„Jeles mesterség a régi nyavalyáknak meggyógyíttatására”. Gyógyszerreceptek Pekry Erzsébet receptgyűjteményéből
A könyvecske létrejöttének körülményeiről a kötet első oldala informál: „Gróf Pekri Erzsébet Terésia Asszony Confectes könyvének párja. Kit is Gazdasszonyságanak tovabra valo gyarapodasnak okaiért maga szamara le iratott Groff Teleki Susanna Asszony Ő N[agysa]ga Zelizi Mihaly altal Ezer het száz harmintzad esztendőben Böjt más havának tizennyoltzadik napján [1730. március 18.] M[agyar].Bükösön.”
A második oldalon kapunk tájékoztatást arról, hogy Zelizi 1731. augusztus 13-án készült el a másolással, amelyet Magyarbükkösön (ma Bichis, Románia, Maros megye), a Kemény család (Alsó-)Fehér vármegyei ősi birtokán végzett. Az eredeti, Pekry Erzsébet Terézia-féle „confectes könyv”-ről egyetlen más korabeli, sőt későbbi forrásban sem történik említés. Az egykorú elnevezés a latin confectus, confectum és az innen átvett olasz confetto szóból származik, amelynek jelentése: csemege, édesség, édes befőtt.
Sajnos a másolás forrásának tekinthető eredeti recepteskönyv meglétének, őrzőhelyének felderítésére irányuló kutatás ezidáig nem hozott eredményt.
A kötet borítója
Jelzet: MNL OL, Radvánszky család sajókazai levéltára, Lajstromozatlan iratok (P 568), D. 5. tétel-No. 16.
A recepteskönyv első két oldala
Jelzet: MNL OL, Radvánszky család sajókazai levéltára, Lajstromozatlan iratok (P 568), D. 5. tétel-No. 16.
Az eredeti konfektes könyv tulajdonosa, Pekry Erzsébet Terézia főrangú erdélyi családba született. Édesatyja Pekry Lőrinc (1656–1709) kapornaki, majd udvarhelyszéki főkapitány, később kuruc tábornagy, édesanyja pedig Petrőczy Kata Szidónia (1659–1708) költőnő volt. Pekry Erzsébet 1719 körül ment feleségül Radák Ádámhoz, akivel a szüleitől örökölt Magyarbükkösön és Magyarózdon éltek. Könyvecskéje leányágon öröklődött tovább. A benne lévő receptek szerint készítették az ételeket, süteményeket, befőtteket, lekvárokat, gyógyfőzeteket a rokon Radák, Rhédey, Bethlen, Teleki és Kemény családok konyháin.
A kötetet Teleki Zsuzsanna másoltatta le, aki Teleki Lászlónak (1674 k.–1713), Fehér vármegye főispánjának és Vay Annának a gyermeke volt. 1728-ban Kemény Lászlóhoz (1709–1774), a későbbi erdélyi gubernátorhoz ment feleségül.
A forrás – a korszak más ilyen jellegű könyveihez hasonlóan – egyaránt tartalmazza ételek és gyógyszerkészítmények receptjeit. Magyarországon az első ismert kéziratos recepteskönyv (szakácskönyv) a 16. századból való. A 17. század folyamán is nem a nyomtatott, hanem a kéziratos szakácskönyvek voltak jellemzőek. A ma ismert legrégebbi magyar szakácskönyvet Tótfalusi Kis Miklós adta ki 1695-ben Szakács mesterségnek könyvecskéje címmel.
Pekry Erzsébet recepteskönyvét 1730–31 folyamán másolták le. Az eredeti receptek azonban akár több évtizeddel korábban keletkezhettek, már csak amiatt is, mert az eredeti receptgyűjtemény tulajdonosa és a lemásoltató között egy nemzedéknyi a korkülönbség. Mindenesetre még abban az időszakban született, amikor a gyakorlat elsősorban a bevált receptek lemásolása volt – így tanultak egymástól a háziasszonyok – így gazdagították ismereteiket és a különféle ételek, italok, gyógykészítmények elkészítésére vonatkozó receptjeiket, ahogy ez a kötet nyitó oldalán szereplő bejegyzésből is kiderül: „Kit is gazdasszonyságoknak továbbra való gyarapodásnak okaiért maga számára leiratott”.
