Alkotmánybírák ünnepi látogatása
Magyarország 2022-ben ünnepli az Aranybulla kibocsátásának 8oo éves évfordulóját. Az Aranybullát őrző Magyar Nemzeti Levéltár kiemelt programsorozattal kapcsolódik az ünnephez, melynek részeként az Alkotmánybíróság tagjai iratbemutató előadáson tekintették meg a magyar történelmi alkotmányt, az Aranybullát.
A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Dr. Szabó Csaba köszöntőbeszédében elmondta: az alkotmánybírák nem először vendégeskedtek a levéltárban 2010-ben ugyanis már meglátogatták az intézményt, amikor a Döry Ferenc Törvényszobát adták át, mely a magyar államiság legfontosabb dokumentumait, a törvények hitelesített példányait őrzi. A főigazgató felhívta figyelmet arra, hogy a jövő évben 300 éves fennállását ünneplő levéltár nem csupán a múlt, hanem jelen jogbiztosító dokumentumait is megőrzi majd a jövőnek.
Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából a levéltárban ünnepelhetnek. Örömét fejezte ki, hogy a szomszédos államok magyar nemzetiségű alkotmánybírói is részt vesznek az eseményen, úgymint Dr. Ľuboš Szigeti a Szlovák Alkotmánybíróság elnök-helyettese, Dr. Petr Angyalossy a Cseh Legfelsőbb Bíróság elnöke, Dr. Puskás Bálint a Román Alkotmánybíróság és Dr. Mészáros Lajos a Szlovák Alkotmánybíróság korábbi tagjai.
Iratbemutató előadásán Dr. Rácz György, az intézmény tudományos igazgató-helyettese kifejtette: a törvények az alkotmány őrei, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára pedig az első számú őrzője az alkotmányosságot biztosító törvények eredeti példányainak. Ezek között kiemelkedő hely illeti meg II. András király 1222-ben kibocsátott oklevelét, az Aranybullát. Bár hét eredeti példányban adták ki, egy sem maradt korunkra, hiteles szövegét I. Nagy Lajos király 1351. évi átírásából ismerjük. Ebből hét példányt őriz az Országos Levéltár. De nemcsak az Aranybulla szövegét ismerjük, hanem II. András király aranypecsétje is megvan két oklevélen is, épp olyan, amilyen az 1222-i Aranybullán is függhetett egykor – tette hozzá az igazgató-helyettes. Az alkotmánybírák az említett oklevélpéldányok mellett megtekinthették az első, eredetiben megmaradt törvényünket, IV. Béla és fiai 1267-es dekrétumát, valamint IV. Béla aranypecsétjeit is.
Szepesiné Dr. Simon Éva főlevéltáros a Mohács utáni törvényeket bemutatva elmondta: az Aranybulla kiadását követően évszázadokon át meghatározó volt, noha szövegét már saját századában is többször átírták, a később pedig a politikai és jogi gondolkodás mindig saját korának társadalma és nyelve szerint értelmezte a rendelkezéseit. Az Aranybulla ellenállási záradékát például a török dúlás után, 1687-ben törölték el, amikor a magyar rendek önként lemondtak róla, ezzel biztosítva a Habsburgok örökös királyi jogait Magyarországon. A főlevéltáros hozzátette: az 1526-tól a kiegyezésig tartó időszakból csupán 46 darab törvénypéldány maradt fenn, ezek formai megjelenését alapvetően meghatározza, hogy a korábbi hordozó, a pergamen helyét a papír vette át. A középkori súlyos függőpecsétek helyett rányomott viaszpecsét alkalmaztak, illetve az uralkodó hitelesítő aláírása is ekkor jelent meg a dokumentumokon.
Az Alkotmánybíróság tagjai A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei kiállításon a magyar államiság 14 legfontosabb dokumentumát is megtekintették, illetve vezetett sétán vettek részt a Bécsi kapu téri levéltári palotában.
Új hozzászólás