Bemutatják a sokéves kutatómunka gyümölcsét
A kötet a korábbi doberdói, 1915–1916-os időszakkal foglalkozó könyvsorozat folytatása, a szerzők ezúttal is arra törekedtek, hogy az alakulatok harcai mellett bemutassák a mindennapi életet és halált, a temetőiket, a front mögötti világot. A könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő olvasókhoz is szól, és segítséget ad a mai Szlovénia területén található emlékhelyek felkereséséhez is. A könyv értékét – a sok-sok levéltári vázlaton és korabeli fotón túl – emelik Merényi Daniel művészi előzéklap térképei és rajzai, valamint Juhász Balázs mai fotói, amelyek az események helyszíneire is „elkalauzolják” az oda eljutni vágyó olvasót.
A könyvbemutatón köszöntőt mond Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Pintér Tamás, a kötetet kiadó Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) kuratóriumi elnöke. A könyvet bemutatja Balla Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kutatóprofesszora. A szerzőkkel Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense beszélget. A kötet szerzői: Bartók Béla, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert
A történeti háttér
Az első világháború olasz frontján 1916. augusztus 10-én az osztrák–magyar csapatok kiürítették az Isonzó folyó déli szakasza mellett elterülő Karsztvidék nyugati részét, a Doberdó-fennsíkot. A küzdelmek ezt követően attól keletre, a Komeni-fennsíkon folytatódtak. 1917-ben a mai Kostanjevica na Krasu határában húzódott a frontvonal, s a falu lett a fennsík egyik kulcs-pontja. Az év első felében a település védelmében, az ősz folyamán pedig a községtől délre, a mai Selo na Krasu falu előtt vívott rendkívül súlyos harcokat a magyar királyi szatmári 12., a nagykanizsai 20., a veszprémi 31. és a dési 32. honvéd gyalogezred.
Új hozzászólás