Scheidl Peps 500. mérkőzése

1944. május 29-én, pünkösdhétfőn a Soproni Football és Atlétikai Club (SFAC) NB III-as labdarúgócsapata az FTC utánpótlásgárdáját fogadta az Anger-réti sporttelepen. Scheidl Soproni II. József, a népszerű Peps kerek jubileumát két góllal és győzelemmel ünnepelte.

A Soproni Hirlap az évad „egyik legszebb és legérdekesebb mérkőzéseként” harangozta be a találkozót. George Orwell szállóigéje – a sport „háború mínusz lövöldözés” – több okból is eszünkbe juthat a piros-fehér hazai csapat és a kis Fradi összecsapása kapcsán. Egyrészt háborús viszonyok között került sor a mérkőzésre, megjelent a helyi gettósítási rendelet, Baky László belügyi államtitkár Sopronban a német győzelem mellett tett hitet, néhány nappal korábban szövetséges bombák hullottak a városra, és légiriadó miatt a kezdést másfél órával el kellett halasztani.

Így is mintegy 1200 szurkoló előtt köszöntötte a jubilánst Házi Jenő főlevéltáros, a SFAC elnöke, aki a fiatal labdarúgók példaképeként ösztönözte újabb sikerekre az ekkor 31 éves sportembert, aki egy babérkoszorút és az ország címerével díszített turulos emléktárgyat kapott az egyesülettől. A hatalmas iramú találkozón ugyanakkor lövöldözésből nem volt hiány. Peps előbb a 9. percben a tizenhatos sarkáról eresztett meg egy óriási lövést, amely a kapufa tövénél vágódott a hálóba, az FTC gyors egyenlítése után pedig a 43. percben egy húszméteres szabadrúgásból vette be az ellenfél kapuját. Ekkor már tíz emberrel játszott a ferencvárosi alakulat, mert Hernádi Pál nevű, későbbi magyar bajnok fedezetük egy kemény összecsapásban lábát törte.

Házi Jenő ünnepi beszéde

HU-MNL-GYMSVSL-XIV.-98. (59. d.)

Scheidl József 1913. január 26-án született tízgyermekes családban. Szülei, Scheidl Ferenc téglamunkás és Fass (Faász) Terézia Mária a Tégla utcában laktak. 1929. október 14-én öltötte magára először a SFAC nagycsapatának mezét, összesen 248 gólt szerzett, többször szerepelt a Nyugat válogatottjában és az országos amatőr nemzeti csapatban is. A meccsekre általában bortermelő poncichterként kötényben, a szőlőből futva érkezett meg. Sportolói neve – Soproni II. – a városhoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolatára utal, hívta az FTC és az Újpest mellett a bécsi Rapid is, de ő hű maradt nevelőegyesületéhez és Sopronhoz. Játékosedzőként még 56 éves korában is riogatta a Téglagyár csapatának ellenfeleit.

Pályafutásának csúcspontját jelentette, amikor az SVSE-ben játszó Kőmíves Imrével, Csirivel együtt meghívást kapott az olimpiai csapatba, és részt vett az 1936. évi berlini olimpián. A soproni sportbarátok zsebpénzt is gyűjtöttek neki, erről röplap is maradt fenn. Csiri a tartalékok között kapott helyet, Peps játszott is a lengyelek elleni mérkőzésen (sőt, egy visszavont gólt is szerzett), így méltán nevezhetjük az első soproni olimpikonnak. Egyébiránt a sajtó kifogásolta, hogy az olimpiára utazó labdarúgók névsorában csupa „idegen hangzású” név szerepel (Beer, Klauber, Krecsmarik és Krivitz mellett Scheidl is), az MLSZ azzal szabadkozott, hogy nekik „a játékosokat rendes nevükön kellett benevezniük”. A soproni Matthews (az első aranylabdás, Pepshez hasonlóan robbanékony és technikailag képzett brit labdarúgó után) neve az Aranycsapat edzője, Sebes Gusztáv noteszében is szerepelt.

A SFAC csapatának karácsonyi jókívánságai Házi Jenő elnök részére

HU-MNL-GYMSVSL-XIV.-98. (59. d.)

A félezredik mérkőzés előtt az Uj Sopronvármegye interjút készített Pepssel. A jobbszélső a szurkolók mellett elsősorban a vezetőségnek mondott köszönetet, „akik mindig olyan megértéssel viseltettek irányában”. A labdarúgó csapat ügyeit 1939 és 1946 között a Városházáról, pontosabban a levéltárból intézték. Sopron szabad királyi város archívumának első embere egyben a SFAC elnöki pozícióját is betöltötte. Ráadásul ugyancsak a ház alkalmazottja volt altiszti minőségben Scheidl II. is.

A főlevéltáros hagyatékában külön iratcsomóban találhatók a SFAC működtetésével kapcsolatos dokumentumok. A felsőbb sporthatóságoktól érkezett pályaépítési segély első részletét a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.-nél helyezték el, ezzel is viszonozva azt a jóindulatot, amelyet a bank tanúsított altisztjével, a legidősebb testvérrel, Soproni I.-gyel szemben. A fejlesztés eredetileg egy vasbeton-lelátót is tartalmazott volna, és bár a város a tervezési költséget „egyhangúan és szokatlan lelkesedéssel” megszavazta, ez később fából valósult meg. 1942 nyarán Pluhár István, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium testnevelésügyi főelőadója, az ismert sportriporter tekintette meg az építkezési előkészületeket.    

