Elérhető a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisa

2021.02.25.
A kommunizmus áldozatainak emléknapján teszi közzé a Magyar Nemzeti Levéltár a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát. A 681 955 rekordot és 1 363 910 felvételt tartalmazó adatbázis egyszeri átvétele és feldolgozása példa nélküli a magyar levéltárügy történetében.

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a hadifogoly adatbázisban elérhető orosz kartonokról csak másolattal rendelkezik, ezért jelenleg ezekről további hitelesített másolat, valamint igazolás nem adható ki, azonban egyeztetés alatt áll egy igazolás kiadásának lehetősége. A döntés megszületéséig szíves türelmüket kérjük.

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-án a Magyar–Orosz Kormányközi Levéltári Együttműködési Bizottság 2019. évi munkatervének megfelelően egyezményt kötött az RGVA-ban őrzött, a második világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban fogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek nyilvántartó kartonjainak digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

Az orosz nyelvű adatbázis, illetve a digitális kollekció feldolgozása jelentős kihívások elé állította a magyar levéltárosokat. A kartonokon szereplő személyek azonosítása jelentette a legnagyobb feladatot, mivel az adatsorokat a legtöbb esetben magyarul nem tudó szovjet katonák töltötték ki, az adatfelvétel pedig minden esetben kézírással történt.     

A Magyar Nemzeti Levéltárnak átadott iratmásolatokhoz egy orosz nyelvű, cirill betűs leírást is készített az orosz fél, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazta. Az adatbázis a fogolyként nyilvántartott személy vezeték- és keresztnevét, születési adatait (születési helye és időpontja), a fogságba esés helyét és idejét, a fogoly nemzetiségét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve amennyiben az illető személy elhunyt a fogolytáborban, abban az esetben az elhalálozásának időpontját és annak okát is feltünteti.

A levéltár szakembereinek először egy adatbázisba kellett betölteniük a több részletben átvett adatállományokat és képfájlokat. A hivatalos állományba vételt követően a cirill-magyar betűhív átírás (transzliteráció) jelentette az első kihívást. A közel 682 ezer fogolykarton 17 adateleme összesen 11 és fél millió adatot jelent, amelynek manuális feldolgozása évekig tartott volna. Ezért a személyneveknél és a földrajzi neveknél az átírás és a fordítás nyelvi feldolgozáson alapuló gépi algoritmusok segítségével történt – az ELKH Nyelvtudományi Intézetének bevonásával. 2020. végéig a fordító algoritmus számos finomításon esett át, így 2021-re a személyneveknél 90% feletti, míg a földrajzi neveknél 70%-ot meghaladó találati eredményt sikerült a programnak elérni. Az adatbázis néhány elemének, mint például a tábor neve, a távozás vagy halálozás oka feldolgozását a levéltárosok humán erő alkalmazásával végezték. A szakemberek által lefordított adatelemek száma meghaladta az ötvenezret, és ezeknek döntő része speciális nyelvtudást, a katonai rangok változásainak, a betegségeknek, az orvosi szakkifejezéseknek az ismeretét, széles történeti és földrajzi tájékozottságot igényelt. Az adatbázis ezen elemeinek az ellenőrzése még további munkát igényel, így ezeket az adatokat a következő publikáláskor tesszük a használók számára hozzáférhetővé. Még az idén várható adatbázis térkép alapú vizualizációja, amely a legújabb technológiai lehetőségeket kihasználva dolgozza fel és teszi hozzáférhetővé a kartonokon szereplő foglyok útját a fogva tartásuk évei alatt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Magyar Nemzeti Levéltár első, 1.0-ás változatában adja közre a Szovjetunióba elhurcoltak című adatbázisát. A közel 682 ezer fogolykarton adatbázisában jelenleg a legfontosabb személyes adatok alapján lehet keresni a hozzátartozókra, és megtekinthetők a kartonok orosz nyelvű másolatai is. A gyűjteményt kilenc további, hadifoglyokra és elhurcoltakra vonatkozó adatbázis és lista egészíti ki, melyekben a jövőben a gépi algoritmusok össze is kötik majd a bizonyosan egy személyre vonatkozó információkat.
 

Az adatbázis elérhető a  https://adatbazisokonline.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak címen.

Az adatbázis bemutatásáról szóló hírünk itt érhető el.


A Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisának közzétételéhez kiemelt támogatással hozzájárultak:
 

Magyarország Kormánya

az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely 1562/2019. (X. 4.) határozat révén forrást biztosított a fogolykartonok oroszországi digitalizáltatásához, az orosz adatbázis elkészítéséhez, valamint a hazai feldolgozó munka megkezdéséhez

a Nemzeti Kulturális Alap, amely 2021. évben forrást biztosít a feldolgozás folytatásához és a publikálást segítő informatikai fejlesztésekhez
 

Orosz részről:

Andrej Artyizov, az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata (Roszarchív) vezetője

Andrej Juraszov, az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata (Roszarchív) helyettes vezetője, az Orosz–Magyar Levéltári Vegyes Bizottság orosz társelnöke

Vlagyimir Taraszov, az Orosz Állami Hadi Levéltár (RGVA) igazgatója (és az RGVA projektben résztvevő munkatársai, levéltárosai)

Szergej Balandjuk, a Nemzeti Projekt Alap elnöke

Alekszandr Komisszarov, az Elektronikus Archívum (ELAR) vállalat Levéltári Főosztályának vezetője (és a digitalizálást végző munkatársak)

Konkoly Norbert rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország Moszkvai Nagykövetsége

 

Magyar partnerszervezetek:

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

 

A feldolgozásban kulcsszerepet vállalt:

az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

a Helion Kft. és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Nyelvtudományi Intézete

 

Az adatok pontosításában segítséget nyújtott:

a debreceni „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport

Utolsó frissítés:

2021.06.23.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges