Gyümölcsöző lehet az Üzbegisztánnal épülő levéltári kapcsolat

Május 27-én, hétfőn háromnapos látogatásra érkezett egy üzbég delegáció a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL), a küldöttség tagja volt Aybek Shakhavdinov, Üzbegisztán magyarországi nagykövete, Yusupov Ulugbek, az Üzarchiv Ügynökség igazgatója és Anvar Alijey, az Üzarchiv Ügynökség sajtószolgálati vezetője. A delegáció a három nap során járt az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában, ahol hivatalos megbeszélést folytatott az intézmény vezetésével, Szabó Csaba főigazgatóval és Mikó Zsuzsanna általános főigazgató-helyettessel. A küldöttség megtekintette a Gül Baba türbéjét és a Szent István termet, majd az üzbég vendégek az utolsó nap visszatértek a Bécsi kapu téri levéltári palotába, ahol épületvezetésen és iratbemutatón vettek részt.
 

Üzbég utak

Szabó Csaba kifejtette, hogy Üzbegisztán egy hihetetlen gazdag kultúrájú, csodálatos ország, amelynek a nemzeti levéltárával, az MNL főigazgatóként, jó ideje kapcsolatot ápol. – Néhány éve, egy jeles évforduló kapcsán meghívtak minket Üzbegisztánba, de akkor nem tudtam elmenni, és az intézményünket Mikó Zsuzsanna és Kovács Boglárka Bojána akkori titkárságvezető képviselte. Nagyon kedvesen fogadták őket, mert egyfajta türk népnek tartanak minket, és egy rokonság kép él bennük velünk kapcsolatban. Az üzbég amúgy is egy kifejezetten vendégszerető nép – mutatott rá. Hozzátette: 2023-ban újabb meghívást kapott Üzbegisztánba, és tavaly már maga is el tudott menni a közép-ázsiai országba. Élt is a lehetőséggel, a látogatás nagyon hasznos volt, mert egy sor térségbeli levéltári vezető is jelen volt az eseményen. – Még az orosz kolléga is, aki miniszteri rangban vezeti az ottani levéltári ügynökséget – fűzte hozzá.
 

Vámbéry-iratok

Az MNL főigazgatója rámutatott arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár számára kifejezetten hasznos lehet az együttműködés az üzbég levéltári ügynökséggel, mert már a 8. századból vannak irataik. Szabó Csaba így azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy akár a magyar népvándorlás kapcsán is lehetnek anyagok az intézményben. – Ami biztos, Vámbéry Ármin magyar orientalistáról, egyetemi tanárról van négy-öt csomag iratuk. Róla köztudott, hogy amikor annak idején Szamarkandba érkezett, magára vonta a helyi emír figyelmét. Ő hitvitát kezdeményezett Vámbéry Árminnal, aki magát kolduló dervisnek álcázva járta be Közép-Ázsia egyes országait. Vámbéry meggyőzte az emírt igazhitű voltáról, és végül ajándékokkal megrakodva engedték útjára – fogalmazott Szabó Csaba, aki hozzátette: a magyar orientalista kapcsán Schmidt Anikó talált egy iratot itthon, a levéltárban, amelyből kiderült, hogy Vámbéry kém lehetett, útja előtt ugyanis felajánlotta szolgálatait a hatóságoknak.
 

Hasznos tapasztalatcsere

Üzbegisztánban vannak iratok a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok kapcsán is, illetve az üzbég levéltári ügynökség szakemberei segíthetnek majd néhány olyan kérdést tisztázni, amelyek itthon a Szovjet táborok magyar foglyai című adatbázissal kapcsolatban merültek fel. Ebben az ügyben a Magyar Nemzeti Levéltár kaphat segítséget Azerbajdzsántól, Kazahsztántól és a balti államoktól is, ahol szintén voltak fogolytáborok. – A tervek szerint Magyarország moszkvai levéltári delegátusa néhány hétre elmegy majd Üzbegisztánba, és áttekinti az iratokat, és igyekszik hungarikákat felkutatni. Később pedig valaki visszamehet majd Klebelsberg Kuno-ösztöndíjjal kutatni – mondta el az MNL főigazgatója.

A mostani budapesti megbeszélésen a felek egyeztettek arról, hogy közösen kiállításokat szerveznének, és köteteket adnának ki, akár Vámbéry Árminról, az ő közép-ázsiai utazásairól. Felmerült egy a Gül Baba türbéjébe szervezett közös kiállítás is. Az üzbégeket érdekli továbbá a Magyarországon folyó digitalizáció, az adatbázisépítés, az iratkezelés és a dokumentumok nyilvántartása. – Az üzbégek pedig kifejezetten jók az állományvédelemben, komoly fotóarchívumok van, tőlük is lehet tanulni, a két ország szakemberi közösen segíthetik majd egymást egyes területeken – emelte ki Szabó Csaba.