Jelenlegi hely

Források

 

1.
V.P.Szviridov, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság ügyvezető elnökhelyettesének levele Nagy Ferenc miniszterelnöknek a Vörös Hadsereg Magyarországon tartózkodó egységeinek negyedik negyedévi élelmiszer- és takarmányszükségletéről

 

Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság
2453. sz.

Nagy Ferenc miniszterelnök úrnak,
Budapest

Miniszterelnök Úr!

Van szerencsém közölni, hogy a szovjet hadsereg Magyarországon elhelyezett csapattesteink 1946. év negyedik negyedében leendő ellátására a következő mennyiségű élelmiszerekre és takarmányra van szükség:

 

A felsorolt terményeket 1946. december 31-ig kell leszállítani.

Egyidejűleg kérem. hogy a közellátási minisztert szíveskedjenek utasítani, hogy november hónapban adja vissza azt az 1200 tonna húst, amit 1945-ben a magyar kormánynak kölcsönadtunk a budapesti lakosság ellátására. Ezenkívül november és december havában adja vissza azt a 6585 tonnányi különféle gabonát és lisztet, amit a szovjet hadsereg hadbizottsága Békés, Csanád és Csongrád megyék főispánjainak 1945-ban adott át.

Mindeme terményeket a beszerző magyar szervezeteknek a szovjet hadsereg hadbiztosságának kell átadniuk. A magyar beszerző szervezeteknek a Hadbizottsággal egyetértőleg kell megállapítaniuk a termények átadásának módozatait, idejét és helyét.

A kiadott rendelkezések másolatait kérem megküldeni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak.

                                                                                          Őszinte tisztelettel

                                                                                            Szviridov s.k.

                                                                                             altábornagy

Ford. dr. Wolff János rszds.
Budapest, 1946. október 10.

 

Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) XIX–A–1–j–VIII–1859/1946. – Az államigazgatás felsőbb szervei, A központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Miniszterelnökség. Minisztertanács Elnökének Hivatala, Általános iratok – Fordítás gépelt tisztázata.

 

 

2.
A Miniszterelnökség levéltervezete V.P. Szviridovhoz, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság ügyvezető elnökhelyetteséhez öt berhidai lakos letartóztatásáról és elhurcolásáról

Budapest, 1946. november

Magyar Miniszterelnökség
II. osztály

Sziviridov altábornagy úrnak
a magyarországi Szövetséges Ellenőrző
Bizottság h. elnöke

                                                                                                                                 Budapest

Pál Ferenc, Éllő Kálmán, Nagy József, Mészáros László, Siliga Gyula berhidai lakosokat a Vörös Hadsereg helyi szervei letartóztatták, és eddig ismeretlen helyen fogva tartják. Veszprém vármegye főispánja nevezett személyek letartóztatásának és elvitelének okát ki akarván deríteni, az ügyben magyar szervek útján vizsgálat lefolytatását rendelte el.

Ez a vizsgálat jegyzőkönyvi vallomások és széleskörű kihallgatások során arra a megállapításra jutott, hogy Berhidán a Vörös Hadsereg egy tisztjét tettleg bántalmazták. A tiszt sérülése nem volt súlyos, mert néhány nap múlva már megjelent a községben és sétát tett.

A vizsgálat során kiderült, hogy a bántalmazott tiszt éjnek idején ittas állapotban magánházakba akart bejutni, és magának bort és asszonyt követelt. Az asszonyok éjszakai sikongatására felriadtak a szomszéd lakók, és az utcán segítséget nyújtottak Siliga Gyulának, akit a szovjet tiszt ütlegelni kezdett. Ekkor verekedés támadt, s ez alkalommal sérült meg az ittas orosz tiszt.

Kérem Altábornagy Urat, hogy nevezett 5 magyar állampolgár letartóztatása és elvitele ügyében vizsgálatot elrendelni szíveskedjék.

Kérem, fogadja megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását.

 

Jelzet: MNL OL XIX–A–j–VIII–23.159/1946. – Az államigazgatás felsőbb szervei, A központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Miniszterelnökség. Minisztertanács Elnökének Hivatala, Általános iratok – Gépelt fogalmazvány, saját kezű aláírásokkal.

