A görög eredetű archontológia szó - mely szabad fordításban az elöljárók adatgyűjtését jelenti - a történetírás egyik résztudománya, mely időrendben összeállított tisztség-, illetve személynévsorokat és hivatali működési időszakok listáját jelenti. Ennek a célnak kíván elsősorban megfelelni a „Heves megye történeti archontológiája (1681-)1687-2000" címet viselő összeállításunk, mely a többszöri területváltozások pontos figyelembe vételével a (vár)megye legfontosabb központi és járási tisztségviselőinek és alkalmazottainak teljességre törekvő címtárát, továbbá a felső szintű vezető réteg hivatali életpályáinak ada­tait tartalmazza.

         Részletes adatgyűjtésünk és közlésünk kezdő időpontját Eger várának, vele együtt Heves és Külső-Szolnok vármegyék területének török uralom alóli felszabadulásának évében határoztuk meg, mivel a megyei közgyűlési és tör­vényszéki jegyzőkönyvek, valamint a hozzájuk kapcsolódó iratok ettől kezdve megszakítás nélkül rendelkezésre állnak, míg az 1657-től ismert protocollumok és a 16-17. századi iratok Fülek várának 1682. évi ostroma alkalmával bekö­vet­kezett tűzeset folytán kiszámíthatatlan mértékű veszteséget szenvedtek, a legelső jegyzőkönyvi kötet pedig a második világháború időszakában veszett el. A középkorra tekintve Havassy Péter elvégezte a megalapozó kutatásokat (Heves megye középkori tisztségviselői. Eger, 1986.), de a Mohács utáni időszakra első­sorban csak Szederkényi Nándor 1900 előtt összegyűjtött adatai álltak rendel­ke­zésünkre. Ráadásul a Heves Megyei Levéltárban még nem kezdődött meg a kora újkori megyegyűlési jegyzőkönyvek regesztázása. Ez utóbbiból következik, hogy az archontológiai adattár egyes korszakai elé nem vállalkoztunk olyan átfogó hivataltörténeti bevezető tanulmányok megírására, mint amilyeneket például a „Zala megye archontológiája 1138-2000" szerzői megvalósítottak, kiválóan hasznosítva Holub József és Degré Alajos több évtizedes munkás­sá­gának eredményeit is. E hiányt elsősorban lábjegyzetekben igyekeztünk pótolni.

         Könyvünk három fő egységből áll. Az első rész Heves - 1569-től Heves  és Külső-Szolnok - vármegye igazgatástörténetét 1686-ig foglalja össze két tanulmányban, melyből az első a királyi megyeszervezet kialakulását és a nemesi vármegye önállósulását, működését és a korábbi kutatások során feltárt archon­tológiai adatait tartalmazza az Árpád-kortól 1526-ig, a második pedig a megye hivataltörténetében, területi kiterjedésében, valamint a vármegyei tiszti­karban bekövetkezett változásokat, s az ún. hódolt vagy menekült megye sajátos viszonyait mutatja be a török korban, itt is törekedve archontológiai táblázatok megszerkesztésére. A második fő rész, a Tisztviselői adattár 1687-2000 me­gyénk kinevezett és választott tisztségviselőinek és fontosabb alkalma­zottainak címtárát foglalja magába időrendben haladva, pontosabban korszakos bontásban (1687-1849, 1849-1861, 1861-1867, 1867-1872, 1872-1919, az 1919-es Ta­nácsköztársaság, 1919-1950, 1950-1990, 1990-2000), és a jelenleg ismert leg­nagyobb pontossággal közli minden egyes hivatalviselő személy megyei, illetve járási és - kivételes korszakokban - az országos kerületi tisztviselők műkö­dé­sé­nek kezdő és záró időpontját. A kötet harmadik egysége, a „Tiszt­viselői élet­pá­lyák" a magasabb rangú tisztségviselők életének, de főként Heves megyével kap­cso­latos hivatali működésének folyamatát, annak fordulópontjait, tevé­keny­ségük kiemelkedő jellemző sajátosságait foglalja magába, ezért újabban elterjedt nem­zetközi szakkifejezéssel Heves (vár)megye prozopográfiájának is nevez­hetjük. Ezt a fejezetet nem kronológiai elv szerint, hanem a tisztviselők vezeték- és keresztnevének szoros betűrendjében szerkesztettük meg. Az utóbbi két nagy szerkezeti egység használhatóságát külön tájékoztatók segítik elő az adattár, il­let­ve az életpálya-leírások előtt.

         A három fő rész mindegyikéhez lábjegyzetek készültek, és a fejezetek vé­gén mindenütt megadjuk a felhasznált levéltári források és szakirodalom jegy­zékét.

         Végezetül köszönetet mondunk mindazoknak a kedves kollégáinknak határainkon belül és kívül, akik az életrajzi adatok pontosításában segítettek.

Szerkesztette: Bán Péter †

Szerzők: Bán Péter †, Cseh Zita, Kondorné Látkóczki Erzsébet, Kovács Melinda, Kozma György, Nemes Lajos, Papp József, Szabó Jolán

Megjelenés éve: 2011

A kötet elkészítését és kiadását támogatta:

Nemzeti  Kulturális Alap   Heves Megyei  Önkormányzat