2022. május 18-án ünnepeljük a 34. Múzeumi Világnapot, amely a közgyűjteményi szakma egyik legfontosabb eseménye. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa 1977-ben döntött az emléknap létrehozásáról, először 1978. május 18-án tartották meg.

A levéltárak, a nevükhöz illően hagyományosan az – akár többszáz éves – iratok fennmaradását biztosítják, azonban a múzeumokhoz hasonlóan kiállítási tevékenységet is folytatnak. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára és annak jogelődje, a Fejér Megyei Levéltár számos tárlatot hívott életre az évtizedek folyamán. A „Volt egyszer egy településfényképezés – Fejér megye 1984–1985-ben” című fotókiállításhoz és a világnaphoz kapcsolódóan egy múltidéző cikkel készültünk „egyszer volt” kiállításainkról. Bevezetés gyanánt álljon itt egy ismertető magáról az intézményről.

Fejér megye levéltárának története a 17. század végéig vezethető vissza: a 145 évig tartó török hódoltság (1543–1688) első éveiben a vármegye középkori iratai megsemmisültek, így (Székesfehérvár 1688-as visszafoglalását követően) az 1692-től újjászerveződő közigazgatás iratanyaga képezte a korabeli vármegyei levéltár törzsanyagát. A vármegyei igazgatás csak a Rákóczi szabadságharc után konszolidálódott, ekkor állandósult a tisztikar személyi összetétele. Egy 1719-es feljegyzés szerint az iratokat ekkor egy vasajtóval lezárt külön helyiségben tartották a régi megyeháza épületében (napjainkban Megyeház utca 17.). Fejér vármegye levéltára élére 1787-ben regisztrátort választottak, a vármegye első levéltárnokát 10 évvel később, 1797-ben nevezték ki.

Az új megyeháza épülete (ma Szent István tér 9.) 1812-ben készült el, ahol mintegy 200 folyóméternyi levéltári anyagot raktároztak a levéltárnak kijelölt helyiségekben a megyeháza földszintjén (a főispáni és az alispáni hivatal szomszédságában). 1882-ben készült el a levéltár leltára, az első „fondjegyzék”. A következő levéltári munkát érintő jelentős változáshoz igen sokat kellett várni: az 1950. évi 29. sz. tvr. a törvényhatósági levéltárakat állami közlevéltárakká nyilvánította, ekkor bővült a levéltár feladatköre a megye területén belül működő szervek, közintézmények, vállalatok stb. iratanyagának begyűjtésével és megőrzésével.

A Fejér Megyei Levéltár 1975-ben vette birtokba a Szent István tér 2-es szám alatti, majd 1979-ben a (szomszédos) Szent István tér 3-as szám alatti épületet.

1992-ben megalakult Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (ma Városi Levéltár és Kutatóintézet), amely Székesfehérvár szabad királyi városának, majd törvényhatósági jogú városa hivatalainak, intézményeinek, vállalatainak stb. történeti értékű iratanyagát őrzi.

2012. október 1-jén a Fejér Megyei Levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye lett. Az átszervezéssel egy olyan országos levéltári intézményrendszer jött létre, amely megközelítően 700 dolgozójával és több mint 300 ezer iratfolyóméter forrásanyagával hazánk az egyik legnagyobb kulturális intézményének tekinthető.

Az MNL Fejér Megyei Levéltárának épületét 2006 áprilisában kezdték el felújítani, a munkálatokat 2014-ben fejezték be. Az intézmény 2014 májusa óta várja kutatóit és az ügyfeleket a helyreállított falai közt.

Önálló, mai értelemben vett kiállítási tevékenységről az 1980-as évek óta beszélhetünk. Az első érdemi kiállítást (tudomásunk szerint) a Szent István tér 2–3. alatti épületben dr. Farkas Gábor levéltár-igazgató hivatali idejében (1959–1992) rendezték az intézmény munkatársai. A levéltár új állandó kiállítása 1981-ben nyílt meg a kutatótér előtti épületrészben: a látványos, önmagában muzeális értékkel bíró vitrinekben a „Fejér megyei helytörténeti kiadványok (állandó kiállítás)” című kamarakiállítást tekinthették meg az intézmény látogatói.

A következő, méreteit és a kiállított tárgyegyüttest tekintve jelentősebb tárlat nem sokat váratott magára: 1985. április 2-án nyílt meg a „Felszabadulási emlékkiállítás”. A politikai, történelmi és művelődési jellegű, ismeretterjesztés, illetve bizonyos mértékig propaganda céljával rendezett kiállítást a levéltár az István Király Múzeummal (ma Szent István Király Múzeum), a Fejér Megyei Hírlappal, a Fejér Megyei Tanáccsal és a székesfehérvári Városvédő Egyesülettel közösen hozta tető alá. A Csók István Képtárban rendezett közös kiállítást Sudár István és Knizse Gyula (az MSZMP Fejér megyei bizottságának titkárai), Teubel György (a megyei tanács elnöke), Nagy Jenőné (tanácselnök-helyettes) adta át a nagyközönségnek. A kiállítást 1985 május 1-éig tekinthették meg az érdeklődők.

Farkas Gábor 1988. március 10-én a Fejér Megyei Hírlapban már a levéltár két állandó kiállításáról tudósít (címeket, részletes tematikát nem közölt), ebből az egyik a korábban említett helytörténeti vonatkozású tárlat lehetett.

Dr. Erdős Ferenc levéltár-igazgató idején (1992–2012 április) inkább időszaki tárlatok születtek az intézmény falai között. 1996. májusában, a nemzeti kisebbségi naphoz kapcsolódóan rendeztek első ízben nagyobb volumenű kiállítást a kollégák. A levéltár emeleti dísztermében elhelyezett „A magyarországi svábok 50 évvel ezelőtti kitelepítése” című időszaki tárlat az 1996-os év végéig várta a látogatókat. 1998. április 24-én „Választások Magyarországon. 150 év dokumentumai” címmel nyílt újabb kiállítás a díszteremben. A megnyitón Erdős Ferenc mellett Szabó Gábor, a megyei közgyűlés akkori elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A tárlat létrejöttét az „Alapítvány a választásokért” egyesület támogatta. A dokumentumokat 1998. május 20-ig tekinthették meg az intézménybe betérők (az 1998-as magyarországi országgyűlési választás első fordulóját 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották).

A 2000-es évek első évtizedében az intézmény elsősorban történelmi és helytörténeti tárgyú cikkek, tanulmányok és kiadványok írásával, illetve tudományos és ismeretterjesztő jellegű előadásokkal szolgálta a közművelődést és a levéltárügyet. Ezek a tevékenységek természetesen korábban is szerves részét képezték az intézmény munkájának, előtérbe kerülésüknek nem csupán szakmai, hanem prózai oka is volt: az épület fokozatosan romló, majd életveszélyessé váló állapota nem tette lehetővé, hogy méltó körülmények között fogadják/fogadjuk a kedves vendégeket. Az épület felújítása és a költözések miatt egy időre háttérbe szorultak a tárlatok, így inkább papíron és élőszóban szóltunk a nagyérdeműhöz.

A Szent István téri épület 2011-re került olyan állapotba, hogy ismét vendégül láthassuk a közönséget. A tárlat a XVI. (Székesfehérvári) Királyi Napok és Nemzetközi Néptáncfesztivál első napi programjaként nyílt meg 2011. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén (a jeles napról szóló írásunkat itt olvashatják: https://www.facebook.com/FMLeveltar/posts/1247414945602996). A Forrás Galériával együttműködésben szervezett „Boldogasszony” című tematikus művészeti kiállításon 26 kortárs művész alkotását láthatták a levéltár kápolnájában. A rendezvényen dr. Cser Palkovics András polgármester és Brájer Éva alpolgármester mondott köszöntőt (a FehérvárTv felvétele a megnyitóról: https://www.youtube.com/watch?v=PUlHMiT7k-k), majd dr. Lukács László néprajzkutató beszélt Szűz Mária kultuszáról az egybegyűlteknek. A tárlat 2011. augusztus 27-én zárt be, hogy tovább utazhasson a következő helyszínre, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumba.

2012. október 17-ével újfent képzőművészeti kiállításnak adott otthont – az immáron Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának nevezett – intézmény kápolnája (az igazgatói posztot 2012 áprilisától 2014-ig Vitek Gábor töltötte be). Vetró András erdélyi szobrászművész alkotásai a Fejér Megyei Kormányhivatal, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vármegye Galéria, valamint az Erdély Művészetéért Alapítvány közreműködésének köszönhetően „jöhettek el” Erdélyből Székesfehérvárra. Vertó András videója a vernisszázsról: https://youtu.be/Mjs_hO9yQXk). A kiállítás 2012. november 8-ig „fogadta” a művészet kedvelőit.

2014. november 14-én egy, a levéltár ólombetétes üvegablakait, illetve a megújulást és az épületet bemutató tárlattal ünnepeltük meg a felújítás befejezését. Az épület (teljes rekonstrukciójának) átadó ünnepsége szintén a kápolnában zajlott, de a résztvevők megszemlélhették a megszépült dísztermet és a restaurált XVIII. századi levéltári bútorzatot (a díszteremben, illetve az igazgatói irodában). A rendezvényen L. Simon László, immár, mint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mondott köszöntőt.

Az átadóval új korszak kezdődött a levéltár életében: a kápolna a nagyobb időszaki kiállítások állandósult helyszínévé vált, míg a díszterem a konferenciák, oktatások és irodalmi programok színterévé avanzsált. Természetesen az épület további szárnyai is időnként kiállítótérré válhatnak, legyen szó a kutatóteremről, az ügyfélfogadóról, a porta előteréről vagy éppen az udvarról. 2016-tól kezdve jelentősen megnövekedett az intézményi rendezvények, így a hozzájuk kapcsolt tárlatoknak a száma. Az elmúlt években a történeti tárgyú dokumentum-központú tárlatok mellett egyre hangsúlyosabb szerephez jutottak a fotókiállítások és a kölcsönzött, illetve az intézmény gyűjteményébe bekerült (ajándékozott, letétbe helyezett) műtárgyakkal is kiegészített kiállítások (lásd „Fotókiállítás az 1956-os forradalom emlékére”, 2018. 10. 18.–2018. 11. 09.; „Mérőeszközök a múlt századaiból. Mértékegységek, mértékhitelesítés” 2018. 11. 23.–2019. 01. 20.; „80 év hadban és békében. A magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezred csapatzászlójának története” 2019.08.16–; 2019.09.23., „A hazáért hősi halált halt. Katona a háborúban” című a Trianon Centenáriumi Emlékgyűjtéshez kapcsolódó tárlat, 2019. 11. 26–2019. 11. 29.).

2016 áprilisában a vadászat és az arisztokrácia életvitele került főszerepbe, amikor megnyílt az „Eszterházy László, egy főnemesi életpálya a 20. századból” című konferenciát színesítő „Trófea kiállítás” a kápolnában. A megnyitón beszédet tartott dr. Czetz Balázs levéltár-igazgató (2014-től 2021-ig töltötte be ez a posztot, jelenleg az MNL Gyűjteményi főigazgató-helyettese) és Bödő István igazgatóhelyettes (2021. május 5-e óta a levéltár igazgatója), illetve Szabó Imre, a kiállítás kurátora.

A konferenciák mellett az irodalmi estek és beszélgetések is kiegészültek kamarakiállítással, de a fontosabb helyi és országos rendezvények és projektek (például FIN – Fehérvári Irodalmi Napok, Kulturális Örökség Napjai, Reformáció 500 emlékév, Trianon Centenáriumi Emlékév, Hetedíziglen Család-Történet-Kutatás projekt stb.) kapcsán is készültünk, illetve készülünk tárlatokkal.

Alkalomadtán előfordul, hogy vándorkiállításoknak is helyet ad intézményünk, ilyen esetben mindig törekszünk arra, hogy a gyűjteményünkben szereplő és a témához illeszkedő irat- és tárgyianyaggal egyedibbé és „helyivé” tegyük azt. 2015. február 9 és 2015. április 17-e között például a Belga Háborús Veteránok Intézetének „Nagy Háború nagyvonalakban” című első világháborús kiállítását fogadta be az intézmény (az úgynevezett roll up kiállítást a kápolnában helyeztük el). A tárlathoz kapcsolódó „Hátország a Nagy Háborúban” című Fejér megyei dokumentumokat felvonultató kamarakiállításunkat a kutatóteremben rendeztük be. Mind a két tárlatot dr. Cser Palkovics András polgármester, Jo Indekeu, a Belga Királyság magyarországi nagykövete és dr. Mikó Zsuzsa méltatta. Hasonló szemléletben készült 2017. március 22-én nyílt „Vissza a forrásokhoz. A magyarországi protestantizmus emlékei az MNL intézményeiben” című tárlat (kutatóterem), illetve a 2017 közepén megnyitott „A Csekonicsok öröksége. A Csekonics család és a zsombolyai uradalom” (kápolna) című kiállítás is.

2016-ban a Múzeumok Éjszakájának programelemeként (2016. június 25-én) „Forintkiállítás” címmel kamarakiállítással fogadtuk a betérőket. Ettől kezdve minden évben egy-egy új tárlattal készülünk Szent Iván éjjelén (vagy az ahhoz legközelebb eső szombaton). 2017-ben a „Történelemmé lett nosztalgia. A 70-es, 80-as évek magyarországi hétköznapjai és tárgyi emlékei” (ügyfélfogadó); 2018-ban „Magyar sportolók – sportoló magyarok. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum vándorkiállítása” (előcsarnok, folyosó, ügyfélfogadó, kutatóterem); 2019-ben „Janikovszky Éva emlékkiállítás” és „Út a múltba Tárlat a családtörténet kutatás forrásaiból” (a kápolna bal és jobb „hajója”), míg 2021-ben „Pincetitkok” című (pince) kiállítás szerepelt a „porondon”. Az idei program is kialakul lassan, a részletekkel hamarosan jelentkezünk. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy a jelszó a „retró” lesz…

A Kulturális Örökség Napjaihoz is kapcsoltunk már kiállítást, 2018. szeptember 15–16. között „Az iratok szépsége. Rejtőzködő díszítőmotívumok a levéltárban” című tárlatban tartottunk szakvezetést a hagyományos épületvezetés mellett.

A Czinki Ferenc nevével fémjelezhető irodalmi estek mellé könnyedebb témákat társítottunk – a teljesség igénye nélkül –: „Irodalom, bor, levéltár” kamarakiállítás (kutatóterem előtere, 2017. 07. 17.); „Óda a sörhöz” kamarakiállítás (díszudvar, 2018. 08. 22.). Legutóbb 2021. szeptember 22-én mutattunk be hasonló tárlatot „Keréktárlat” címmel, amelynek rendezője maga a művész, Debreczeny Zoltán festőművész volt. A 2021-es FIN-hez tartozó mozgó kiállítással a „kapualj” is egy estére kiállítótérré változott.

Jelenleg a 2022. április 13-án átadott „Volt egyszer egy településfényképezés – Fejér megye 1984–1985-ben” fotókiállítás várja Önöket különböző kisebb enteriőrökkel, fotósarokkal, digitális tartalmakkal és retró-kvízzel a sokat emlegetett kápolnában. A Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum közreműködésével „tető alá hozott” kiállítást 2022. szeptember 17-ig tudják megtekinteni. A belépés (mint mindig) díjtalan, a kiállítótér akadálymentes és a fényképezés sem tiltott gyümölcs. Mindenkit szeretettel várunk a tárlaton és a kiállításhoz kapcsolódó programokon! A fotókiállítás megtekinthető hétfőtől csütörtökig, munkanapokon 8:00–15:00-ig. Csoportos bejelentkezéshez hívják a +36-22/313-052 telefonszámot, vagy írjanak nekünk az fml@mnl.gov.hu központi e-mail címre.

Köszönjük, hogy az elmúlt években bizalmat szavaztak nekünk és ellátogattak hozzánk! Elkövetkező rendezvényeinkről a honlapunkon és itt a facebookon értesülhetnek. Reméljük, hogy hamarosan ismét találkozunk!

Szerző: Szima Viktória