Erdély Trianon előtt és után - vitaest

Szerző: Miklós Dániel
2022.06.13.
Június 2-án csütörtökön a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épülete volt a helyszíne a Rubicon Intézet Erdély Trianon előtt és után című vitaestjének. A rendezvényen Szarka László, az intézet tudományos főmunkatársa kérdezte a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkárát, L. Balogh Bénit.

Szarka László a beszélgetés elején rámutatott, hogy az esemény apropója a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. A közelmúltban L. Balogh Béni pedig három olyan könyvben is közreműködött szerzőként, illetve szerkesztőként, amely az 1918-1920 közötti rövid, azonban igencsak sok változást hozó időszakkal foglalkozott, illetve nyelvismerete miatt Erdély kapcsán a helyi román, valamint a bukaresti kormányzat álláspontjába és elképzeléseibe is tud betekintést nyújtani – tette hozzá.

L. Balogh Béni kifejtette, hogy a magyar és a román gondolkodásban alapvető különbség mutatkozik meg, ha Erdély kerül szóba, ennek gyökerei pedig az újkorig nyúlnak vissza. Rámutatott: bár a románság nemzetük bölcsőjeként tekintett Erdélyre, a terület román fejedelemségekkel való uniójának igénye viszonylag későn, a 19. században jelenik meg. Sokáig csupán álomnak tűnt számukra az egyesülés a nagypolitikai helyzet miatt. Ebben az első világháború hozott döntő fordulatot: és bár az 1916-os hadi sikerek után 1917 volt Románia számára a kudarcokkal, nehézségekkel teli „sötét év,” 1918 novemberében ismét hadviselő féllé vált az ország az antant oldalán.

L. Balogh Béni és Szarka László

Fotó: Rubicon Intézet

Szarka László megjegyzésére nyomán L. Balogh Béni elmondta, hogy román oldalon éppen ellenkezőleg ítélték meg az amerikai külügyminiszter, Robert Lansing jegyzékét, mint Magyarországon, ahol a dokumentum arra mutatott rá a közvélemény szemében, hogy nagy a baj. Igaz, később a nagyhatalmak nem támogatták az összes román területi igényt a békekonferencián. Kérdésre válaszolva továbbá hozzátette: a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása már nem játszott szerepet a magyar-román határ kérdésében, azonban a román hadsereg ezúttal ténylegesen antant-haderőként tudott fellépni a bolsevizmus ellen – korábban ugyanis csak hangoztatták, hogy a bolsevik veszély miatt nyomulnak előre, és szegik meg ezzel a belgrádi fegyverszüneti megállapodást.

Erdély volt a legnagyobb veszteség Magyarország számára, és az erdélyi magyarok is sokkos állapotba kerültek az ekkor lezajló impériumváltás során – hívta fel a figyelmet L. Balogh Béni. Hozzátéve, hogy a többek között Kós Károlyhoz köthető „Kiáltó szó” című kiáltvány hozott ebben változást 1921-ben, amely a helyben maradtak számára a passzivitás helyett az önszerveződést ajánlotta alternatívaként. Az est zárásaként Szarka László Erdély ügye kapcsán az első világháborús nagyhatalmak álláspontját, L. Balogh Béni a fegyveres konfliktus végkimenetelét emelte ki, amelyek döntő hatással voltak a terület jövőbeli hovatartozására nézve.

A vitaest az alábbi linken visszanézhető:

Utolsó frissítés:

2022.06.29.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges