A hétköznapi háború tematikájára épül a 2022. évi Levéltári Közlemények

Fiziker Róbert főlevéltáros, a Levéltári Közlemények felelős szerkesztője a 2022. évi kötettel kapcsolatban kifejtette: ennél a számnál az alaptémának a háborús mindennapokat választották, ezért lett a fő tematikus rész címe, amelyben nyolc tanulmány található, a Hétköznapi háború. – Ebbe a részbe, az első és második világháború kapcsán, olyan anyagok kerültek, amelyekből kiderül, hogy a háborúk milyen hatással vannak a hátországra. Olvashatnak az érdeklődők arról, hogy a hadseregek hogyan működnek együtt a helyi közigazgatással. Emellett szó van a tematikus részben a hadigondozásról, a szociálpolitikáról, az oktatás és a háború kapcsolatáról, hadifogságról, partizánokról és menekültekről is – mutatott rá Fiziker Róbert.

Bőséges szakirodalmi szemle

A folytatásban, az állandó levéltártani blokkban további öt tanulmány kapott helyet, míg a Műhely rovatba három írás került. Utóbbi a felelős szerkesztő szavai szerint teljesen nyitott, így ide olyan témákat válogattak be, amelyekről úgy gondolják: a fő tematikától függetlenül is érdemesek a szakmai közönség figyelmére. A kötetet a szakirodalmi szemle zárja, amely ebben az évben kifejezetten bőséges.

Megdöbbentő történet

A kötet hátsó borítólapján kisebb részeket emeltek ki négy munkából, ezek egyike Káli Csaba: Határok nélkül. Menekülők, kitelepítettek, partizánok a magyar-jugoszláv határ zalai szakaszán a második világháború után című tanulmányából való. A megdöbbentő részlet így szól: „A helyben maradt szlovéniai stájereket 1946 elején elkezdték kitelepíteni Ausztriába, de Magyarországon keresztül. Az első három vasúti szerelvény, összesen több ezer emberrel, át is jutott a MÁV vonalain Ausztriába, de ezután elakadt a „hadművelet”, és az utolsó transzportot két etapban visszairányították Jugoszláviába. Viszont az ottani hatóságok hallani sem akartak a második szerelvény visszavételéről, így télvíz idején a vonat több heti veszteglésre kényszerült a murakeresztúri vasúti határállomáson, rajta többszáz ellátatlan, leggyengült emberrel, akik között járvány tört ki. A murakeresztúri halotti anyakönyv bejegyzése szerint 1946. január 26. és február 11. között 77 halottat szedtek le a vagonokról, és temettek el a község temetőjében.”

Jubileumi szám

Fiziker Róbert kitért arra, hogy a Levéltári Közlemények a legrégebbi levéltári szakkiadvány, amely 1923 óta létezik. – A százéves évfordulót ünnepeljük, így már készül a jubileumi, 2023. évi ünnepi szám, amely a tervek szerint 2024 tavaszán jelenik meg. A centenáriumi kiadvány teljes egészében a mögöttünk hagyott évszázadról szól majd, egészen pontosan a levéltárügy, a Levéltári Közlemények és a Bécsi kapu téri palota száz évéről – emelte ki a főlevéltáros.