 

 

3.
G.M. Puskin, a Szovjetunió magyarországi követének átirata
Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes-államminiszternek a
szovjet hadsereg Magyarországról való kivonásáról
1947.december 30.

 

36/1948. MEH. fordítása
Szám 692.

Rákosi Mátyás Úrnak, a Külügyminisztérium vezetésével ideiglenesen
megbízottnak
Budapest

Miniszter Úr,

A szovjet kormány megbízásából van szerencsém Önnel közölni, hogy a szovjet hadsereg részlegeinek Magyarországról az 1947. év folyamán történt kivonásának eredményeképpen, f. év december hó 14-én Magyarország területén csak olyan szovjet katonai egységek maradtak, amelyek az ausztriai szovjet megszállási zónával kapcsolatos közlekedési vonalak fenntartására szükségesek, amint azt a Magyarországgal kötött békeszerződés 22. cikke előírja.

Fogadja, Miniszter Úr, mély nagyrabecsülésem kifejezését.

 

Puskin s.k.

 

Jelzet: MNL OL XIX–J–1–j–1949–1964– Szovjetunió–58. tétel-sz. n./1948. (17.d.) – Az államigazgatás felsőbb szervei, Külügyminisztérium TÜK-iratok, A szovjet haderő állomásozása Magyarországon – Fordításgépelt tisztázata.

 

 

4.
Vezető gazdasági funkcionáriusok orosz nyelvtanulása

 

KARCZAG IMRE ÁLLAMTITKÁR                                                 0443

F e l j e g y z é s
Csabai elvtárs részére.

A Titkárság határozata értelmében mindazoknak a vezető gazdasági funkcionáriusoknak, közhivatali és vállalati vonalon egyaránt, akik munkájuk során rendszeresen érintkeznek szovjet emberekkel, egy féléven belül meg kell tanulniok oroszul. Ez vonatkozik a központi apparátusban és igazgatóságoknál azokra a vezető elvtársakra, akik pozíciójuknál fogva érintkezésben vannak szovjet elvtársakkal, mint pl. nálunk Zsofinyecz elvtárs, a főosztályvezetők, csoportfőnökök, a 2 államtitkár, osztályvezetők és fontosabb előadók, akiknek beosztása azt megkívánja. Az ipari központoknál a határozat hasonlóképen olyanokra vonatkozik, akik munkájukból kifolyólag, vezető pozícióban rendszeresen érintkeznek orosz elvtársakkal, vagy olyan beosztottakra, akiknek éppen az a feladatuk.

A vegyes vállalatoknál a magyar helyettesekre és a fontosabb vállalati funkcionáriusokra a határozat természetesen vonatkozik.

Ezért a személyzeti osztály készítsen jegyzéket azokról a központban dolgozókról, akikre a fenti határozat vonatkoztatható, az iparigazgatóságok személyzeti osztályainak vezetői pedig ugyancsak készítsenek javaslatot az alájuk tartozó központokra és vállalatokra vonatkozólag. Azon magyar állami vállalatok funkcionáriusainak is meg kell tanulni egy féléven belül oroszul, akik a jóvátételi szállítások vonalán, vagy exportszállítások miatt állnak állandó, közvetlen érintkezésben szovjet emberekkel. A névjegyzéket az igazgatóságok személyzeti osztályainak vezetői f. hó 21-ig adják át neked. A névjegyzékekben foglalt javaslatokat az általad a központokra vonatkozólag készített javaslattal együtt az Ipari Tanács elé kell terjeszteni.

Budapest, 1949. július 15.

                                                                                              /Karczag Imre/

Jelzet: MNL OL XIX–F–9–a/45. d. 1949–1951 – Az államigazgatás felsőbb szervei, Nehézipari Minisztérium, Titkárság

 

 

5.
Jegyzőkönyv
Készült a Minisztertanács 1955.május 21-én délelőtt 10 órakor
kezdődő rendkívüli ülésén. (részlet)

(…)
Szóbeli beszámoló az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköz társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköz-társaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban az 1955. évi május hó 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről.

Előadó: Hegedűs András elvtárs. A Minisztertanács ülését megnyitom. A Minisztertanács ülésén egyetlen napirendi pont szerepel a varsói értekezleten résztvevő delegáció beszámolója és egyben a Parlament elé terjesztett ratifikációs szöveg elfogadása.

A Minisztertanács tagjai ismerik mindazt, ami az értekezletről megjelent a sajtóban, ismerik a varsói szerződést, a kormánydelegáció által aláírt szerződés teljes szövegét, továbbá ismerik a varsói értekezletről adott nyilatkozatot, többek között a záró nyilatkozatot is.

Egy-két, véleményem szerint fontos kérdésre szeretnék rámutatni.

A varsói értekezleten kötött szerződés, amint az elvtársak a szövegből is látták, védelmi jellegű szerződés. A moszkvai értekezleten elfogadott határozat szerint, az ott résztvevő országok abban az esetben, ha a nyugati országok ratifikálják a párizsi szerződést, további intézkedéseket kell, hogy tegyenek. Nyugat-Németország felfegyverzése teljes erővel folyik, ezért volt szükséges a varsói értekezlet összehívására és ezen résztvevő országok védelmi terveinek összehangolása.

Magyarország szempontjából különös jelentősége van ennek azért, mert Magyarország Ausztrián keresztül határos a kapitalista világgal és mint a legutolsó események is mutatják, Magyarország határai ellen a kapitalista hatalmak elég gyakran nagyon vakmerő és goromba provokációt hajtanak végre. Az utolsó hónapban határainkat több ízben sértették meg légi provokáció útján. Magyarország számára rendkívül fontos ebben a helyzetben az, hogy országunk védelmében ne csak saját hadseregünkre legyünk utalva, hanem a Szovjetunióval, a népi demokráciákkal együttműködve tudjuk az országunk védelmét biztosítani. A katonai kérdésekről külön – úgy gondolom – Bata elvtársnak adhatnánk szót.

Szeretném még kiemelni, hogy a szerződés nem csak a katonai kapcsolatok erősödését tartalmazza, hanem a gazdasági-kulturális kapcsolatok erősödését is, ami természetes dolog, hiszen a szovjet-magyar együttműködés gazdasági és kulturális téren is erősödni fog.
(…)
Ugyancsak leszögezi a Szerződés, hogy nem jelent zárt csoportosulást, ehhez a szerződéshez csatlakozhatnak társadalmi és politikai rendszerre tekintet nélkül más európai országok is.

Ismétlem, nem akarom itten részletesen ismertetni és elemezni a szerződés létrejöttének körülményeit, erre a Parlamentben még sor kerül, ezek az elvtársak előtt ismeretesek.

(…) A szerződéstervezetnek a miniszter elvtársak elé terjesztett szövegét a jövő héten szerdán az Országgyűlés elé szándékozunk terjeszteni ratifikálás céljából. Kérem a Minisztertanácsot, hogy az előterjesztett szöveget fogadja el és bízza meg a külügyminisztert, hogy terjessze az Országgyűlés elé. Úgy gondolom, hogy én, mint a kormánydelegáció vezetője, röviden, nyilatkozatban számolok be a varsói értekezletről és ezt a nyilatkozatot vita követné, tehát szerdán már sor kerülne a ratifikálásra is.

 

(…)
Hegedűs András elvtárs:
Van-e kérdés vagy hozzászólás az elvtársak részéről a beszámolóhoz?
Nincs hozzászólás, kérdés.
Rátérek a határozathozatalra. Kimondhatom, hogy a Minisztertanács a küldöttség beszámolóját tudomásul vette és egyben elfogadta az előterjesztést. Felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az elfogadott ratifikációs szöveget nyújtsa be az Országgyűlés elé.

(…)
 A kommünikét tájékoztatásul kiosztották az elvtársaknak, de javaslom, hogy ezt ne fogadja el a Minisztertanács. Rövidebb kommünikének kell megjelenni a holnapi lapokban arról, hogy a küldöttség beszámolóját a Minisztertanács tudomásul vette és arról, hogy felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a Minisztertanács elé benyújtott előterjesztés alapján terjesszen javaslatot az Országgyűlés elé ratifikálás végett.

A Minisztertanács ülését ezzel bezárom.

 

Jelzet: MNL OL XIXA83a – 549/1955. – Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek iratai, Minisztertanács (Testület), Jegyzőkönyvek és mellékleteik.

Vissza a bevezetőhöz

Tovább a feladatokhoz