A kötetben különösebb szerkesztési elveket nem fedezhetünk fel, nincs fejezetekre bontva, se más módon tagolva. Ugyanakkor érzékelhető a törekvés, hogy a hasonló típusú vagy az azonos alapanyagú készítmények, gyógyszerek esetében egymás mellé kerüljenek az adott betegségre használatos főzetek leírásai.
A receptek egy része költséges, drága készítmények leírását adja, nehezen beszerezhető és/vagy drága összetevőkkel, ez is jól mutatja, hogy a gyűjtemény nem a közrendűek, inkább a magasabb társadalmi rétegek számára készült. Mindez az eredeti könyv tulajdonosának és a másoltatónak a személyéből, társadalmi rangjából is következik.
A gyűjteménybe alapvetően három fő céllal kerültek be receptek. Első csoportjukat a csemegék jelentették, a második csoportot a gyógyítást szolgáló készítmények alkották, a harmadik csoport pedig a szépségápolásra szolgáló készítményeket foglalja magában.
Ez alkalommal az orvosságként használatos szerek közül mutatunk be néhányat. Megtalálhatók közöttük a megelőzést szolgáló, a többfunkciós, tulajdonképpen szinte az egész testet és az immunrendszert erősítő készítmények, valamint az egyes konkrét betegségre használatos receptek. Utóbbiak közé tartoztak a járványokra, fertőző betegségekre, a légzőszervi megbetegedésekre (például a náthára), a különböző emésztőszervi betegségekre, veseproblémákra, a sérülésekre, sebekre használatos gyógyszerek, a nőgyógyászati problémákra és ezzel gyakori összefüggésben a termékenységre és a szülés biztonságos lefolyásának elősegítésére vonatkozó készítmények.
A gyógyreceptek által kezelt nagyobb betegségcsoportok és receptjeik
Járványok
Természetes, hogy a gyógyreceptek a veszélyes, széles körben terjedő nagyobb járványokra is igyekeztek gyógymódot ajánlani. Az egyik leggyakoribbak ezek között a pestis ellen javallott szerek. Az így készített, elsősorban gyógynövények és nádméz (cukor) összetevőkből álló készítményt a megszilárdulást követően felszelve lehetett adagolni.
A himlő ellen por állagú, különleges és értékes összetevőket (drágakő, arany) tartalmazó receptet kínál a gyűjtemény. Egy helyütt pedig megjelenik a „magyar kór”-nak is nevezett kiütéses tífusz elleni gyógymód is.
56. A pestiskor igen hasznos
Végy másfél font [1,68 kg] nádmézet, olvaszd meg a rózsavízben, ismét egy lat [1,75 dkg] földi tököt, egy lat tormentillát, a veres nadálygyökeret, egy lat angyelika vagy parlófűgyökeret, egy lat bábairefű-gyökeret, fél lat veres mirhát, 2 lat bolus armenust, fél lat kámfort, mindezeket porrá kell törni, és az említett nádmézben belétévén jól megkeverni, és így igen lassan főzni, addig míg szinte meg akar sűrűsödni, azután egy megvajazott óntáblára kitenni, hogy megkeményedjék, abból minden nap a férjfi vegyen egy babnyit, az asszonyember egy borsónyit. Azt mondják, hogy ennek bévétele után isten segedelmébül 24 óráig bátor [biztonságban] lehet az ember pestisbe.
149. A himlő por
Végy drágakövekből való port, amely 15 árpaszemet nyom, négy árpaszem nyomó orientális veszvert, 3 árpaszem nyomó vipera sót, 3 levél aranyat, mindezeket apró porrá törd meg. Ez egy nagy személynek egyszerre bévennivaló, azt pedig háromszor cselekedje; ha pedig a gyermekeket ezzel akarod éltetni, dupláld a receptet és oszd el három részre. Igen jó mikor a himlőtől félsz; izzadni kell utána, úgy igen használ és kihajtja a verítékekkel.
Szervi bajok
A receptekben is megmutatkozik az a szándék, hogy gyógyítsák az azonosított és jól körülírható betegségeket. Ezen belül a legtöbb készítmény a szívproblémák kezelését volt hivatott ellátni. Az ilyen receptek címében többnyire olvasható a szív megerősítése formula. A szívbántalmak gyógyítására számos „többfunkciós” orvosságot is használtak, és többféle típusú készítményt ajánlottak: akadtak köztük különböző vizek (például a vízhajtó hatású málnavíz), főzetek (például narancsvirágvíz), confectumok, porok, elsősorban virág- és gyógynövény készítmények, s különleges összetevőként még aranyat vagy drágaköveket is tartalmazó gyógyszerek. Alapanyagként a citrusféléket, a cukrot és a különféle fűszereket (fahéjat, szerecsendiót) alkalmazták leginkább.
A másik nagyobb receptcsoportot a gyomorbántalmakra használatos szerek alkották, ezek ugyancsak gyakran fordulnak elő a recepteskönyvben. Állaguk alapján szintén többfélék lehettek, ezt elnevezésük is mutatja, például latverge, liktárium, gyógyvíz. Ezek alapanyagait főként a birsalma, a cukor, a citrusfélék, különböző gyógynövények, csonthéjas termések és magvak (például mandula), vörösbor, virágok és fűszernövények (gyömbér, bors, fahéj, szerecsendió stb.) képezték.
Ritkábban, de előfordulnak a kötetben a vesebajra (arena) használható készítmények, a gyűjtemény ezekből is hat különféle receptet tartalmaz.
A gyógyreceptek között külön egységet alkotnak a fejre és annak betegségeire vonatkozó szerek. A fej betegségeit tágan értelmezhették, hiszen nem csupán a fejfájás, hanem a fejen található sebek, sebesülések, a tetvek, a fülfájás kezelése is ide tartozott, sőt több álmatlanság elleni szer is szerepel ebben a blokkban. Utóbbi készítményeknél a fehér mák szinte mindegyik receptben megjelent összetevőként.
A tüdőproblémák esetén alkalmazandó ún. tüdővizek állati és növényi alapanyagokat egyaránt tartalmaztak: állati tüdőt, májat, lépet, illetve izsópot, zsályát, szerecsendiót, köménymagot, szőlőt, fügét, hogy csak az ismertebb összetevőket említsük.
44. A gyomornak jó, a főnek is igen használatos liktárium, igen jó ízű is
Végy két font nádmézet, töltsd másfél fertály [2,5 dl] rózsavizet reá, végy nyolc lat mondolát, törd aprón és ahhoz is tölts rózsavizet, hogy olajos ne légyen, 2 lat fahéjat, 1 lat gyömbért, 1 lat szerecsendió-virágot, 2 lat galangát, 1 könting [kb. 4,5 g] koriandrum-fűmagot, 1 könting borsot, 1 könting szekfűt; de a nádmézet addig főzheted, míg megsűrösödik, azután az elészámlált fűszerszámokat a mondolával együtt belétedd a nádmézbe, próbáld meg, ha megsűrűsődött, vedd ki a tányérra; de a tányért elsőben meg kell vajazni, másképpen hozzáragad, hagyd a tányéron, míg megkeményedik valamennyire, azután arról elvévén tedd el, a fűszerszámot is meg kell törni, de nem igen aprón.
355. Száraz betegségtől való orvosság
Szép aprón megtört rókatüdőt négy latot, örmény gyükeret 4 latot, vad keménymagot 2 latot, ánizsmagot 2 latot, egy lat szerecsendió virágot, fél lat fahéjat, fél lat szekvüvet, ezeket mind meg kell törni, öszve kell elegyíteni, nádmézet amennyit gondol az ember, hogy elegendő lészen hozzája, meg kell törni, s hozzája vizet kell reá tölteni, hogy megolvadhasson véle; jól megolvadván ezen öszveelegyített port belé kell tenni, s meg kell főzni, hogy megkeményedjék, annakutána ki kell venni, hogy meghűljön. Nagy embernek egy diónyit kell egyszer megenni, gyermeknek egy mogyorónyit minden nap kétszer.A nőgyógyászati problémák és a gyermekáldás
A női egészségügyi problémák erősen kapcsolódnak a gyermekáldáshoz vagy annak elmaradásához, vagyis a fogamzóképességhez, valamint a terhesség során fellépő rendellenességekhez. A gyűjtemény egyik legbőségesebb receptegységét a női termékenységgel kapcsolatos leírások teszik ki (267–325. receptek). Emellett elszórtan találhatunk a gyűjtemény első felében is a női termékenységgel kapcsolatos recepteket.
