Közlemények
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 1.
Töttő JÁnos, Kanyar József, Szita László, Nagy Károly, Surányi István, Farkas Gábor, Erdős Ferenc, Kállay István, Sulyok János, Somkuti Éva
Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár (1787-1987)
A Fejér Megyei Levéltár kettőszázesztendős múltját tartalmazó kötet az 1987. május 18-án tartott emlékülés előadásait tartalmazza. A levéltár múltjával foglalkozó tanulmányok: A nemesi Fejér vármegye és levéltára. Fejér vármegye levéltára az új- és legújabb korban. Levéltárak és épületeik Fejér megyében. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1987
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 2.
Bircsák Lajosné, Erdős Ferenc, Farkas Gábor, Fürész Gyula, Jungbert Béla
Előadások Iváncsa történetéből
Az Iváncsán 1987. október 1-jén megtartott konferencia előadásait tartalmazza. Főbb fejezetei: Iváncsa és környéke az őskorban. Iváncsa a török hódoltság idején. Iváncsa a XVIII-XIX. században. A település topográfiája. Parasztbirtokok a XIX. század második felében. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1987
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 3.
Kállay István, Farkas Gábor, Erdős Ferenc, Bertényi Iván, Gyimesi Károly
Előadások Sárosd múltjából
A kötet főbb tanulmányai: Sárosd múltja az újratelepítésig (1300-1761). Sárosd mezőváros kialakulása, fejlődése 1848-ig. Sárosd a tőkés fejlődés első évtizedeiben (1848-1870). Mai címeradományozásunk néhány kérdése. Népi emlékek Sárosd múltjából. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1988
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 4.
Schweitzer József, Balázs László, Kállay IStván, Arany Magyar Zsuzsa, Farkas Gábor, Somkuti Éva, Surányi István, Erdős Ferenc
A zsidók Fejér megyében 1688-1867
A tanulmánykötet áttekinti a magyar zsidóság történetét a kezdeti időktől 1867-ig. A további publikációk a Fejér megyében megtelepedett izraeliták históriáját tárják fel: Zsidók Székesfehérvárott 1715-1848. Zsidó-összeírások Fejér megyében 1736-1848. Zsidók letelepedése Székesfehérváron 1840-1848. A lovasberényi zsidó hitközség 1798. évi privilégiumlevele. A székesfehérvári Goldziher Ignác izraelita elemi népiskola története 1842-1943. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 5.
Kaszala Lajos
Honismereti írások Kálozról
Főbb fejezetek: Történeti áttekintés Kálozról. A kálozi iskolák múltjából. Az első és a második világháború hősei és áldozatai. Események 1945-1950 között. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 6.
Kállay István, Harmati István, Erdős Ferenc
Előadások Szabadbattyán község történetéből
A kötet főbb tanulmányai: Battyán múltja a Rákóczi-szabadságharc leveréséig. Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban. Töredékek Bottyán város múltjából. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 7.
Gerics József, Németh László, Kardos József, Kállay István, Bertényi Iván, Sulyok János, Kovács Péter
Szent István-emlékülés Székesfehérvárott
Székesfehérvár több szállal kötődik első királyunkhoz. Szent István uralkodásának második évtizedében Esztergom mellett Székesfehérvárt emelte a fiatal magyar állam egyik központjává. Apja, Géza nagyfejedelem központjától, a várdombtól keletre vetette meg a maga és családja temetkező helyéül szolgáló bazilika alapjait, életre hívta a székesfehérvári prépostságot, azt az egyházi területet, amely a kora középkori magyar művelődés egyik fellegvárává vált. A kötet fontosabb tanulmányai: Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében. Egyházszervező Szent István. Szent István emléke és a szentkorona-tan. A Regnum Marianum közjogi vonatkozásai. Szent István alakja a heraldikában. Szent István-kultusz a székesfehérvári egyházmegyében. Székesfehérvár és Szent István király. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 8.
Farkas Gábor
Törvényhatósági és községi önkormányzatok I. (1945-1950)
A helyi- és területi közigazgatás ideiglenes szerveit tárja fel a kötet. Foglalkozik a demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételeivel, az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteivel, a vidéki közigazgatás ideiglenes megszervezésével. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 9.
Farkas Gábor
Törvényhatósági és községi önkormányzatok II. (1945-1950)
A szerző a törvényhatóságok és a községek önkormányzati szerveit mutatja be: a megyei önkormányzatot, a megyei törvényhatóság tisztviselőit, a törvényhatósági jogú városok szerveit és tisztviselőit. A községi önkormányzatok és a pénzügyi feladatok című fejezet zárja a kötetet. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 10.
Farkas Gábor
Törvényhatósági és községi önkormányzatok III. (1945-1950)
A kötet főbb fejezetei: A közigazgatási reform szervezetének lehetőségei. A Jogi Reform Bizottság közigazgatási koncepciói. A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben. A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 11.
Farkas Gábor
Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. (1945-1950)
A törvényhatósági testületek és szervek átszervezésének folyamatát elemzi a szerző. A területi átszervezésekkel (1949-1950) zárul a kötet. Kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 12.
Farkas Gábor
Törvényhatósági és községi önkormányzatok V-VI. (1945-1950)
A kötet két fő részből áll: a községi önkormányzat feladatait vizsgálja 1948 és 1949 között. Bemutatja a tanácsrendszer bevezetését szolgáló tervezeteket és szervezeti intézkedéseket. Kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 13.
Kurucz János
Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei
A tanulmány Fehérvárcsurgó történetének írott forrásaitól követi nyomon a helynevek változásait. Szerepel a feldolgozásban több olyan földrajzi név is, amelyek napjainkban nem Fehérvárcsurgó határához tartoznak; így a Rákhegy, a népi mondákkal teleszőtt Vaskapu, vagy a tekintélyes kősziklái révén híressé lett Tatárhegy. Kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1989
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 14.
Hollósy-Kuthy László
Élményeim a második világháború alatt (1939-1945)
A mű alapjául szolgáló kézirat még a szerző halála előtt került a Fejér Megyei Levéltárba. A megjelenés évében nyílt lehetőség arra, hogy azt publikálni lehessen a szerző óhaja szerint, mivel szerinte a vezetése alatt álló alakulatok harcaival kapcsolatban néhány téves, nem megfelelő értékelés látott napvilágot. E tényezők is késztették arra, hogy visszaemlékezéseit papírra vesse. Az emlékiratot teljes terjedelemben közöltük. A kötet végén található bőséges jegyzetapparátus főleg az emlékiratban előforduló személyekről nyújt bővebb információt és a tévedések, pontatlanságok korrigálását, valamint a fontosabb kiegészítéseket tartalmazza. A szöveget néhány stilisztikai kiigazításon és névátíráson kívűl nem változtattuk meg. A kötetben tárgyalt harccselekményeket eredeti térképvázlatokon követhetjük végig. A leírások illusztrálásához fotóanyagot is mellékeltünk. A kötetet hely- és névmutató zárja. A jegyzetapparátust Szabó Péter készítette. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1992
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 15.
Abonyi Iván, Lovas István, Marx György, Palló Gábor, Ronyecz József, Schipp Ferenc, Lánczos Kornél
Lánczos Kornél 1893 / 1993
A kötet az általános relativitás és az új kvantummechanika egyik klasszikusa, a Székesfehérváron született Lánczos Kornél születésének centenáriumára készült. A könyvben olvasható publikációk részben a tudós tollából származnak, részben az 1993. február 2-án Székesfehérváron tartott emlékülés előadásain alapulnak. A kiadványt Lánczos munkásságát és magyar szerzők róla írt munkáit bemutató bibliográfia zárja. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1993
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 16.
Murányi Lajos
A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája. A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838 - 1849)
A kötet tartalmilag öt, nagyobb egységre bomlik. A szerző munkájának fő célját a fehérvári nemesi és polgári casinó 1838-1849 közötti tevékenységében, valamint a megye legjelentősebb reformkori egyesületének, a Fejér Megyei Olvasótársaság s annak könyvtárának bemutatásában jelölte meg. Az első fejezetben részletesen elemzi a XIX. század első felének székesfehérvári kulturális életét, ezt követi a fehérvári és megyei olvasóegyletek, majd külön részben a Fejér Megyei Olvasótársaság ismertetése. A kiadványt bibliográfia és levéltári forrásokat tartalmazó függelék zárja. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1993
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 17.
Hermann Róbert
A rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok
História klub füzetek 10.
"1849. szeptember 18-án - írja a szerző bevezetőjében - a Csepel-szigeti Lórév községben szomorú aktusra került sor. Egy jeltelen sír feltárásához láttak hozzá a sírásók." De ki volt ez a Görgei Artúr által felakasztatott gróf Zichy Ödön? Miért kellett meghalnia? Miért jutott olyan nevezetes szerephez halála után is? A jeles történész korai munkájában ezekre a kérdésekre keresi a választ. A gazdagon illusztrált és jegyzetelt kötetet német nyelvű tartalmi összefoglaló zárja. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1994
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 18.
Zsigmondy László
A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943
Különös hadtörténeti munkát vesz kezébe az olvasó. Zsigmondy László vezérkari ezredes, a 10. könnyű hadosztály vezérkari főnöke nem élményeit, tapasztalatait vetette papírra, hanem a rendelkezésére álló feldolgozások alapján olyan hadtörténeti munka megfogalmazására törekedett, amelynek középpontjában az 1943 januárjában, a Don-kanyarban lezajlott tragédia áll. A szerző önmaga szerepét az események hátterébe kényszeríti, s csak a kötet függelékében közölt levélváltás villantja fel a személyes hangvételt. 1981-ben - súlyos betegségből felépülve - fejezte be sietve a kéziratot, amelyet meg is jelentetett 50 példányban, de nem lektoráltatta, a nyelvi megfogalmazást nem egységesítette. A kézirat újbóli közzétételét dr. Várhegyi Endre tette lehetővé, amikor örökösként a kéziratot a Fejér Megyei Levéltárban elhelyezte. Az így közzétett kötetet Szabó Péter lektorálta. A kötet a kutateremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1995
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 19.
Bordi Ferenc
A GULAG rabja voltam
História klub füzetek 11.
Részlet a szerző előszavából: "...Most, hogy nagy divatja van a visszaemlékezéseknek, látom, hogy az egyformaság mellett mennyire eltérő volt az élet a lágerekben és mennyiféle volt az odavezető út. Sokan és sokat írtak róla, de úgy érzem, nem eleget. A kor nagypolitikai összefüggései eléggé ismertek, de a teljes igazság feltárásához szükséges, hogy... a túlélő kisemberek... elbeszélése alapján... megismerhető legyen ennek a kornak nemcsak a története, hanem a légköre is. ...Sajnáltatni sem akarom magam, hiszen végtére is túléltem, s olyan élettapasztalatok birtokába jutottam, ami nem adatott meg mindenkinek. Sajnos sok ezer magyar átélt hasonlót, és sok-sok ezer magyar belepusztult e tapasztalatszerzésbe!" A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1995
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 20.
Károlyi József
Madeirai emlékek
A kötet Károlyi József grófnak, az 1920-as évek elején lábra kapott legitimista mozgalom egyik vezető alakjának állít emléket. Károlyi törekedett arra, hogy objektív, valósághű képet mutasson be. "Aki e sorokban politikai irányművet keres, tévedni fog. A történelem ítélőszéke elé tartozó eseményeket az utókor fogja elbírálni, s mi... szorítkozzunk csak arra, hogy az eseményeknek hű képét adjuk vissza." A kiadvány négy fő részből áll. Azzal indul, hogy Károlyi József jelen volt Madeirán, az utolsó koronás király, IV. Károly halálánál, s ezután is önzetlen segítője volt a száműzött királyi családnak. Élményeiről jegyzeteket készített, amelyeket nem akart életében nyilvánosságra hozni, ezen kiadványban jelent meg először nyomtatásban. A könyv második része, leírja Károlyi József életpályáját, politikai tevékenységét, törekvéseit. A harmadik részben következnek beszédei, amelyekből az tűnik ki, hogy a legitimizmus haladó szellemiségű mozgalom volt. Az utolsó, negyedik részben visszaemlékezéseket olvashatunk gróf Károlyi Józsefről. A kötetet hely- és névmutató egészíti ki. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1500 Ft.
Székesfehérvár, 1996
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 21.
Gulyás Antal
A tanítóképzés története Székesfehérváron
Gulyás Antal könyve a Ferenc József Nőnevelő Intézet történetét kíséri nyomon, amelyet Királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépost alapított 1853-ban, az ifjú császár ellen elkövetett merényletből történt szerencsés megmenekülése emlékére. A sikeres intézménynek - a gyors fejlődés eredményeként - már 1870-ben internátusa volt, s ugyanekkor kezdte meg működését a párhuzamos elemi népiskola is. Az intézet 1893-ban polgári leányiskolával bővült, amelynek egyes osztályait 1919-ben már párhuzamosítani kellett. Nagy jelentőségű esemény volt az internátus fejlesztése, s a nővérek elhelyezése szempontjából a helybeli káptalannak azon nagylelkű adománya, amellyel a szomszédos Zuber-féle alapítványi házat 1926-ban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének engedte át örökös használatra. A szépen terjeszkedő intézmény azonban még így is hamarosan szűknek bizonyult. Az új iskolaépületet 1927. november 5-én szentelte fel Shvoy Lajos megyéspüspök. A kötet tartalmazza a tanítói oklevelet kapottak névsorát 1935-1959 között. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1997
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 22.
Erdős Ferenc, Fülöp Gyula, Szakály Ferenc
Polgárdi története
A kötet gazdag képanyaggal, illusztrációkkal és forrásadatokkal, valamint angol- és német nyelvű összefoglalókkal kiegészítve mutatja be Polgárdi történetét az ember első nyomaitól a polgárosodás időszakáig. A könyv alapos kutatómunka eredményeként készült, ezt bizonyítja az is, hogy a köztörténeti fejezetek mellett számos tematikus fejezet található meg e kiadványban. Így megismerhetjük nem csak az 1997-ben felavatott város történetét, hanem földrajzi környezetét, gazdasági viszonyait, egyház- és oktatástörténetét, valamint a helyi társadalom önszerveződésének folyamatát. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1997
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 23.
Erdős Ferenc
Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (1848-1849)
A hely- és névmutatóval ellátott, gazdagon illusztrált kötet a reformkor másfél évtizedétől a világosi fegyverletételig mutatja be Fejér megye történetét. A szerző minden részletre kiterjedően ábrázolja a forradalom és szabadságharcot megelőző időszakot, valamint a pesti forradalom kitörésének (pozitív és negatív) Fejér megyei hatásait, a honvédelem megszervezését, a pákozdi, valamint a móri ütközetet, a megye megszállását. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 2000 Ft.
Székesfehérvár, 1998
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 24.
Dr. Erdős Ferenc, Csatári Bence, Sárkány Ferenc
Nekem szülőhazám (volt) ...
A kötet több mint száz dokumentum hiteles közlésével mutatja be az 1946 és 1948 között végrehajtott kitelepítést, amelynek során Fejér megyei német családokat száműztek Németországba addigi otthonaikból. A bevezető tanulmány szerzője rámutat arra, hogy az áttelepítés két szakasza (1946 és 1948) között jelentős különbséget kell tenni. Míg az elsőnél a potsdami konferencián meghatározott elvek érvényesültek, addig a második alkalomnál már figyelembe kell venni a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény gyakorlati végrehajtását. A kötet gazdag hely- és névmutatóval kiegészítve könnyíti meg az eligazodást és értékes, kevéssé ismert információkat nyújt a témát kutatók számára. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1998
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 25.
Gróf Károlyi Lajos
Élmények, visszapillantások
Gróf Károlyi Lajos 1924. május 10-én született Nagymágocson Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona gyermekeként.Nagymágocson nevelkedett, majd a pécsi hadapródiskola növendéke lett, de mégsem katonának nevelték, hanem az érettségi letétele után a Magyaróvári, majd a Keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatója lett. A kiterjedt uradalmak várományosának korszerű gazdasági ismeretekkel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjon dönteni. Reményekkel teljes életet tört ketté a II. világháború és Magyarország orosz megszállása. Szüleivel és testvéreivel együtt üres kézzel, csupán angol-német-francia nyelvismerete és szaktudása birtokában kellett menekülnie szülőhazájából. Volt gépkocsivezető, tolmács, gazdasági intéző, erdész, útépítő, építész és igazgató. Megjárta Nyugat-Európa számos országát, Brazília, Argentína, Chile, Egyiptom, Uganda, Kenya, Anatólia, Kurdisztán, Nepál és Grönland földjét. 1945 után másfél, igen válságos évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy maga és családja számára biztos egzisztenciát teremtsen, hódoljon két kedvtelésének: a horgászatnak és a vadászatnak. Az 1970-es évek közepén tért először haza szülőföldjére, kapcsolata 1990 óta rendszeres szülőhazájával. Hatvanéves korában, Brazília egyik legnagyobb kohóüzemének európai megbízottjaként vonult nyugdíjba. Napjainkban Ausztriában és Brazíliában él, a máltai lovagrend tagja. Tapasztalatokkal, sikerekkel és megpóbáltatásokkal teli élet állt mögötte, amikor 1987-ben nekilátott visszaemlékezései megfogalmazásához. "Hálával tartozom a Sorsnak - írja -, hogy olyan pályát futhattam be, mint amilyet befutottam, hogy tiszta lelkiismerettel adhatok számot múltamról, és nem kevésbé tiszta lelkiismerettel nézhetek szembe a jövővel, amely - Isten kegyelméből - még előttem áll." A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1998
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 26.
Gulyás Antal
Kistérségi gimnáziumok Fejér megyében (1963-1978)
E rövid tanulmánynak az a célja, hogy bár megszűnt, működésében is rövid életű gimnáziumoknak állítson emléket: "...mert ez idő szerint már sajnos többen vannak azok, akik nem is tudják, hogy 1964-től 1973-ig Ercsiben gimnázium is működik". Akik pedig azóta születtek, ezután tudják meg, hogy működött egy gimnázium Enyingen és Polgárdiban is. Szolgáljon e kötet emlékül azoknak, akik itt "koptatták az iskolapadot", akik itt tanítottak, akik jó vagy rossz döntésükkel létrehozták, majd megszüntették a kistérségi gimnáziumokat. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 1999
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 27.
Gulyás Antal
Fejér megye népoktatásának története (1944-1948)
Egy-egy részletet feltáró közlés kivételével kutató e kötet megjelenéséig még nem foglalkozott a térség népoktatásának történeti fejlődésével átfogó részletességgel a címben megjelölt időszakra vonatkozóan. A szerző körvonalazza a megye iskoláinak állapotát, a közoktatás meg- és átszervezését, a tankerületi főigazgatóság újjáalakulását és a tanfelügyelőség működésének beindítását. Felvázolja az iskolák helyreállításának koncepcióját, értekezik a tanintézmények nevelőiről és tanulóiról, végezetül kitér a nevelés tartalmi változásaira is. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 1000 Ft.
Székesfehérvár, 1999
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 28.
Dr. Erdős Ferenc, Kelemen Krisztián, Vitek Gábor
Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén
A színes fényképfelvételekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált, igényes kivitelű (műnyomó kartonra nyomtatott) tanulmánykötet publikációi a vármegyeházához kötődnek. Áttekintést nyújt az építés történetéről, a vármegyei pecsét, címer és zászlók kialakulásáról és használatáról, feltárja, elemzi és értékeli hat főispán életútját: gróf Cziráky Antal Mózes (1825-1845), idős Pázmándy Dénes (1848), Szőgyény-Marich László (1864-1884), gróf Cziráky Béla (1884-1891), báró Fiáth Miklós (1891-1896) és gróf Széchényi Viktor (1906-1917, 1926-1939). A kötet tartalmazza a vármegye és a megye valamennyi vezetőjének (1047-től napjainkig) névjegyzékét. A kötet a kutatóteremben használható. Megrendelhető a levéltár címén, megvásárolható az intézményben. Ára 2000 Ft.
Székesfehérvár, 2002
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 29.
Dakó Péter, Vitek Gábor
Vereb története
A kötet monografikus igénnyel tárja fel a község történetét. A Velencei-hegység északi előterében kialakult település régészeti emlékeiről, köztük a honfoglalás kori sírleletről tájékozódhat az olvasó. A XIII. század végétől folyamatosan lakott hely. Főbb birtokosai a XVII. század közepétől a jezsuiták, majd a verebi Végh család, amelynek országos tisztségeket is betöltő tagjai 1945-ig meghatározták a község arculatát, fejlődését. Függelék (összeírások, statisztikai adatok, névjegyzékek) egészítik ki a monográfiát. Német nyelvű összefoglaló zárja a kötetet. A kötet a kutatóteremben használható.
Székesfehérvár, 2003
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 30.
Polgár Péter Antal
"Idő setétedék..."
A Halvachs-tragédia
A szerző - Polgár Péter Antal - Pusztavámon az 1956. évi forradalom és szabadságharc történetét, eseményeit tárja fel. Az előzmények között részletesen utal az 1945 utáni eseményekre, kiemelten foglalkozik a forradalmat megelőző esztendőkkel, Pusztavám bányásztelepülés voltával. Részletesen tárgyalja Halvachs István életútját, sorsának tragikus alakulását. Ára: 2500 Ft. Megvásárolható és megrendelhető.
Pusztavám-Székesfehérvár, 2003
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 31.
Dakó Péter, Erdős Ferenc, Vitek Gábor
Fehérvárcsurgó története
A monográfia Fehérvárcsurgó históriáját összegzi az ismert, régészeti leletektől a rendszerváltozás időszakáig. A település 1236-tól igazolható az írott források alapján. A Csák nemzetség szállásterületéhez tartozott, a XIV. századtól a csókakői váruradalom része. A török kiűzése után a Hochburg család tagjai a birtokosok, majd a XIX. század második negyedétől a nagykárolyi Károlyi család 1945-ig határozta meg a község fejlődését. A szerzők feltárják a gazdasági viszonyok alakulását, az úrbéres állapotokat, a földműves társadalom rétegződését, az egyházközségek történetét. Gazdag képanyaggal egészül ki a monográfia. A kötet a kutatóteremben használható.
Fehérvárcsurgó-Székesfehérvár, 2004
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 32.
Seidel Ignác
A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek
időrendi elbeszélése
Seidel Ignác (1797-1881) Lamberg Teréz grófnő birtokainak jószágkormányzója nyugállományba vonulását követően, 1870-ben kezdte meg a csókakő-móri uradalom történetére vonatkozó adatok gyűjtését. Munkája alapját a Lamberg-kastélyban őrzött levéltár dokumentumainak feldolgozása jelentette, kisebb mértékben használta fel a publikált és kéziratban fennmaradt, Mór és térségére vonatkozó adatokat.
Tanulmányának legfőbb értéke a Hochburg és a Lamberg Levéltár adatainak birtoklástörténeti, gazdaságtörténeti, genealógia szempontú feldolgozása, időrendben történő összeállítása. A feldolgozás nem tekinthető Mór központúnak, az egykori Hochburg, majd a leányági örökösödés révén kialakult Lamberg uradalom településeinek történetére is fontos adatokat tartalmaz.
Seidel Ignác munkáját nem kerülhetik meg a térség történetével foglalkozó kutatók, ugyanis a második világháború időszakában mind a Hochburg, mind a Lamberg család archívuma megsemmisült. Így az 1898-ban német nyelven az ausztriai Steyrben megjelent kötet ismételt közreadása és magyar nyelvű fordításának megjelentetése nem csak időszerű, hanem indokolt is. A kötet a kutatóteremben használható.
Mór-Székesfehérvár, 2005
-----
Fejér Megyei Levéltár Közleményei 33.
Bödő István, Czetz Balázs, Dakó Péter
Kisapostag története
A kötet tartalmából:
Köszöntöm az Olvasót!; Kisapostag, a „hídfalu”; Kisapostag évszázadai; Egy település újjászületése; Kisapostag a két háború között; A második világháborútól a tanácsrendszerig; Dunaújváros árnyékában; Egy harmonikusan fejlődő település; Források és szakirodalom; Függelék. A kötet a kutatóteremben használható.
Kisapostag, 2013
