Konstantinápoly Budapesten

A neves építészdinasztiából származó Gerster Kálmán (1850–1927) 1896-ban, alig néhány hónap alatt tervezte meg a Konstantinápoly nevet viselő mulatóközpont könnyűszerkezetes épületegyüttesét, amelyet a kivitelezők a Lágymányos területén emeltek fel. Bár a tervező elvben az Oszmán Birodalom fővárosát igyekezett megidézni, a létesítményeken valójában főleg az észak-afrikai és az ibériai építészet formavilágát és motívumait jelenítette meg. Az MNL Országos Levéltárának tervtárában, a HU MNL OL-T 8-as törzsszámon őrzött Gerster Kálmán hagyaték teljes egészében tartalmazza a szórakozónegyed mindezidáig publikálatlan terveit, amelyekből 36 darabot jelen kötetben is tanulmányozhatunk. A Kovács Máté Gergő szerkesztésében a TERC Szakkönyvkiadónál megjelent kiadvány alapját adó Gerster-tervrajzok között találunk alaprajzokat, homlokzatokat, keresztmetszeteket, a megjelenített épületek között pedig kávéházat, cukrászdát, színházat, vendéglőt, különböző pavilonokat és az Aja Szófia mecset mását is. A tervrajzok értelmezését és a szórakozónegyed történetének megismerését nyolc tanulmány segíti, melyek szerzői (Kovács Máté Gergő, Fodor Gábor, Kiss Zsuzsanna Emília, Rabb Péter, Nagy Péter Tamás, Perczel Olivér, Schmidt Anikó és Török Enikő) bemutatják a kor magyar-török kapcsolatait, a „mesés” Kelethez kapcsolódó romantikus elképzeléseket és az orientalizmus divatját, valamint a budapesti Konstantinápoly szórakozónegyed előzményeiként is felfogható világkiállítások iszlám pavilonjait, és az 1893-ban felépített londoni Konstantinápoly témaparkját. A szerzők ugyancsak részletesen foglalkoznak a változatos programokat (tűzijátékok, sportversenyek, előadások, tánc, vásárlás) kínáló mulatópark kezdeti népszerűségének, majd gyors bukásának okaival, a negyed építészettörténeti jelentőségével, valamint röviden reflektálnak Gerster Kálmán életére és munkásságára. A gazdagon illusztrált tanulmányok mellett a könyv végén idővonalon is áttekinthetjük a szórakozónegyed történetének főbb eseményeit.

Jelzet: MNL OL T 8 2 28.

Jelzet: MNL OL T 8 2 59.

A neves török építész és restaurátor, Seda Özen Bilgili előszavával megjelent könyv elsősorban a 2019 őszén Isztambulban, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ kiállítóhelyén megvalósult, a kötettel azonos címet viselő kiállítás anyagán alapszik. A tárlat szervezői – a kötet szerzői – fontos céljuknak tekintették a magyarországi közgyűjteményekben (az MNL mellett a Budapest Főváros Levéltárában [=BFL], az Országos Széchényi Könyvtárban és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban) fellelhető, a szórakozónegyeddel kapcsolatos vizuális és tárgyi anyag (hirdetések, plakátok, emlékérem), valamint a korabeli folyóiratokban megjelent cikkek, anekdoták bemutatását. Az MNL, BFL és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke által is támogatott, gondos kutatómunka eredményeként a kiállításon és a kötetben egyaránt páratlanul gazdag forrásanyag jelenik meg a budapesti Konstantinápollyal kapcsolatban.

Jelzet: MNL OL T 8 2 83.

Jelzet: MNL OL T 8 2 89.

A tervek szerint 2022-ben Törökországban is megjelenő kötet izgalmas olvasmányként szolgálhat mindenkinek, aki érdeklődik az építészettörténet és/vagy az orientalizmus iránt, kíváncsi az 1890-es évek Európájának Keletről alkotott elképzeléseire, vagy egyszerűen csak tudni szeretné, milyen szórakozási lehetőségeik voltak a fővárosiaknak az 1896. évi millenniumi ünnepségek idején. A pandémiás helyzetre tekintettel a kötethez kapcsolódó, Isztambulban nagy sikerrel bemutatott kiállítást a magyarországi érdeklődők előreláthatóan 2022-ben tekinthetik meg a Gül Baba Türbéjénél.

A könyv bibliográfiai adatai: Konstantinápoly Budapesten, Kovács Máté Gergő szerkesztésében. A szerkesztésben közreműködött: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. TERC, Budapest, 2021. 92 oldal. ISBN 978 615 5445 84 2