A Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisa

2021.03.01.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tükörtermében tartott sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát 2021. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. A 681 955 rekordot és 1 363 910 felvételt tartalmazó adatbázis régóta várt információs kárpótlás az áldozatok és hozzátartozóik számára.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke sajtótájékoztatót megnyitó beszédében elmondta: a kommunizmus áldozatainak emléknapján azokra emlékezünk, akiket a vörös diktatúra megfosztott az emberhez méltó élet reményétől is. A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat.
Kitért arra, hogy a második világháború alatt szovjet hadifogságba kerültekről, az elhurcolt civilekről, a „málenkij robotra kényszerítettekről" tilos volt beszélni a diktatúra évtizedeiben. A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt a hozzátartozói emlékezetből is - mutatott rá.
 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. században, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor „éjszaka jött az emberért a fekete autó", amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg.
Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki „látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen".
Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban – mondta Kásler Miklós, majd hozzátette: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulágra és több százezren soha nem tértek vissza.


Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok is.
Beszámolt róla, hogy a kartonokon szereplő személyek azonosítása jelentette a legnagyobb feladatot, mivel az adatsorokat a legtöbb esetben magyarul nem tudó szovjet katonák töltötték ki, az adatfelvétel pedig minden esetben kézírással történt. Az orosz félnél őrzött hatmillió európai és ázsiai fogolykartonból válogatták ki a most nyilvánosságra hozott magyar kontingenst – a magyarok áldozatvállalásának nagysága a számok arányaiból is világosan látszik. 
Közölte, hogy az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis 2021. február 25-től elérhető az AdatbázisokOnline felületén.
 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni.



Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 

 

 

Utolsó frissítés:

2021.03.05.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges