A hónap dokumentuma

2017.08.30.
Egy ember életéről és hétköznapjairól nagyon sok információt kaphatunk, ha megvizsgáljuk, hogy milyen tárgyakat használt, milyen ruhákat és esetleg ékszereket viselt.
2017.06.19.
Zöld Marci híres sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. Emlékét a néphagyomány számos dal és ballada formájában őrizte meg, de alakja a magyar irodalomban is kedvelt témának számított. Többek között Petőfi Sándornak, Jókai Mórnak, Gaál Józsefnek és Körmendi Lajosnak is született műve Zöld Marciról.
2017.05.02.
A Rákóczi szabadságharc leverését követően az 1715. évi 49. törvénycikk a fejedelmet és híveit számkivetettnek nyilvánította, s megfosztotta vagyonától. Rákóczi Ferenc rövid franciaországi tartózkodás után 1720-tól a törökországi Rodostóban élt követőivel, s itt is hunyt el 1735. április 8-án. Végakaratának megfelelően hamvait egy konstantinápolyi jezsuita kolostorban édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé helyezték.
2017.03.03.
A közel 1200 darab kéziratos térképet tartalmazó gyűjteményünk egyik gyöngyszeme ez a térkép. Az egri káptalan birtokainak nagy részét már a középkorban szerezte meg. (1920-ban 105 184 katasztrális hold nagyságot tett az egri főkáptalan birtokainak a területe.)
2016.12.23.
Az egri jezsuita patika 1714-ben nyílt meg, amit Telekessy István egri püspök nagyvonalú, 2000 rajnai forintnyi adománya tett lehetővé. Itt dolgozott Simon Ferenc (1728-1761) jezsuita szerzetes, aki kiváló patikus és gyógyító, és feltételezhetően az Egri Víz feltalálója, első készítője volt.
2016.11.17.
Dobó István egri várkapitány Eger történelmének, a magyar történelemnek oly kiemelkedő alakja, akinek minden megnyilatkozása kiemelt érdeklődésre tart számot. A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára őrzi – igaz csak másolatban – Dobó István végrendeletét.
2016.10.17.
A forradalom leverését követő utóvédharc egyik jellegzetes formája volt a röplap-, illetve a plakátkészítés, s azok terjesztése. A büntetőperek tanúsága szerint ezekben az ügyekben felülreprezentáltak a fiatalkorúak, akiknek gondolkodását, ítéletalkotását a környezetük nyilván befolyásolta, ám cselekedetük következményeit kellő súllyal még nem tudták felmérni.
2016.09.20.
Az első, általunk ismert feljegyzés a Gyöngyösön élő evangélikusokról 1553-ból származik. Heves vármegye második legnagyobb városában már a XVI. század közepén népes és jól megszervezett protestáns egyházközség működött. Az új hit helyi követőinek ez időtől vált központi kérdéssé a saját templom szerzésének ügye, minek következtében évtizedeken át tartó pereskedés folyt a katolikus egyház híveivel a város négy templomának birtoklásáért.
2016.08.15.
Az „asztraháni levélként” elhíresült dokumentumot a történelemtudomány ma is a magyar őstörténet egyik fontos forrásaként tartja számon. Eme iromány ugyanis az egyik legkorábbi híradás az elpusztult észak-kaukázusi Madzsar városról, amely egyes feltételezések szerint, az egykor ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében.
2016.07.19.
Az egri dohánytermék-gyártás alapvetően két tényezőnek köszönhette létrejöttét.

Oldalak