármegyei levéltár
Átadták május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára új épületét Miskolcon. Az MNL a borsodi vármegyeszékhelyen az egyetemmel működik együtt, a levéltár új épülete az oktatási intézmény könyvtára és levéltára mellé, a rektori hivatal közelébe költözött a 95 hektáros, parkosított kampusz területén. Az épületet Puskás Péter tervezte, aki egy nagyon modern, izgalmas épületet álmodott meg.
Impozáns épület
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója kifejtette, büszkeséggel töltötte el, hogy szerdán átadhatták Magyarország legmodernebb levéltárát, amelyet rendkívül látványosnak tart. Szavai szerint kiváló a költséghatékony ingatlan belső területkiosztása, és a funkcionalitása is magas színvonalú. A levéltárat kétszintes, mozgatható polcrendszerrel szerelték fel, ahol 20 kilométer iratanyagot tudnak megőrizni, így a dokumentumok elhelyezése több évtizedre megoldott lesz. – Az épületet azonban még nem tudják a kollégáim birtokba venni, mert ugyan az ingatlan kész van, a berendezési tárgyak már a helyükön vannak, de néhány apróbb munkálat még hátravan. Ki kell még például építeni az internetes hálózatot, illetve jön a költöztetés. A levéltár központja eddig a Miskolci Törvényszék épületében volt, ahonnan minél hamarabb ki kell költöznünk, mert a bíróság szeretné az egész ingatlant felújítani – emelte ki Szabó Csaba. Az MNL főigazgatója kifejtette: a most átadott fejlesztésben elévülhetetlen érdemei vannak Csöbör Katalin országgyűlési képviselőnek és Palkovics Lászlónak, aki államtitkárként és miniszterként is támogatta a beruházást.
Modern vívmányok
A vármegyei levéltár épületének átadása az első lépés afelé, hogy komoly tudásközpont jöhessen létre Miskolcon az egyetemmel közösen. A cél az, hogy a zöldmezős beruházásban megvalósuló vármegyei levéltár és a felújított, modernizált egyetemi könyvtár és levéltár együttműködjön az egyetemi képzésben. – A könyvtárban található rengeteg kötetet, és a vármegyei levéltárban ott levő iratanyagot a bölcsészek, a természettudományos képzésekben részt vevő hallgatók és a jogászok is használhatják, így a két intézmény együtt tudásközpontként működhet majd – hangsúlyozta Szabó Csaba. Hozzátette: a tudásközpontban elérhetőek lesznek a modern vívmányok, így a mesterséges intelligencia, az adatbányászat és a digitális bölcsészet is. Idővel ennek kapcsán akár szak is indulhatna a kifejezetten erős, és folyamatosan fejlődő miskolci egyetemen.
Új hozzászólás