Forgalomba került a 300 éves levéltár ünnepi bélyegsora
Az MNL jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése. A kormányzat 1911-ben döntött véglegesen az új palota építéséről, amely 1913 és 1922 között készült el. Az új épület 1923 őszén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és azóta is az intézmény központi székhelye.
Az 1723. évi országgyűlésen – ahol többek között elfogadták a magyar rendek a Habsburg-ház nőági örökösödését (Pragmatica Sanctio) is – a XLV. törvénycikk rendelkezett az országos levéltár felállításáról: „[a rendek] azt is megállapították: … Hogy egyelőre szabad és királyi Pozsony városában, s az országlakó urak házában, általános országos levéltárt [Universale Archivum Regni] állítsanak fel, melybe az országos országgyűlési s más politikai és törvénykezési, bárki kezénél levő, akár a káptalanokban s conventekben őrzött, akár magáncsaládoknál találtató s az ország közállapotát érintő köziratokat, legfeljebb egy év alatt, a kirendelendő levéltárőr kezével elhelyezzék.”
Az bélyegsort bemutató eseményen dr. Szabó Csaba főigazgató köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a Magyar Országos Levéltár mint kulturális intézmény vagy épület eddig nem szerepelt postabélyegen. 1956-ban, amikor a levéltár 200 éves fennállását ünnepelték, Légrády Sándor neves bélyegtervező készített egy öt címletből álló bélyegsorozatot, ez azonban végül nem jelent meg, a levéltár így most szerepel első alkalommal forgalmi bélyegen. „Hiszem, hogy a bélyeg forgalomba hozatala hozzájárul ahhoz, hogy ráirányuljon a figyelem az egyik legjelentősebb kulturális memóriaintézményünkre" – fűzte hozzá a főigazgató.
Dr. Láng Géza állami vagyonért és postaügyért felelős helyettes államtitkár kitért rá, hogy az 1723. évi törvényeket 300 évvel ezelőtt, 1723. június 19-én szentesítette az uralkodó, III. Károly, ennek tiszteletére bocsátotta ki a Magyar Posta június 19-én a bélyeget és az alkalmi borítékot. Beszédében hangsúlyozta, hogy a levéltárakban őrzött iratok nem csupán múltunkat őrzik, hanem kaput nyitnak a jövő felé is. Mindezt azonban csak akkor tehetik meg, ha nyitottak vagyunk és érdeklődéssel fordulunk nemzeti múltunk emlékei, történetei felé.
Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. alelnöke a bélyegek tartalmát ismertetve elmondta: az emlékbélyeget két címletben bocsátották ki, azon a levéltárat alapító törvény (1723:XLV.) szövege, gróf Batthyány Lajos nádor pecsétnyomója, annak a két bélyeget összekapcsoló viaszlenyomata, illetve a Bécsi kapu téri épület homlokzata és keleti oldala látható. Az alkalmi borítékon Dudits Andor festőművész bejárati falfestménye szerepel, amely a levéltári palotát tervező és kivitelezését vezető Pecz Samu építészt ábrázolja az épület makettjével. Az alelnök elmondta, hogy kihívást jelentett a kettős évforduló megjelenítése ezen a parányi felületen, de Benedek Imre grafikusművésznek az alkalmi bélyegpáron és a hozzá készített első napi bélyegzésű borítékon is sikerült méltó módon teljesíteni ezt a kihívást.
A levéltár fennállásának 300. évfordulóját ünneplő alkalmi bélyegpár megvásárolható a Bazilika mellett található Filapostán vagy a Magyar Posta webshopjában 1240 Forint össznévértéken.
Új hozzászólás