Kellemes Ünnepeket!

Ünnepi „verscsokor” a levéltár gyűjteményéből

Balajthy Ferenc: Karácsonyi dal

„Karácsony, a karácsony!

Gyertya villog a faágon.

Csillagszóró szikrát szőj-.

Cukorral megajándékoz.

Karácsony, a karácsony!

Örömünnep a világon.

Énektől zeng a templom,

Békességet hoz az alkony.

Karácsony, a karácsony!

Veled megosztom kalácsom,

Ha majd mindenki örül,

Szeretet lesz körös-körül.”

(Fejér Megyei Hírlap, 45. évfolyam, 304. szám, 1989. december 23., 12. o.)

Berták László: Karácsony előtt (részlet)

„[…] De jó volna megint karácsony

versére várni s hinni, hogy

megváltó tekint be a rácson,

s minden igazság győzni jog.

De jó volna a szeretetbe

takarózni, ha ég a bőr,

rímbe szedni, hogy szent a béke,

hisz nem kell félni senkitől.

De jó volna kis könnyű verset

dúdolgatni nagy fák alatt,

hogy megszületett az a gyermek,

aki helyettünk megszakad.

Mosolyogni csak mozdulatlan,

akár egy régi temető,

de jó volna tömegdalokban

szárnyalni, mint a szép jövő.

Elröpülni karácsony este

a sistergő világ fölött,

s megérkezni a legszebb versbe,

amelyben tiszta rím a föld.

Befejezni, mint a régi költők

,hogy kész legyen, ha vége van,

s remélni egy-két emberöltőt,

nyugtalanul, de boldogan.”

(Fejér Megyei Hírlap, 41. évfolyam, 301. szám, 1985. december 24., 9. o.)

Ismeretlen: „Szilveszteri fohász”

„Adj nekünk hóval csikorgó,

Csengős, szánkás, víg telet,

És igazi szép tavaszt,

Ha eljön majd a kikelet.

Adj termést a kalásznak,

Hogyha majd kévébe dől,

Adj munkát a dolgoskéznek,

Hogy ne tengjen tétlenül.

Adj a békés haladásnak

Messze nyúló tág teret,

Adj gyümölcsöt minden fának,

Minden szájnak kenyeret...”

(Fejér Megyei Hírlap, 47. évfolyam, 303. szám, 2002. december 31., 16. p.)

Kass János A Tisza Szegednél az első őszi napon (részlet)

„[…] Jön a tél!

De a hó fehér!

Lesz karácsony,

Újév, új esztendő!

aztán talán Húsvét,

Feltámadás!

Az ág kizöldül,

lesz áldomás!

S mögötted nem az ősz,

a köd, a jéghideg,

de a kemence melege,

a kalács felejthetetlen illata,

a sürgős tevés-vevés,

a gyermek mosolya!”

(Fejér Megyei Hírlap, 44. évfolyam, 300. szám, 1999. december 24., 9. o.)

Katona Judit: Karácsony-köszöntő

„Szikrázik december hava,

csillagfészket himbálnak ágak.

Hírrel járnak a pásztorok:

bölcsőt ácsol József, az ács,

az ember egyszülött fiának.

Pattog a forgács hull a hó,

Máriát vaksin abroncs fogja,

s vajúdva megszül. Száll a hír:

dicsértessék, megszületett

a gyermek, az élet legnagyobbja.

Hírrel járnak a pásztorok,

Mária karjában a gyermek.

Rebben a hófehér világ,

s a velünk virrasztó vézna fák

csendben az útra térdepelnek.”

Szigeti Lajos: Fehér Karácsony

„Tél: tavasz negatívja

könnycseppekben előhíva-nagyítva.

Hány hatszöges hópehely

angyalka fér el

kristályhegyén a jégnek

és szempillán, fenyőfa tűlevelén?

Meddig marad titok:

kapni vagy adni jobb? -

A sugárzó boldogság

másnak is örömforrás.

Szeretetünnepen

az ád többet, aki szegény.

Legyen bő asztali áldás:

ikrás méz édessége,

mandula keserűsége,

kereszt jelével szegett

mindennapi kenyér.”

(Fejér Megyei Hírlap, 52. évfolyam, 2. szám, 2007. január 3. 7. o.)

Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár

„Nől a dér, álom jár,

hó kering az ág közt.

Karácsonynak ünnepe

lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,

hóban lépegetnék,

ha a jeges táj fölött

karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt

nagy könyvből dalolnék

fehér ingben, mezítláb,

ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga

mennybolt alatt járnék,

körülvenne kék-eres

halvány téli árnyék.

Kis ágat öntöznék

fönn a messzi Holdban.

Fagyott cinkék helyébe

lefeküdnék holtan.

Csak sírnék, csak rínék,

ha karácsony volnék,

vagy legalább utolsó

fia-lánya volnék.”

(Fehérvári Kis Ujsag, 1. évfolyam, 154. szám, 1946. december 25., 5. o.)