Az öröklési jog és a hagyatéki eljárás – beszámoló
A hagyományozást, az öröklési jog fejlődését, a hagyatéki eljárást, valamint az ezen hivatali eljárásokban érintett hivatalok működését, s az eljárás során keletkező iratanyagok sorsát elemző, bemutató konferenciát Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának szavai nyitották meg, aki rámutatott, hogy a közigazgatási iratoknál a jogbiztosító érték idővel történeti értékké alakul át, és így kerülnek be a levéltárba. Ennek kapcsán hozzátette, hogy az államigazgatás működése során a legfontosabb a jog, és ezért nem meglepő a levéltárba került iratok kapcsán is, hogy a két világháború közötti levéltárosok között is sokan jogtörténettel foglalkoztak.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar részéről Hegedűs László, az MKK felügyelőbizottságának elnöke tolmácsolta a távol lévő Palich Etelka köszöntő szavait. A hagyománnyá váló konferencia kapcsán arról beszélt, hogy nemcsak tudományos, hanem a napi ügyintézés szintjén is szoros a kapcsolat a levéltár és a közigazgatási szervek között, mivel előbbi számos területen – többek között az anyakönyvi vagy éppen a nyugellátási ügyekben – érdemi segítséget nyújt.
A plenáris ülés első előadója, Peres Zsuzsanna sajnos nem tudott megjelenni, ezért a programtól eltérően Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kapott szót először. Az öröklési elv 19-20. századi hazai alkalmazásának változásairól szóló előadásában több példa esetében is hétköznapi példákkal mutatta be, hogy az 1848-as átalakulás óta miként fejlődtek az öröklési jog intézményei.
Nagy Szabolcs, az MNL Veszprém Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese az özvegyi jog fogalmának változását járta körül, annak apropóján, hogy a jelenleg érvényben lévő, 2013-ban hozott szabályozás szűkítette az addigi jogkört.
Dúl János, a NKE adjunktusa saját előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a társasági jog és az öröklési jog sok esetben nem esett és nem esik egybe, és ez már az 1840-es közkereseti társaságokról szóló törvényben is megjelenik.
A kiállító- konferenciateremben megrendezett Hagyatéki iratok, örökösök című délutáni szekció első előadója Horváth József, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér munkatársa az Acta Orphanalia irategyüttesek forrásértékét mutatta be, amelyek mennyisége a MNL Györ-Moson-Sopron Megyei Levéltára Győri Levéltára esetében 35 dobozt tesz ki.
Balázs Gábor, a MNL Országos Levéltára főveléltárosa a 20. századi hagyatéki iratanyagokat járta körül levéltári szemszögből: a kérdéses család-, gazdaság- és társadalomtörténet szempontjából kifejezetten értékes iratanyagok őrzésének jogi szabályozása ugyanis gyakran volt ellentmondásos a múltban.
A Family Tree Kft. igazgatója, Eötvös György előadásában tisztázta, hogy mi nevezhető gazdátlan hagyatéknak, illetve, hogy ezek hogyan jönnek létre. Arról is beszélt továbbá, hogy a gyakorlatban miként lehet ilyen esetekben örököskutatást lefolytatni.
Granasztói Péter, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese kifejtette, hogy a hagyatéki leltárak kiemelkedő forrásértékkel bírnak, és ilyen minőségükben miként hatottak újító jelleggel a fogyasztás- vagy életmódtörténeti kutatásokra.
A Lovagteremben lezajlott Árvaszék, Árvaügyek és Hagyatéki eljárások című szekcióban H. Németh István, a MNL OL osztályvezetője kapott szót elsőnek, aki azt járta körül, hogy az 17. század második felében Magyarországon megjelenő új várospolitika miként kívánta kezelni az árvák vagyonát – amely törekvésnek megvoltak a Habsburg Monarchiabeli előzményei.
Borsy Judit, a MNL Baranya Megyei Levéltárának főlevéltára lokalizáltan, a pécsváradi közalapítványi kerület példáján keresztül mutatta be, hogy a 19. század első felében az uradalom miként kezelte az árvák hagyatéki ügyeit, miként tartották be a központi utasításokat, és hogy egyes személyek helyben miként befolyásolták az árvákról való gondoskodást.
Jelenkori esetet elemzett előadásában Oláh András Pál, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalának kormánytisztviselője: részletesen kifejtette, hogy a hagyatékok kapcsán manapság a földhivatalok milyen ügyintézési feladatokat látnak el. Felvetette továbbá, hogy a földhivatali irattárak és a levéltárak között szükséges az együttműködés az előbbi szerv irattáraiban tárolt iratok miatt.
A MNL Békés Megyei Levéltára főlevéltárosa, Héjja Julianna Erika szintén egy lokális témakört járt körül prezentációjában. A Békés vármegyei árvaszék dualizmus kori személyi állományáról szóló előadásában a tisztviselők társadalmi hátterét, munkájukat, sőt egymással szembeni hivatali intrikáikat is bemutatta.
Fotók: Varga Máté
Új hozzászólás