Rómában tartottak konferenciát a holokauszt 80. évfordulója alkalmából

Szerző: Tóth Krisztina
2024.11.27.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékezve, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség szervezésében a Magyar Nemzeti Levéltár, a Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Holokauszt Emlékközpont és a római Collegium Hungaricum (közismertebb nevén Római Magyar Akadémia) partnerségével nagyszabású nemzetközi konferenciát tartottak november 19-én Rómában, a Collegium Hungaricum dísztermében.

A 80 anni dall’Olocausto. La diplomazia della Santa Sede in favore degli ebrei: il caso degli ungheresi [„80 évvel a holokauszt után. A szentszéki diplomácia a zsidók védelmében: a magyar példa”] című rendezvény védnökei a Magyar Nemzeti Levéltár számára is fontos szakmai partnerek, a Vatikáni Apostoli Levéltár és a Jézus Társasága Római Levéltára voltak.

Az érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt teremben Lantos Krisztina, a Collegium Hungaricum igazgatója és Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet mellett Erdő Péter bíboros, Köves Slomó főrabbi és Megyeri Jonatán rabbi is köszöntőbeszédet mondtak.

A konferencia egyre táguló tematikával épült fel: a magyar zsidóüldözés és az Apostoli Szentszék magyar zsidók érdekében kifejtett tevékenysége felől nyitott a második szekcióban Közép-Kelet-Európa, majd Nyugat-Európa és a világ irányába. A rendezvényen neves külföldi és magyar szakemberek osztották meg vatikáni levéltári kutatásaik eredményét. A moderátorok az Apostoli Szentszékkel, XII. Piusszal és a zsidókkal foglalkozó nemzetközi hírű szakemberek voltak. Magyar részről a vatikáni levéltári delegátus koordinálásával 2022. november 30-án megalakult kutatócsoport tagjai adtak elő. A kutatócsoportban több hazai szakmai intézmény, köztük a Magyar Nemzeti Levéltár vesz részt. Az előadók és a moderátorok között egyaránt szerepeltek katolikus és zsidó vallásúak, biztosítva a különböző szempontok megismerését és a szakmai párbeszédet.

Az első szekciót Giordana Terracina, a Luiss Egyetem professzora moderálta. Az első előadó Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus volt, aki általános áttekintést adott a kutatásban résztvevő intézményekről, a feltárt fondokról és az eddigi eredményekről, valamint a jövőbeli tervekről. Az eredmények között említhető, hogy Slachta Margitnak a szlovákiai és magyar zsidók érdekében végzett tevékenységeinek forrásai magyar fordításban megjelentek az Időablakok. Válogatás a szociális testvérek második világháborús feljegyzéseiből, dokumentumaiból, (Szerk. Petrás Éva), Bp., 2024, című kötetben. A kutatócsoport dolgozik továbbá az Ebrei sorozat magyar forrásainak kiadásán. Ezt a kutatócsoport tagjai, Karsai László (SZTE, HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet) és Csonka Laura (MNL) előadása követték. Karsai László a téma hazai szaktekintélyeként rámutatott olyan forrásokra, amelyek véleménye szerint új megvilágításba helyezik, hogy XII. Pius pápa miért nem szólalt fel nyilvánosan a deportálások ellen, illetve arra, hogy mit tett Angelo Rotta a zsidók mentése érdekében. Csonka Laura pedig az MNL Országos Levéltárának iratanyaga alapján elemezte a semleges országok diplomatái és a Nemzetközi Vöröskereszt embermentő akcióit, különös tekintettel a nyilas hatalomátvételt követő időszakra.

A második szekció moderátora az Institutum Historicum Ordinis Praedicatorum, a római domonkos történeti intézet igazgatója P. Viliam Štefan Dóci volt. Az első előadó a téma nemzetközi szaktekintélye, a molisei egyetem professzora, Matteo Luigi Napolitano volt, aki elsősorban Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius zsidómentő tevékenységét méltatta. A második előadó Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont kutatója, az Ebrei kutatócsoport tagja volt, aki Andrea Cassulo romániai apostoli nuncius embermentő tevékenységéről beszélt, így többek között kiemelte, hogy Cassulónak volt köszönhető, hogy 1943-ban nem deportálták a romániai zsidókat Transznisztriába. Végül a szekció utolsó előadója Peter Slepčan, a pozsonyi Comenius Egyetem professzora volt, aki arról beszélt, hogy a szlovákiai püspöki kar a zsidókat hátrányosan megkülönböztető, jogfosztó rendelkezések, zsidótörvények ellen többször is nyíltan felemelte a szavát.

A harmadik szekciót P. Landry Védrenne párizsi missziós atya moderálta. Ez a szekció is egy átvezető előadással indult. Yagil Limore, a Sorbonne Egyetem professzora a francia püspökök zsidómentő tevékenységéről és a Pápai Államtitkárságon működő zsidómentő irodával való kapcsolattartásukról adott elő. Ezt követően a származásuk miatt üldözött olaszországi zsidókról beszélt a Giovanni Goria Alapítvány képviseletében Sergio Favretto. Végül Johan Ickx, a Pápai Államtitkárság Történeti Levéltárának igazgatója tartotta meg előadását, amelyben rámutatott arra, hogy az Apostoli Szentszék helyi, országos és világszinten is kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett, amin keresztül a származásuk miatt üldözötteket mentette.

A konferencián kiválóan kirajzolódott, hogy az egyes vatikáni levéltárakban, illetve helyi levéltárakban található források kiegészítik egymást, és beszédesen mesélnek a történelem e sötét fejezetéről, amelyben az egyedüli reményt azoknak a bátor személyeknek a kiállása jelentette, akik titokban az üldözötteket segítették.

Utolsó frissítés:

2024.11.28.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges