Szolnokon ülésezett a Magyar–Orosz Levéltári Vegyesbizottság

Szerző: Seres Attila
2019.10.29.
Október 15–16-án Szolnokon tartotta soros, immáron nyolcadik ülését a Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság. Az eseményre, és az azt kísérő szakmai programokra Andrej Juraszovval, a Föderációs Levéltári Ügynökség (Roszarhiv) helyettes vezetőjének vezetésével hatfős orosz levéltári delegáció érkezett Magyarországra.

Az ülésen a két fél értékelte a Szovjetunióban fogva tartott magyar hadifoglyok nyilvántartó kartonjainak digitalizálására és a kartotékrendszert feldolgozó orosz nyelvű adatbázis létrehozására irányuló közös projekt eredményeit. Elhangzott, hogy a Bizottság 2003. évi megalakulása óta ez a legnagyobb szabású tudományos projekt, amely a két fél együttműködése révén valósul meg.

A magyar fél ennek az ülésnek a keretében jutott olyan információk birtokába az oroszországi szakhatósági levéltárakban őrzött hungarika-anyagokról, amelyek eddig a magyar kutatók előtt nem voltak ismertek. Eduard Pagyerin, az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Levéltári Szolgálatának vezetője elmondta, hogy az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának podolszki archívumában (CAMO RF) megközelítőleg 230 olyan ügyiratot (gyelo) őriznek, amelyek a második világháború idején a Vörös Hadsereg a keleti fronton harcoló magyar katonai alakulatok törzsének irattárából zsákmányolt. Megemlítette azt is, hogy ezen, döntően magyar, kisebb részben német nyelvű iratok 20%-hoz az orosz levéltárosok már orosz nyelvű regesztákat vagy szöveghű fordításokat készítettek. A magyar delegáció Igor Fetyiszovtól, az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma Történeti Dokumentációs Főosztálya helyettes vezetőjétől értesült arról, hogy az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltárának (AVP RF) őrzésében megközelítőleg 630 gyelót tartanak nyilván, amelyek a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) tevékenysége során keletkeztek, s ezek közül már körülbelül 430 dossziét feloldottak a minősítés alól.

A tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy az első világháború galíciai frontjának 1914-1915. évi eseményeit bemutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve az Orosz Állami Hadtörténelmi Levéltár (RGVIA) közös szerkesztésében készülő kétnyelvű albumot előreláthatólag 2020 első felében a magyar fél adja ki Magyarországon. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és az Orosz Állami Gazdasági Levéltár (RGAE) együttműködésében megvalósuló Budapest – Moszkva: két főváros metrója című történelmi albumot pedig a Roszarhiv adja ki Oroszországban 2020 második felében.

 

Szabó Csaba és Andrej Juraszov



Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az elkövetkező években folytatják és megvalósítják a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (RGASZPI) között még a Bizottság előző, 2018. évi ülésén elhatározott és megkezdett közös projekteket. 2020 tavaszán egy dokumentumkiállítást és ahhoz kapcsolódva kerekasztal beszélgetést szerveznek Budapesten Magyarok a Kominternben címmel, továbbá 2021-ben orosz nyelvű dokumentumgyűjteményt jelentetnek meg Magyarország és a Komintern címmel. Ennek a kötetnek a magyar nyelvű változata várhatóan 2022-ben lát majd napvilágot.

Az ülés zárásaként Andrej Juraszov ünnepélyes keretek között adta át Dr. Szabó Csabának, az MNL főigazgatójának azt a 30 tételből álló, Mindszenty József esztergomi érsekre, hercegprímásra vonatkozó iratlistát és a hozzá tartozó iratmásolatokat, amelyeket az orosz kollégák az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár és az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltárának fondjaiból reprezentatív jelleggel válogattak ki.



DR. SERES ATTILA
Főlevéltáros
Magyar Nemzeti Levéltár

 

Utolsó frissítés:

2019.11.05.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges