HEVES MEGYE TÖRTÉNETI ARCHONTOLÓGIÁJA
A görög eredetű archontológia szó - mely szabad fordításban az elöljárók adatgyűjtését jelenti - a történetírás egyik résztudománya, mely időrendben összeállított tisztség-, illetve személynévsorokat és hivatali működési időszakok listáját jelenti. Ennek a célnak kíván elsősorban megfelelni a „Heves megye történeti archontológiája (1681-)1687-2000" címet viselő összeállításunk, mely a többszöri területváltozások pontos figyelembe vételével a (vár)megye legfontosabb központi és járási tisztségviselőinek és alkalmazottainak teljességre törekvő címtárát, továbbá a felső szintű vezető réteg hivatali életpályáinak adatait tartalmazza.
Részletes adatgyűjtésünk és közlésünk kezdő időpontját Eger várának, vele együtt Heves és Külső-Szolnok vármegyék területének török uralom alóli felszabadulásának évében határoztuk meg, mivel a megyei közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek, valamint a hozzájuk kapcsolódó iratok ettől kezdve megszakítás nélkül rendelkezésre állnak, míg az 1657-től ismert protocollumok és a 16-17. századi iratok Fülek várának 1682. évi ostroma alkalmával bekövetkezett tűzeset folytán kiszámíthatatlan mértékű veszteséget szenvedtek, a legelső jegyzőkönyvi kötet pedig a második világháború időszakában veszett el. A középkorra tekintve Havassy Péter elvégezte a megalapozó kutatásokat (Heves megye középkori tisztségviselői. Eger, 1986.), de a Mohács utáni időszakra elsősorban csak Szederkényi Nándor 1900 előtt összegyűjtött adatai álltak rendelkezésünkre. Ráadásul a Heves Megyei Levéltárban még nem kezdődött meg a kora újkori megyegyűlési jegyzőkönyvek regesztázása. Ez utóbbiból következik, hogy az archontológiai adattár egyes korszakai elé nem vállalkoztunk olyan átfogó hivataltörténeti bevezető tanulmányok megírására, mint amilyeneket például a „Zala megye archontológiája 1138-2000" szerzői megvalósítottak, kiválóan hasznosítva Holub József és Degré Alajos több évtizedes munkásságának eredményeit is. E hiányt elsősorban lábjegyzetekben igyekeztünk pótolni.
Könyvünk három fő egységből áll. Az első rész Heves - 1569-től Heves és Külső-Szolnok - vármegye igazgatástörténetét 1686-ig foglalja össze két tanulmányban, melyből az első a királyi megyeszervezet kialakulását és a nemesi vármegye önállósulását, működését és a korábbi kutatások során feltárt archontológiai adatait tartalmazza az Árpád-kortól 1526-ig, a második pedig a megye hivataltörténetében, területi kiterjedésében, valamint a vármegyei tisztikarban bekövetkezett változásokat, s az ún. hódolt vagy menekült megye sajátos viszonyait mutatja be a török korban, itt is törekedve archontológiai táblázatok megszerkesztésére. A második fő rész, a Tisztviselői adattár 1687-2000 megyénk kinevezett és választott tisztségviselőinek és fontosabb alkalmazottainak címtárát foglalja magába időrendben haladva, pontosabban korszakos bontásban (1687-1849, 1849-1861, 1861-1867, 1867-1872, 1872-1919, az 1919-es Tanácsköztársaság, 1919-1950, 1950-1990, 1990-2000), és a jelenleg ismert legnagyobb pontossággal közli minden egyes hivatalviselő személy megyei, illetve járási és - kivételes korszakokban - az országos kerületi tisztviselők működésének kezdő és záró időpontját. A kötet harmadik egysége, a „Tisztviselői életpályák" a magasabb rangú tisztségviselők életének, de főként Heves megyével kapcsolatos hivatali működésének folyamatát, annak fordulópontjait, tevékenységük kiemelkedő jellemző sajátosságait foglalja magába, ezért újabban elterjedt nemzetközi szakkifejezéssel Heves (vár)megye prozopográfiájának is nevezhetjük. Ezt a fejezetet nem kronológiai elv szerint, hanem a tisztviselők vezeték- és keresztnevének szoros betűrendjében szerkesztettük meg. Az utóbbi két nagy szerkezeti egység használhatóságát külön tájékoztatók segítik elő az adattár, illetve az életpálya-leírások előtt.
A három fő rész mindegyikéhez lábjegyzetek készültek, és a fejezetek végén mindenütt megadjuk a felhasznált levéltári források és szakirodalom jegyzékét.
Végezetül köszönetet mondunk mindazoknak a kedves kollégáinknak határainkon belül és kívül, akik az életrajzi adatok pontosításában segítettek.
Szerkesztette: Bán Péter †
Szerzők: Bán Péter †, Cseh Zita, Kondorné Látkóczki Erzsébet, Kovács Melinda, Kozma György, Nemes Lajos, Papp József, Szabó Jolán
Megjelenés éve: 2011
A kötet elkészítését és kiadását támogatta:
Nemzeti Kulturális Alap Heves Megyei Önkormányzat