Házi levelet írt Sopron város kormánypárti képviselőjének, gróf Csáky István külügyminiszternek, hogy az támogassa a SFAC-nak a vonatköltségek mérséklésére benyújtott támogatási kérelmét, ugyanis Győr és Szombathely kivételével minden vidéki utat csak ráfizetéssel tudtak megszervezni, nem beszélve a szállás- és ellátási költségekről és a játékosok szabadságkérelmeinek kezeléséről. Az elnök intézte a labdarúgók új cipőihez az anyagbeszerzést is. A csapat játékosai vidéki meccseikről levelezőlapon tájékoztatták „szeretett elnöküket” az eredményekről. 1941. március 2-án például azt írták Szegedről: „Megtettük a kötelességünket”. a SzEAC elleni mérkőzésen 2:1-re győzött a SFAC, a második gól Scheidl jobb oldali elfutása utáni beadásából született.

A főlevéltáros már korábban is részt vett a város sportéletében, 1927 nyarán lelkesen üdvözölte, hogy a MOVE Sopronban rendezett országos bajnoki mérkőzéseket, a civitas fidelissima idegenforgalmának fellendítése céljával. Házi a második világháború után is – immár társelnökként – „változatlan buzgalommal foglalkozott a SFAC ügyeivel”. Még Mező Ferenc sporttörténésszel, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium miniszteri tanácsosával is felvette a kapcsolatot, a támogatás ellentételezéseként a vármegyei levéltárban helyezett kilátásba némi kutakodást a Mező család történetével kapcsolatban. Egy 1942-ben írott levelének tanúsága szerint azért „vesződött” annyit az egyesülettel, mert az „Sopron város színeit viseli és […] nagy érdemei vannak a népszavazás körül”.  

Helyszínrajz a SFAC sporttelepének kiépítéséről, 1943

HU-MNL-GYMSVSL-XIV.-98. (59. d.)

A levéltárban megőrzött iratok közt fennmaradt Scheidl II. második világháború utáni személyi nyilvántartó lapja, eszerint a labdarúgó jubileumát egy másik jeles eseménnyel is összekötötte, ugyanis a kisegítő szolgából  „polgármesteri huszári” beosztásig emelkedett kézbesítői és sokszorosítási feladatokat ellátó hivatali altiszt 1944. május 27-én, két nappal a nagy mérkőzés előtt kötött házasságot. Az is kiderül az adatokból, hogy a magyarul és németül is beszélő Peps húszéves korában lépett a város szolgálatába, és az I. számú igazoló bizottság 1945. június elsején született 18. számú határozatával „igazoltnak” jelentette ki, miután semmiféle terhelő momentumot nem találtak előéletében, saját bevallása szerint a napilapok közül is csak a sportújságot olvasta Lehár Ferenc utcai egyszobás lakásukban.    

Scheidl Peps tapasztalataira a későbbiekben nem igazán számított a helyi sportirányítás, pedig ő szervezte meg a SFAC kölyökcsapatát és akár ingyen is örömmel foglalkozott volna a fiatalokkal. 1993. január 26-án, 80. születésnapján a város közgyűlése köszöntötte a veterán labdarúgót, akinek még ugyanabban az évben a Sopron sportjáért díjat adományozták. Erről a sajtóbeszámolókon kívül nem tudunk több részlettel szolgálni, ugyanis az 1993. november 9-i ülés anyagát, annak zárt minősítése miatt nem kapta meg a levéltár. Minden bizonnyal nem Peps elismerését akarták bizalmasan kezelni a városatyák. Halálának közelgő 25. évfordulóján tisztelettel emlékezünk a soproni futballkirályra, akinek a nevét egyszer talán a Városi Stadion fogja viselni.

Levéltári iratanyagok:

HU-MNL-GYMSVSL-IV.1411. Sopron Város Számvevői Hivatalának iratai, 1872–1944.

HU-MNL-GYMSVSL-XIV.-98. Házi Jenő levéltárnok iratai, 1892–1985.

HU-MNL-GYMSVSL Sajtóanyag, Soproni Ujság, 1944. május 27., 28., 31.

HU-MNL-GYMSVSL Sajtóanyag, Uj Sopronvármegye, 1944. május 26.

Az iratfotókat Koloszár Andrea készítette.

Szakirodalom:

Fiziker Róbert: Az első soproni olimpikon. Sopron, 1987.

Keresztényi József: Soproni kis olimpiatörténet. Soproni Szemle 35. (1981) 2:172–176.

Sport és politika. (Kérdések és válaszok.) Szerk.: Takács Róbert. Budapest, 2024.

Weisz Ferenc: A soproni Matthews. Volt egyszer egy jobbszélső. Kisalföld, 1979. november 24.

Fiziker Róbert