Jelenlegi hely

Görög délután a Levéltárban

Beszámoló

2019.03.29.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára „Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek” című kiállításához kapcsolódóan zajlott le március 27-én a magyarországi görögség történetébe betekintést nyújtó „Görög délután a levéltárban” című esemény.

A kiállítás kísérőprogramjaként életre hívott rendezvényt Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára főlevéltárosa nyitotta, aki a Bécsi kapu téri épület anyagából mutatott be olyan iratokat, amelyek a magyarországi görögök 18-20. századi történetéhez kapcsolódtak: az érdeklődők láthattak tervrajzokat, leveleket és fényképéket. Ezek között szerepelt az a Görögországban szenzációt keltő fotó is, amely a Festetics-család egyik albumában található meg. Schmidt Anikó kiemelte, hogy a Szaloniki városfalát ábrázoló, 1870-ben készült fényképről írt cikke nagy publicitást kapott Görögországban, mivel addig nem volt ismeretes, hogyan nézett ki a régi, már lerombolt városfal.

Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára főlevéltárosa
Fotó: Varga Máté / MNL OL

Schmidt Anikó után Ekler Péter főlevéltáros mutatott be olyan könyvritkaságokat a Levéltártudományi Szakkönyvtár állományából, amelyek szintén a görögökhöz kapcsolódtak. Elmondta többek között, hogy a levéltárba került Babics József numizmatikus könyvgyűjteménye, amely számos görög nyelvű kiadványt tartalmaz, valamint megemlítette, hogy a könyvtár által őrzött Corpus scriptorum historiae Byzantinae egyik kötete tartalmaz egy, a nándorfehérvári diadal utáni közvetlen időkben keletkezett kortárs eposzt Hunyadi János tetteiről.

Ekler Péter, az MNL Országos Levéltára főlevéltárosa
Fotó: Varga Máté / MNL OL

Az irat- és könyvbemutatást követően Diószegi György Antal művelődéskutató tartott előadásában a régre, az Árpád-kor elejére visszanyúló görög-magyar kapcsolatrendszerbe nyújtott betekintést. Külön kiemelte, hogy a tokaji görögséghez tartozó felmenőinek történetével megismerkedve vált a téma kutatójává. Kifejtette továbbá, hogy az 1821-es görög szabadságharc idején Magyarországra a filhellénizmus volt jellemző, amely később is kitartott, és olyan személyek voltak a képviselői, mint Perczel Mór vagy Arany János. Mondandójának végén összegzésként arról beszélt, hogy a görög-magyar kapcsolatok ismerete kifejezetten fontos a hazai művelődés történetének szempontjából, hiszen a görögök kultúrája több mint ezer évre nyúlik vissza, és a görög-magyar kapcsolatok szinte egyidősek a magyar államisággal.