A rendszertelen női ciklus kezelésére sok gyógykészítményt javasoltak, hiszen ez a termékenység szempontjából kulcsfontosságúnak számít, s rendellenessége több problémát is jelezhet. A nőgyógyászati problémák megfogalmazásának egy része a mai olvasó számára kissé különösnek hat, de abban a korban ez nyilván nem tűnt annak. A női szervezet virágozása, a havi vérzés elmaradása kezelésének okán több készítmény is bekerült a gyűjteménybe. Megfigyelhető, hogy a női ciklus problémáinál a Hold állását még gyakrabban vették figyelembe a receptek, de erre találunk más betegségek esetében is példát. A könyvecske több olyan gyógyszer leírását tartalmazza, amelyek izsópot, bort, fekete ürmöt, szerecsendiót, egyéb gyógyfüveket vagy rózsagyökeret és rozslisztet tartalmaznak és folyékony állagúak. A gyógyszerek készítésekor növényi és állati eredetű összetevőket is alkalmaztak, s egy receptben gyakran mindkét típusú összetevő szerepelt. Bor alapú oldatok, kenyérszerű készítmények, mellre, hasra használatos kenőcsök, pakolások egyaránt megtalálhatók az ajánlott szerek között.
A másik gyakori receptcsoport a gyermeket várók egészségügyi problémáira vonatkozott. Akadnak közöttük – különösebb meghatározott cél nélkül – csak várandós asszonyok számára ajánlott, általános, jó erőnlétet biztosító készítmények, de a gyermekvárás során jelentkező különféle rendellenességekre alkalmazható szerek is. Sok olyan készítmény szerepel a gyűjteményben, amely a gyermek idő előtti világrajövetelét, a koraszülést volt hivatva meggátolni, de van könnyebb szülést ígérő orvosság is.
Számos leírás van a szülést követően jelentkező bajokra, a különböző, feltehetőleg gyulladás okozta problémák tüneteinek megszüntetésére, a szoptatás során jelentkező mellgyulladások kezelésére, de találhatunk a test regenerálódását célzó készítményeket is, amelyeket kimondottan a gyermekágyas asszonyoknak kellett alkalmazniuk.
316. Füves lé, melyet az asszonyok gyermekágyban szoktak innya
Majorannát, polajt, méhfüvet, macskamentát és a későn érő eperjfüvet kell venni egyaránt mindenikből, és megszárasztván porrá törni. Mikoron élni akarsz véle, mindenkor végy annyit, amennyit három ujjad közé szoríthatsz, egy fél kupa borostyángyümölcsöt, egy kevés köményt és egy kevés szerecsendió virágot hozzávévén, és egy tojást közibe kevervén, azután rántsd meg a zsírban, főzd meg a hús lében, s igyál belőle.
Mentális állapot, memória
A gyűjteményben elsősorban fizikai problémák gyógyítására vagy megelőzésére találunk orvosságokat. A betegségek leginkább egy-egy testi tünet, magasabb szinten egy már azonosított betegség tünetegyütteseként jelennek meg, köztük több szemmel is látható jelekkel. Nehezebb lehetett az olyan betegségek vagy szimptómák kezelése, amelyeknek nem volt nyilvánvaló jele. Ezek közé tartoztak a memória és a mentális állapot zavarával, gyengeségével összefüggő problémák. Ezért nem véletlen, hogy a gyűjteményben kevés az ilyen betegségekre használható gyógyhatású készítmény leírása. Megfigyelhető az is, hogy a fő- és emlékezet-erősítő szerek ugyanúgy fűszerekből, növényi vizekből és nádmézből álltak, mint az egyéb célú gyógyszerek többsége.
51. A fő és emlékezet erősítő
Végy egy lat jó és erős fahéjat, fél lat szekfűt, fél lat galangát, fél könting vadsáfránt, egy kevés kubebát, szerecsendió-virágot, mindezeket aprón meg kell törni; csak a fahéj légyen igen apró, végy egy fél font nádmézet és ezt a rózsa- és levendulavízzel nedvesítsd meg; de úgy, hogy rózsavíz több légyen, mintsem nádméz, úgyhogy megálljon, azután tedd a fűszerszámot belé, és öntsd olyan formára, amicsodást szereted.
A gyűjtemény megelőző kezelések gyógykészítményeinek, egy-egy konkrét tünet gyógyításának szereit is tartalmazza, sőt címéhez híven, csemegék, édességek, gyümölcslevek és szörpök receptjét is megőrizte. Ezeket egy következő cikkünkben osztjuk meg olvasóinkkal.
Akit részletesebben érdekel az 1730–1731 folyamán lemásolt confectes könyv, az nyomtatott kiadásban is kézbe veheti a cikk szerzőinek munkájaként.
Új hozzászólás