Értékes tárlat és kötet készült az amerikai magyar emigrációról
– Nagyon örülök, hogy immáron második alkalommal fogadhattuk itt, a levéltárban a Magyarok öröksége az Egyesület Államokban című kezdeményezést, amely a magyar–amerikai közös múlt bemutatását célozta meg – kezdte köszöntőbeszédét a házigazda intézmény nevében Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár megbízott főigazgatója. Hozzátette, „az a kétnyelvű digitális platform és az a vándorkiállítás, amit most bemutatnak, olyan egyedülálló, intézményközi, több tudományterületet átfogó kezdeményezés, amely példaértékű és a levéltár szempontjából is rendkívül hasznos”. Szavai szerint különösen kiemelendő a platform közösségi dimenziója, amelyben lehetősége van az amerikai magyaroknak és helyi érintetteknek arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak az adatbázis bővítésébe. – A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisainál mindig cél, hogy kinyissuk a szolgáltatást, és lehetőséget adjunk arra, hogy ilyen módon is bővüljenek ezek a platformok – fogalmazott Czetz Balázs, aki megköszönte a kezdeményezésben részt vevő munkatársak és a partnerek közreműködését.
Közös örökség, hosszú távú küldetés
Mészáros Tamás, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte, hogy „a kezdeményezés a magyar és az amerikai közgyűjtemények, tudományos műhelyek, civil szervezetek, kutatók és magánszemélyek által régóta megfogalmazott együttműködési igényre épült”. – A program elsődleges célja a hungarika iratok, valamint az amerikai–magyar kapcsolatok és a magyar emigráció történetéhez kapcsolódó könyvek, iratok és műtárgyak feltárásának, megőrzésének és feldolgozásának összehangolása volt. A munkamegosztásban az Országos Széchényi Könyvtár a saját állományában őrzött periodikák, könyvek, mikrofilmek digitalizálását vállalta – mutatott rá. – A nemzeti könyvtár szakemberei az elmúlt hat hónap során a gazdag gyűjteményi anyagra építve olyan forrásokat digitalizáltak, amelyek közül több a kiállításon is helyet kapott. A tervek szerint a vándorkiállítás az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével a hazai könyvtári hálózat intézményeiben is megtekinthető lesz – fűzte hozzá.
Bakos Réka, a program igazgatója nyitó előadásban felidézte, hogy a kiállítás ötlete egy évvel ezelőtt, a Kivándorlók öröksége workshopot követően merült fel, amikor a résztvevők megfogalmazták egy közös magyar–amerikai örökségprojekt létrehozásának igényét. Az elmúlt hónapokban a kezdeményezés alulról építkező, tudományterületeken átívelő és intézményközi együttműködéssé fejlődött. Bemutatta a program három fő elemét is: a kétnyelvű, interaktív virtuális tárlatot, a Magyarországon és az Egyesült Államokban megjelenő utazó roll-up kiállítást, valamint a „Oszd meg a történeted!” közösségi gyűjtést. A kiállítási platform egy élő, folyamatosan bővülő tudástár, amely új kutatási eredményekkel, gyűjteményi forrásokkal és közösségi hozzájárulásokkal gyarapodik a jövőben is, támogatva a kutatást, oktatást és közösségi ismeretterjesztést. Előadása végén köszönetet mondott mindazoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik munkájukkal, szakértelmükkel és támogatásukkal hozzájárultak a projekthez.
Több mint százéves irat
A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai előkészítették az eseményre a független Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti első hivatalos iratot 1921-ből. Az amerikai–magyar békeszerződést gróf Bánffy Miklós magyar külügyminiszter és Ulysses Grant-Smith, az Egyesült Államok magyarországi megbízottja írta alá 105 évvel ezelőtt (HU-MNL-OL-K 70–II–1–Amerikai Egyesült Államok–1921). Az iratot röviden Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltára Országos Levéltára segédlevéltárosa mutatta be a rendezvény résztvevőinek.
Az eseményen megtekinthető volt a 250 év közös történelmét átfogó utazó roll-up kiállítás, emellett a program kutatói és szakmai partnerei három tematikus blokkban ismertették a tárlat tudományos koncepcióját és eddigi eredményeit. Az esemény házigazdája Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense volt.
Utak – a kivándorlás történeti íve
Az első panelbeszélgetés a kiállítás „Utak” pilléréhez vagyis a magyar kivándorlás különböző korszakaihoz kapcsolódott. Bevezető előadásában Fenyvesi Anna, a Szegedi Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézetének intézetvezető egyetemi docense áttekintette a magyar kivándorlás főbb korszakait és azok meghatározó jellemzőit. A panelbeszélgetés résztvevői Venkovits Balázs (a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete egyetemi docense és vezetője), Máté Zsolt (középiskolai tanár/doktorjelölt, Pécsi Tudományegyetem), Scheibner Tamás (tudományos főmunkatárs, ELTE HTK Történettudományi Intézet) és Rácz János (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) voltak, akik a 20. század meghatározó emigrációs hullámait kutatják. A beszélgetés középpontjában két kérdés állt: melyek voltak az egyes kivándorlási korszakok legfontosabb jellemzői, illetve milyen örökséget hagytak maguk után az Amerikába érkező magyar közösségek? A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok arculatán minden magyar emigráns nemzedék nyomot hagyott. Az általuk alapított szervezetek, egyesületek, cserkészcsapatok sokszor még ma is léteznek, az általuk épített templomok ma is állnak (bár sokat már mások vagy más célra használnak). Az egyes nemzedékek közötti viszonyok nem mindig voltak mentesek a konfliktusoktól, de a magyarok hozzájárulása az új hazához a mai napig látható és érezhető.
