Hadijáték a levéltárban

Levéltári Mozaik
2024.09.04.
MNL Fejér Vármegyei Levéltára

Szombaton ismét hadrendbe állnak az ólomkatonák terepasztalokon a már hagyománnyá vált levéltári Historikum Történelmi Hadijáték Napon. A hadijátékosok immár 19. alkalommal gyűlnek össze, hogy újrajátsszák a világtörténelem híres hadieseményeit. Idén ősszel már országos rendezvényként tekinthetünk a hadijáték-találkozóra. Különlegesség gyanánt fantasy hadijáték is lesz, emellett Tóth Vilmos Hadijáték Emléktalálkozó is várja a nagyérdeműt. A 10-től 17 óráig tartó rendezvényen az ólomkatona festésről is többet megtudhatnak a levéltárba érkezők (az ólomkatonákról itt olvashatnak: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/historikum_tortenelmi_hadijatek_nap_2022_szeptember_10_0).

A hadijáték atyjának Herbert George Wells (másként H. G. Wells; Anglia, Bromley, 1866. szeptember 21. – London, 1946. augusztus 13.) angol írót tekinti a köztudat. Wells elsősorban a science fiction műfajban született művei kapcsán ismert (Az időgép, Dr. Moreau szigete, Emberek a Holdban), első könyvsikere az „Anticipations” volt 1901-ben. A mű részletekben lett közölve „Kísérlet a jövendőmondásra” alcímmel és azt fejtegette, hogy milyen lesz majd a világ közel száz évvel később, 2000-ben. Sikeresen „megjósolt” különböző társadalmi folyamatokat (a javuló közlekedésnek hála a lakosság egy része elhagyja a nagyvárosokat, a morális korlátok meglazulnak stb.). Wells pacifistaként a „Világok harca” című könyvének írása idején kezdett játék katonákkal foglalkozni, és megállapította, hogy „Mennyivel jobb ez a kedves játék figurákkal, mint a valódi háború!”

1911-ben megjelent „Padlójátékok” („Floor Games”) című alkotásában már felmerült a hadijátékok ötlete. „A fiúk és lányok legvidámabb beltéri játékai padlót igényelnek, és az otthon, amelynek nincs padlója, ahol játszani lehetne, messze elmarad a boldogságtól. Linóleummal vagy parafaszőnyeggel borított padlónak kell lennie, hogy a játékkatonák és hasonlók felálljanak rajta, és olyan színű és felületű, amely krétanyomokat vesz és mutat; a közönséges zöld színű, minta nélküli parafaszőnyeg a legjobb mind közül. […] A kastélyok téglából és kartonból készült tornyokkal és kártyatornyokkal, felvonóhíddal és vizesárokkal vannak felszerelve; […] van egy doboz páncélt viselő emberünk. Mindenféle történelmi korszakot rekonstruálhatnánk, ha a játékkatona-készítők ellátnának emberrel. De jelenleg […] alig csinálnak mást, csak kortárs harcosokat. A háborús játékról pedig vagy köteteket kell írnom, vagy semmit. Egyelőre ne legyen semmi. Egy napon talán írok egy nagyszerű könyvet a háborús játékról, és csatákról, hadjáratokról, stratégiáról és taktikáról mesélek. De ezúttal csak arra vállalkoztam, hogy meséljek a padlóval való játék hétköznapi örömeiről […].”

1913-ban teljesítette ígéretét és a „Kicsiny háborúk” (másként Kis háborúk, eredeti címe: Little Wars) című írással jelentkezett. A művében továbbgondolta két évvel korábbi felvetéseit, ez a kisregény az első ólomkatona szabálykönyvnek számít. Wells lényegében új hobbitevékenységet hozott létre. Barátait, ismerőseit is rávette, hogy vele játsszanak, fényképeken is megörökítették ezeket a korai hadijátékokat. Wells kora és a történelem csatáinak eljátszására buzdította kortársait. A tanulással egybekötött játékban a résztvevők próbára tehetik stratégiai és taktikai képességeiket. A mű és a hadijáték nem csak a „nagyoknak” szólt, Wells megtanította a kötetben a gyerekeket is a játékra. Wells egy olyan elfoglaltságot teremtett, amelyben gyermek és felnőtt együtt játszhatott és megmérkőzhetett miközben mind a két fél jól érezte magát. A szerző így ír a kedves elfoglaltságról: „A "Kicsiny háborúk" a királyok játéka – alacsonyabb társadalmi helyzetben élő játékosok számára. Tizenkét és százötven év közötti korosztályú fiúk játszhatják – és még később is, ha a végtagok kellően rugalmasak maradnak –, a jobbik fajtából való lányok, valamint néhány kiváló és tehetséges nő.” Wells nem titkolt célja az volt, hogy a virtuális csatákkal kielégítse az ember vérszomját és a valódi hadviselésre való igényét.

Wells korát megelőzve rájött arra, amit a pszichológia azóta bizonyított, miszerint a játék a felnőttek számára is fontos. A mese- és játékterápia ma már minden korosztály számára elérhető. A szakemberek szerint a játék nemcsak elemi adottságunk, hanem jólétünk egyik kulcsa: életben tart – akár a háborúban is –, és szórakoztatóan tanít.

Johan Huizinga holland történész 1938-ban figyelte meg, hogy az ember elemi és természetes adottsága a játék. „Homo Ludens” (Játszó ember) című könyvében kifejtette, hogy a játék ősibb, mint a kultúra vagy az emberi faj, továbbá, hogy a játék legfontosabb aspektusa az, hogy örömet ad. Szerinte az emberi civilizációnak nem szabad elszakadnia a játékoskeretben folytatott tevékenységektől. Azt, hogy mégis mi számít játéknak az életünkben Huizinga öt alapvető jellemzővel határozta meg:

  1. A játék szabad, vagyis a játék önmagáért értékes a játékosnak.
  2. A játszó egyén a játék idejére kilép a „valódi” életből.
  3. A játék a hétköznapi életről leválasztott térben zajlik és meghatározott ideig tart.
  4. A játékoknak saját belső rendjük van, gyakran egyedi szabályokkal is rendelkeznek.
  5. A játék célja nem az anyagi haszonszerzés.

A játéknak jelentős szerepe van a gyermek pszichés fejlődésében, segíti a világ felfedezését, kihat az érzelmi fejlődésre és a szocializációra. Egyaránt hozzájárul az élményfeldolgozáshoz, az önkifejezéshez, valamint a kommunikációs készségek fejlesztéséhez. A mese és a játék használható felfedezésre, érzelemkifejezésre és problémamegoldásra felnőtt korban is. A meseterápia és játékterápia ezt a természetes, ösztönös tevékenységet használja fel, hogy segítsenek a gyermekeknek és felnőtteknek az élet kihívásaival való megküzdésben. Amíg a mese segít a problémák azonosításban, illetve az érzelmek és gondolatok megfogalmazásában, a játék lehetővé teszi az elmélet cselekvésbe való átültetését, az aktív problémamegoldást és a kreatív önkifejezést.

Wells hadijátéka, amellyel visszavezette a felnőtt korosztályt a játékosabb énjéhez, nem csupán élményteli szórakozást nyújt, hanem – többek között – hatékony szorongásoldó és stresszlevezető is.

Amennyiben kedvet kaptak a játszadozáshoz és a hadijátékokhoz, látogassanak el hozzánk szombaton a Szent István tér 2–3. szám alá, 10 órakor lesz a kapunyitás. A belépés díjtalan, a rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet.

Szeretettel látunk mindenkit!

 

Utolsó frissítés:

2024.09.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges