4.1.0., avagy 410 éve itt vagyunk
Kiss Attila polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a böszörményiek, mint hajdú leszármazottak annak ellenére is megragadtak itt, hogy elődeik nem voltak mindig békés emberek, amiért a 16. században törvényt is hoztak a kiirtásukra. Szikla Gergő az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese a konferencia levezető elnöke a levéltár nevében üdvözölte a hallgatóságot. Ezt követően Balla Zoltán Hajnal a körúton című saját versével köszöntötte a jelenlévőket, melyben Hajdúböszörmény hajnali pillanatképének érzéseit közvetítette.
A konferencia tudományos előadásainak sorát prof. habil dr. Sári Mihály nyugalmazott rektorhelyettes nyitotta meg, aki A hajdúk identitása, a hajdúváros gyökerei címmel először az identitás fogalmi kereteiről szólt, majd felvázolta, hogyan változott a hajdúk kötődése a múltjukhoz. Végül kiemelte, Hajdúböszörmény ma is kínál olyan identitásélményt, melynek köszönhetően létező és vállalható a hajdú identitás, amely maradásra, megmaradásra ösztönöz.
Husvéth András főlevéltáros (MNL HBML HbFL) Hajdúböszörmény mezőváros gazdasága és társadalma témájú előadását Kovács Gergely tolmácsolta a jelenlévőknek. Előadásában ismertette a hajdúk letelepítésétől kialakult településszerkezetet, a korabeli tulajdonviszonyok változásait, a törzsökös hajdúk és a jövevények jogi és társadalmi szembenállásának a telkesek és telek nélküliek ellentétévé fejlődő konfliktusát. Szót ejtett a korabeli mezőgazdaság színvonaláról és az ipar céhes keretekben zajló korlátozott fejlődéséről, illetve Böszörmény regionális gazdasági szerepéről.
Varjasi Imre levéltáros, fióklevéltár-vezető (MNL HBML HbFL) Épített örökségünk. A település szerkezete és építészete című előadásában ismertette a város legjelesebb építészeti sajátosságait: egyedülálló körtelkes szerkezetét, és Közép-Európában az egyik legátgondoltabban kialakított, négyzet alakú, jeles épületekkel körülvett főterét. Majd bemutatta a javarészt ebben a körzetben elhelyezkedő főként századfordulón épült, a városképet máig meghatározó épületeket.
Szekeres Gyula etnográfus, múzeumigazgató (Hajdúsági Múzeum) Hajdúböszörmény címeréről, annak ábrázolásáról tartott előadást. Heraldikai ismérvek alapján szemléltette, hogyan kellett volna kinézni a címernek az elmúlt évszázadok folyamán, és e helyett hogyan ábrázolták azt a különböző iratokon található pecséteken, emlékműveken, épületek homlokzatán. Előadása zárásaként bemutatta, hogy – a grafika és a technika jelen színvonalán – milyen lehetne korunk Hajdúböszörmény-címere.
Végezetül Tatár Antal középiskolai tanár (Széchényi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium), a hajdúböszörményi Zöld Kör alelnöke A Hajdúság természeti értékei címmel tartott előadást, melyben sorra vette a települést körülvevő védett természeti értékeket, a nemzeti parktól a Natura 2000-es területeken át a helyi védettséget élvező területekig. Természetfotókkal és drónokkal készített felvételek segítségével szemléltette azokat a természeti kincseket, amelyeket sokszor a helybeliek sem nagyon ismerhetnek.
Az előadások végeztével a program folytatásában a konferencia címével megegyező „4.1.0., avagy 410 éve itt vagyunk” címmel az MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára és a Hajdúsági Múzeum már-már hagyományos együttműködésében megvalósult időszaki kiállítás megnyitójára várták az érdeklődőket a múzeumba, ahol Kiss Attila polgármester és Szekeres Gyula múzeumigazgató megnyitó beszédét követően Varjasi Imre fióklevéltár-vezető tartott tárlatvezetést. A kiállítás a letelepítés, az 1848-49-es szabadságharc, a „boldog békeidők”, a világháborúk és az 1956-os forradalom csomópontjai köré szerveződve vázolja fel Hajdúböszörmény 410 évét.
Husvéth András, Kovács Gergely
Fotó: Horváth Tamás
Új hozzászólás