Terek – a magyar jelenlét földrajza
A "Terek" elnevezésű panelt Venkovits Balázs előadása nyitotta, amely a programban készülő interaktív térképet és annak koncepcióját mutatta be. Az ötven kiválasztott helyszín között a magyar kivándorlás különböző korszakait reprezentáló települések, „Little Hungary” városnegyedek, valamint a ki- és bevándorláshoz kapcsolódó ikonikus helyszínek egyaránt szerepelnek. Emellett kiemelte a program oktatási aspektusát, hiszen a helyszínek kutatása és feldolgozása részben a Debreceni Egyetemen, egy anglisztika szakos hallgatóknak szervezett kurzuson zajlott.
Az ezt követő beszélgetésen Nóvé Béla (az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársa, a Mára Sándor Kutatócsoport vezetője) és Deák Nóra (emigrációkutató) részvételével ismerkedhetett meg a közönség olyan kiemelt helyszínek történetével, mint Új Buda, Árpádhon vagy éppen az ’56-os menekülteket befogadó Camp Kilmer. A programban készülő térképes felület egyedülálló történelmi és kulturális éttekintést biztosít, miközben fontos szerepet játszhat a bemutatott helyszínek örökségének megőrzésében is.
Sorsok – az egyéni történetek ereje
A konferencia záró, „Sorsok” pillérhez kapcsolódó panelje a korábbi blokkok földrajzi és infrastrukturális kereteit tartalommal megtöltve, a migráció hús-vér szereplőire és az egyéni sorsokra fókuszált. A beszélgetést Hegedűs István, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejlesztési és Állományvédelmi igazgatója vezette. A panel résztvevői, M. Madarász Anita (tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala) és Nóvé Béla rávilágítottak arra, hogy a hivatalos statisztikák mögött meghúzódó kisemberek hangja és személyes megélései gyökeresen árnyalják a nagy történelmi narratívákat. A diskurzus központi elemét a kivándorlók identitásválsága, valamint a kinti magyar közösségek egyszerre megtartó és olykor megosztó ereje alkotta. A szakértők egyetértettek abban, hogy a mikrotörténeti források és az egyéni túlélési stratégiák kutatása elengedhetetlen a múlt megértéséhez, hiszen ezek mutatják meg a migráció valódi, emberi arcát.
A szakmai megnyitó végén zárszavában Bakos Réka hangsúlyozta, hogy a program nyitott kezdeményezésként működik tovább. A szervezők továbbra is várják az „Oszd meg a történeted!” felhívásra az egyéni és családtörténeteket, valamint olyan kutatók csatlakozását, akik szakmai tartalmukkal kívánnak hozzájárulni a virtuális kiállítás bővítéséhez. Emellett továbbra is keresik azokat a hazai és amerikai intézményeket, amelyek a következő hónapokban otthont adnának az utazó kiállításnak.
A virtuális kiállítás az usa250.hu/#/kiallitas oldalon elérhető, míg az utazó kiállítás aktuális menetrendje szintén a program honlapján jelenik majd meg.
Amerika egy magyar kivándorló szemével
A szakmai megnyitó után az érdeklődők figyelmébe ajánlották az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat legújabb kötetét. Az Egy kivándorló naplója: Pestu az Újvilágban című könyv egy kivételes, eddig publikálatlan forráson keresztül, történelmi „alulnézetből” enged betekintést a magyar kivándorlás világába. Béres István 1914–1918 között írt naplója személyes hangon, megrendítő részletességgel mesél az amerikai utazásról és a kinti élet nehézségeiről. A kiadványt Bakos Réka és Fenyvesi Anna, a könyvsorozat és a kötet szerkesztői, Katona Csaba, Pocsai Zsuzsanna, Béres István unokája és Venkovits Balázs, a kötet bevezető tanulmányának szerzője mutatta be. A szakemberek kiemelték, hogy noha a magyar kivándorlás világáról sok mindent tudunk a rendelkezésre álló források alapján, az ilyen naplók az apró, ugyanakkor rendkívül érdekes és fontos részleteket tárják az olvasók elé. Az olyan mozaikokat, amelyek segítségével nemcsak az egyes szereplők mindennapjait, munkáját, lakhatását, küzdelmeit, vívódásait és adott esetben nélkülözéseit ismerhetjük meg, hanem azt a világot is, amellyel utazásaik során találkoztak, és amely időlegesen vagyvéglegesen befogadta a magyar emigránsokat. Az eseményen elhangzott, hogy a munkát e téren is folytatják, és újabb kötetek megjelenése várható. Tervezik továbbá, hogy a most megjelent kötetet angol nyelven is kiadják majd.
Új hozzászólás