A levéltárunkban őrzött iratokról

Intézményünkben jelenleg 7500 iratfolyóméternyi (továbbiakban: ifm) anyagot őrzünk. Ebből 5000 ifm-et a győri központban helyeztünk el, 2500 ifm-et pedig a mosonmagyaróvári fióklevéltárban.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának gyűjteményéről

            Archívumunk legrégibb és egyik legféltettebb kincse Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai. Az ezen kútfőkben olvasható „történetek”, hűen rekonstruálják a XVI. század végétől, a XIX. század közepéig a megyében zajló eseményeket; illetve segítségükkel betekintést kaphatunk az akkoriban élt hétköznapi emberek mindennapjaiba, továbbá a nemesi származású családok életébe. Intézményünkben összesen 55 darab eredeti armálist őriz, amelyek közül a legrégebbi a II. Miksa által, a Warthussobyjcz Péter és testvérei részére, 1574-ben kibocsátott adományozó levél.

A XVIII. századtól fogva különösen fontos kútfőink az ismétlődően, nemzedékről nemzedékre készülő térképek, amelyek a régmúlt időszak mérnökeinek kezemunkáját dicsérik. A legkülönbözőbb gyakorlati (katonai, igazgatási, birtokrendezési, adózási, gazdaságirányítási) célokból készített mappák minden más forrásnál sokoldalúbb képet rögzítenek a tájról. Különösen értékesek azok a kéziratos községtérképek, és településhatár-térképek, amelyek az egykori jobbágyok birtokait, valamint földhasználatát mérték fel. Ezek gyakran olyan részletességgel ábrázolták az egykori természeti és társadalmi környezetet, hogy azokkal ma is csak a légi fényképek, vagy az űrből készített felvételek veszik fel a versenyt. Az úgynevezett elkülönözési eljárásokban vagy az úrbéri perekben készített felmérések pedig, nemcsak egy-egy település átfogó képét rögzítették, de a jobbágy, zsellér legapróbb földdarabkáit, néha száz négyszögölt el sem érő parcelláit is méretarányosan ábrázolták. A térképeket böngészve nyomon követhetjük a települések határában folytatott gazdálkodást, a művelési ágak változásait, valamint a község dűlőinek elnevezését. Az egyes falvakról készült ábrázolásokat jó szívvel ajánljuk a történelemtudomány iránt érdeklődők mellett a geográfusok, kartográfusok, néprajzosok és nyelvészek részére is.

Olyan iratanyagok is találhatók archívumunkban, amelyek túlmutatnak Győr vármegye határain, és a Dunántúl oktatástörténetét kutatók számára nélkülözhetetlen információkat tartalmaznak. A Győri Tankerületi Főigazgatóság felállítására Mária Terézia rendelkezése nyomán, 1776-ban került sor. Hatásköre kiterjedt Győr, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fejér, illetve Komárom vármegyék területére is. Ez a szervezet tulajdonképpen a regionális szervek egyfajta előfutárának tekinthető. Az 1776-ban alapított Győri Királyi Jogakadémia anyakönyveit lapozva pedig tapasztalhatjuk, hogy a diákok az akkori magyar hon minden szegletéből képviseltették magukat. Ebben az intézményben tanult Deák Ferenc is. A középfokú oktatási intézmények közül a Győri Római Katolikus Tanítóképző Intézet, a Győri Állami Tanítóképző Intézet, valamint a Szent Orsolya-rendi Tanítóképző Intézet emelhető ki.

A gyár- és ipartörténettel foglalkozó kutatók számára az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár dokumentumai számítanak különleges forrásbázisul. A gyár országos és nemzetközi elismerést vívott ki magának, a II. világháború előtti időszakban, valamint a nagy világégés alatt.

Viszonylag kevésbé kutatottak az egyes családokkal és személyekkel kapcsolatos gyűjteményeink. Ezek közül az utóbbi időszakban érdeklődés figyelhető meg a Mayer család iratanyaga iránt, amelyben Győr vármegye jeles személyeinek gyászjelentései is megtalálhatók. Büszkék vagyunk arra, hogy levéltárunk őrizheti a győri iparművészet egyik legjelesebb képviselőjének, Schima Andrásnak az iratait. Különleges gyűjteményként kezeljük, Horváth Lajos képeslap- és metszetgyűjteményét. A képeslapok Győr Szabad Királyi Város és a környező települések nevezetes épületeit ábrázolják, a metszetek pedig az épületek mellett, egy-egy csatajelenetet is megörökítenek.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának gyűjteményéről

A törzsanyagot az önállóan 1923-ig létezett Moson vármegye, valamint Magyaróvár kiváltságolt mezőváros levéltárai alkotják. Legkorábbi irataik a XVI. század közepén keletkeztek, de tudnunk kell, hogy az ezt követő bő évszázad háborúi – legfőképpen az 1683-ban Bécs ellen vezetett utolsó török hadjárat – közepette az iratok legnagyobb része megsemmisült. Moson vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1668-tól, a városéi a XVII. század közepétől állnak rendelkezésre.

            A vármegye levéltárának fontosabb irat-együttesei segítségével képet kaphatunk egyes szerveinek és tisztviselőinek tevékenységéről, igazgatásának működéséről. A törvényszéki, adóügyi, nemességvizsgálati, árvaügyi és úrbéri iratok révén a lakosság mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. Magyaróvár város XVIII-XIX. századi történetét még ennél is részletesebben feltárhatjuk a fennmaradt, tematikusan rendkívül sokszínű – a közigazgatási és törvénykezési iratok mellett például telekkönyveket, házösszeírásokat, piaci árjegyzékeket, sokféle számadást tartalmazó – iratanyag alapján.

            A fióklevéltárban nyernek elhelyezést a községi önkormányzatoktól 1950 óta folyamatosan gyűjtött iratok is: ezek javarészt XX. századiak, leszámítva néhány egykori mezővárost (például Moson, Halászi, Rajka), ahonnan korábbiak is bekerültek. Itt gyűjtjük a különféle államigazgatási szervek, továbbá a járásbíróságok, az iskolák (köztük az 1740 óta működő magyaróvári piarista gimnázium), a helyi kórház, a régi ipartestületek, különböző megszűnt egyesületek, számos gyár (köztük a patinás múltú Kühne) és mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetve egyes családok és személyek iratait is. Gazdag térképgyűjteményünk segítségével tanulmányozható az egykori vármegye szinte valamennyi településének XIX. század közepi utcahálózata és telekosztása, a jobbágyi és földesúri területek elkülönítése, a Duna, a Lajta, a Fertő-tó és a Hanság vízrendezése, csatornák és töltések létesítése.

A kutatótermeinkben igényelhető dokumentumok

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára jelenleg két kutatóteremmel rendelkezik.

Győrben, a központi épületünkben található termünkben a történeti Győr, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített, valamint Győr-Moson vármegye hivatalainak működése során keletkezett iratok; a közigazgatás, a jogszolgáltatás, a területi szakszervek dokumentumai; egyes intézmények, intézetek, testületek, egyesületek, pártok, gazdasági szervek, családok, személyek, gyűjtemények dokumentumai kutathatók. A Győr-Sopron Megyei Tanács iratanyaga, a járási hivatalok, és tanácsok, valamint a községi tanácsok dokumentumait szintén a központi épületünk kutatótermében kell igényelni.

A Mosonmagyaróváron működő fióklevéltár egy kutatóteremmel rendelkezik, ahol az érdeklődők tanulmányozhatják az intézményben őrzött iratanyagot. A gyűjteményben a hajdani Moson vármegyére és településeire vonatkozó dokumentumok, illetve Magyaróvár, valamint Mosonmagyaróvár város működése sorén keletkezett iratanyagok kutathatók.