„Három szent bölcs hozza a szívét, …”

2024.12.24.
A karácsony közeledtével az ünnepkörhöz tartozó jelenetet ábrázoló pecsétet szeretnénk bemutatni. Az oklevél, amelyen a pecsét függ, Lengyelországban keletkezett, a pomezániai káptalan bocsátotta ki 1330-ban.

A pecsét mandorla alakú. A középső mezőt kitöltő ábrázolás felső felében stilizált gótikus épületben Szűz Mária látható a bal karján ülő kis Jézussal. Az alsó harmadban jobb és bal oldalon három-három férfi alak látható, amint hódolatukat mutatják be a Madonnának és gyermekének. A kép elrendezéséből és a fejfedők változatosságából akár a pásztorok és bölcsek hódolatára is gondolhatunk.

A pomezániai káptalan pecsétje 1330-ból. Az oklevél a káptalan Lybenow faluban bírt ötvennégy jobbágycsaládjának kötelezettségeit sorolja föl. A dokumentum vásárlás révén jutott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának gyűjteményébe.
Jelzet: MNL OL, Mohács előtti gyűjtemény, Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára, DL 98460.
 

A pomezániai káptalan a mai Lengyelország északi, Pomezania tartományában fekvő Marienwerder (ma Kwidzyn) városában működött. A város a Német Lovagrend birtokában volt, ők építtették a hatalmas, téglából készült gótikus várat, amely a Marienwerder, később Bischofswerder nevet viselte. Itt alapították pápai közreműködéssel 1243-ban a pomezániai püspökséget, ekkor engedték át a lovagok a várat és a templomot a püspök és káptalanja részére.

Bár a kwidzyni katedrális titulusa Szent János Evangélista, a templom és a vár korábbi tulajdonosa, a Német Lovagrend nagy tisztelője volt Máriának. Ez birtokaik névadásában is tetten érhető – például: Marienburg/Malbork, Marienwerder/Kwidzyn.

 

Marienwerder/Bischofswerder ábrázolása egy Poroszországról 1758-ban megjelent térképmetszeten
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Családi fondokból kiemelt térképek, Festetics család (S 68), XI. No. 20.

A címben idézett karácsonyi ének Szegedi Lénárd Cantus Catholici Latino-Hungarici énekgyűjteményében jelent meg.

Szegedi Ferenc Lénárd (Nagyszombat, 1614 – Kassa, 1675) Bécsben és Rómában végezte tanulmányait. 1644-ben esztergomi kanonoknak választották, 1660-ban az erdélyi, 1663-ban a váci, 1670-től haláláig az egri püspök tisztségét és méltóságát töltötte be. Kassán, 1674-ben saját költségén jelentette meg a Cantus Catholici Latino-Hungarici című énekgyűjteményt.


Áldott karácsonyt és boldog új esztendőt kívánunk kedves Kutatóinknak és Látogatóinknak!

 

Utolsó frissítés:

2024.12.24.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges