A honismeret szolgálatában – háromnapos szakmai konferencia teltházzal
A háromnapos szakmai rendezvény célja a honismeret és helytörténet népszerűsítése mellett az ezekkel foglalkozó kiadványok fennmaradásának elősegítése, és szerkesztésük iránti érdeklődés erősítése, valamint a közösségi és szakmai kapcsolatok ápolása volt.
A színvonalas program a hazai honismereti közösségek számára kiemelkedő jelentőségű volt, mivel lehetővé tette, hogy a kiadványszerkesztők, helytörténészek és kulturális szakemberek megosszák a tapasztalataikat, megfogalmazzák kérdéseiket és javaslatokat tegyenek a honismereti munka fejlesztésére.
A nyitónapon – november 28-án – a Thorma János Múzeumban Végső István történész, segédlevéltáros köszöntötte a megjelenteket. A megnyitó beszédeket Székelyné Körösi Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke, Fülöp Róbert, Kiskunhalas város polgármestere és a rendezvény védnöke, valamint Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke mondták el. Mindannyian örömüket fejezték ki a nagy érdeklődés és a város szívélyes fogadtatása miatt.
A köszöntők után egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek középpontjában a határon túli honismereti kiadványok szerkesztése, az új médiaeszközök alkalmazása a helytörténeti kutatásban, valamint a történelmi és kulturális örökség védelme állt.
(Moderátor: Károlyi Attila (Csongrád Megyei Honismereti Egyesület)
A második napon, november 29-én, szombaton a program középpontjában a kiadványszerkesztés és a digitális technológia összefonódása állt. A résztvevők előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak a honismereti–helytörténeti periodikák történetéről és jelenlegi helyzetéről.
„A helytörténet Kárpát-medencei folyóirata, a Honismeret” címmel Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke tartott előadást. „Fél évszázad honismerete: a Balassagyarmati Honismereti Híradó” címmel Ács Zsuzsanna könyvtáros beszélt, „A jász és kun települések honismereti lapja: Redemptio” címmel Hortiné Bathó Edit, „A Szülőföldünk, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület közleménye” címmel Bodnár Mónika néprajzkutató adott elő. A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyveiről Korenchy László, a Veszprémi Szemléről Faa Judit, a „Városunk – Budapest helytörténeti magazinja” címmel pedig Gábriel Tibor egyesületi elnök beszélt.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen „A helytörténeti periodikák jelene és jövője” címmel Debreczeni-Droppán Béla (Honismereti Szövetség), Hortiné Bathó Edit (Redemptio), Kollega-Tarsoly István (Családfa), valamint Márkusné Vörös Hajnalka (Magyar Nemzeti Levéltár – VVML) osztották meg gondolataikat.
A délután folyamán városnéző séták és tárlatvezetések várták a résztvevőket. Péter Imréné „Csipkeháztól Panorámatoronyig”, míg Végső István „A református templomtól a Búsuló kuruc szoborig” című sétája mutatta be a város nevezetességeit és látnivalóit a Belvárosban, valamint a Halasi Csipkeházat is. A Thorma János Múzeumban tárlatvezetés volt a Papírra álmodott Nagyvárad című időszaki kiállításon.
Késő délután és este további kerekasztal-beszélgetésekre és előadásokra került sor. A második világháború és a helytörténet-kutatás szakmai kérdéseiről – különösen az adatbázisok, források és iratok kapcsán – Végső István segédlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár – OL), Gyenesei József igazgató, főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár – BKVML), Tóth Marcell történész, főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár – CSCSVML) és Paraczki László kutató (Szenttamás) osztották meg tapasztalataikat. Elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint más közgyűjtemények és kutatóműhelyek adatbázisait, továbbá személyes kutatásaik eredményeit mutatták be.Ezt követően Udvarhelyi Nándor „Székelyföldi középkori freskós templomok és a honismeret”, Szádeczky-Kardoss Géza (Természetjáró- és Sí Sportegyesület) „A vár–túramozgalmak a honismeret szolgálatában”, majd Juhász Zoltán András történész, a Honismereti Szövetség titkára „Helytörténeti expedíció – helytörténetíró műhelyek nyomában a nagyvilágban” címmel tartottak érdekes, színvonalas előadásokat.
A háromnapos esemény végén a Honismereti Szövetség vezetősége bejelentette, hogy a következő évi konferencia témája a helyi közösségek szerepe a honismereti kiadványok létrejöttében és terjesztésében lesz. A szervezet rendezvényeinek célja továbbra is az marad, hogy fokozzák a magyar történelem, kultúra és helytörténet iránti érdeklődést, valamint hogy a honismereti munkát a legújabb tudományos eredmények és technológiai vívmányok segítségével támogassák.
Az utolsó, harmadik napon „Kiadványok és egyéb tartalmak a honismeret oktatásához” címmel Juhász Zoltán András (Honismereti Szövetség), Baksa Brigitta pedagógus (Apor Vilmos Katolikus Főiskola), Gyöngy Péter művelődésszervező (Nemzeti Művelődési Intézet) és Heilauf Zsuzsanna muzeológus (Tomory Lajos Múzeum) beszélgettek a honismeret-oktatás jelenéről és jövőjéről a tankönyvek, online felületek és jogszabályi környezet összefüggésében.
Az elnöki zárszóban Debreczeni-Droppán Béla elnök megköszönte a hallgatóság részvételét. Hangsúlyozta a honismereti mozgalom előtt álló feladatok fontosságát, és felhívta a figyelmet a közelgő szakmai eseményekre és a további közös munkára. Megköszönte Kiskunhalas város és a múzeum szíves vendéglátását, valamint a támogatók segítségét.
A konferencia ideje alatt helyi termékekkel kínálták a vendégeket. A Kiadvány-forgatag keretében pedig a múzeumban kihelyezett asztalokon a résztvevők bemutathatták helytörténeti kiadványaikat és periodikáikat.
A Honismereti Szövetség célja a kiadványszerkesztők, helytörténészek és kulturális szakemberek közötti párbeszéd elősegítése, valamint a honismereti munka hatékonyabbá tétele. A konferencia pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a résztvevők ne csupán szakmailag fejlődjenek, hanem személyesen nyerjenek inspirációt a közös munkához.
Új hozzászólás