II. világháborús emlékművek (Csákvár)

Csákvár II. világháborús emlékmű – Huszár emlékmű          Zsidó emlékmű

Avatás: 2001.május 27.

Alkotó: Gulácsy Horváth Zsolt

Csákvár–Gánt térségében 1945. január 28–30. között hatalmas veszteségekkel vívták a magyar és méneskari huszárok utolsó nagy ütközetüket. A hősi halált halt katonák példamutatását a 2001-ben emelt huszár emlékmű hirdeti.[1]

Az emlékmű létrehozását Kenessey Csaba kezdeményezte, aki nagybátyjának, illetve az ütközet többi huszár hősi halottjának kívánt emléket állítani. A csákvári képviselő-testület 2000. szeptember 19-én hozott határozatot az emlékmű létesítéséről.[2] Hamarosan döntöttek az emlékmű elhelyezéséről is, a Rákóczi és Mikes Kelemen utcák kereszteződését jelölve ki.[3]

A képviselő-testület 2001. május 8-án arról határozott, hogy az emlékmű létesítésével kapcsolatos költségek biztosítására együttműködési megállapodást köt a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumával, melynek értelmében a támogatást nyújtó a létesítési költségekhez 200.000 Ft összeggel járul hozzá.[4]

2001. május 27- én avatták fel a huszár emlékművet. Az esemény fővédnöke Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és a Magyar Huszár és Lovashagyományőrző Egyesület elnöke volt.[5]

A Kotló-hegyi csatáról azóta is rendszeresen megemlékeznek, 2018. január 27-én lovas emléktúrát szerveztek a hagyományőrzők.[6]

 

 

 

Jegyzetek

 

 


[2] MNL FML XXIV. 1351a. Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Csákvár. 2000. szeptember 19.

[3] Uo. 2001. február 13.

[4] Uo. 2001. május 8.

[5] Fejér Megyei Hírlap. 2001. május 25. 3. p.

MNL FML XXIV.1351.a) Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei) 2000. szeptember 19.

 

Szabad Föld. 2001. május 25. 11. p.

 

Fejér Megyei Hírlap. 2001. május 25. 3. p.

 

Fejér Megyei Hírlap. 2001. május 28. 5. p.

 

Csákvári-Bodméri Hírmondó 2018.  január. 1. p.

 

MNL FML XV.33. 65. d. Csákvár 2002.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

 

Csákvár II. világháborús emlékmű – zsidó áldozatok emlékműve          Huszár emlékmű

Avatás: 2014. május 23.

Alkotó: Balogh István

A holokauszt 70. évfordulójára a csákvári Vértes Múzeum Baráti Köre elhatározta, hogy látható emléket állít a deportált zsidó családoknak, valamint az 1909–1944. között imaházként szolgáló, ma már nem létező zsinagóga épületének. Ötven zsidó vallású és származású csákvári lakost hurcoltak el 1944. június 3-án a nyilasok, akik közül összesen csak hárman élték túl a holokausztot.

 Az emlékkő megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi támogatói összefogás segítette. Az ünnepélyes felavatás 2014. május 23-án, a Mikes utca és Rákóczi utca kereszteződésénél, a korábbi csákvári zsinagóga közelében történt. A megemlékezés a katolikus, a református, az evangélikus templomok ötperces harangzúgásával kezdődött. Ezután következett az emlékkő leleplezése, melyet Szénási Jonathan Sándor református lelkész, Bence András evangélikus lelkész és Tamás Antal katolikus világi elnök áldott meg. Bokodi István, a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület elnöke emlékezett Csákvár zsidóságára, majd Lebovits Imre holokauszttúlélő, dr. Grósz Andor a Páva utcai zsinagóga részéről és Borbula András, a Gólem Színház vezetője következett. A Gróf Esterházy Móric Általános iskola 7-8. osztályos diákjai olvasták fel az emlékműnél a visszaemlékezők szavait, és idézték meg név szerint is a halálba hurcolt családokat A gyerekek az emlékezés virágai mellett zsidó szokás szerint egy-egy követ helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepség után az összegyűltek együtt vonultak a Csákvári zsidóság című kiállítás megnyitására a Novák-házba, amely idős csákváriak visszaemlékező írásaival, fényképekkel, tárgyi emlékekkel emlékeztette a látogatót a zsidók elhurcolásával kapcsolatos eseményekre. Ezt követően az írásos visszaemlékezést készítő, a történteket gyermekkorukban szemtanúként megélő csákváriak beszámolói alapján készített dokumentumfilmet tekintettek meg.[1] Tóth Árpádné Mária a helytörténet kutatója ugyanis Bozai Gábor operatőrrel felkereste azokat az idős helybélieket, akik még személyes emlékeket őriztek a zsidó családokról. Az összegyűjtött emléktöredékekből ötvenperces film készült.

A süttői mészkőből faragott tömb Balogh István kőfaragó alkotása, az elhurcolt áldozatok nevei a táblákon olvashatók. A zsinagógát a deportálásból hazatért Fischer úr, az izraelita hitközség megmenekült tagja bontatta le hivatalosan. Csákváron nem volt kit szolgálnia az elárvult, leromlott állagú falusi zsidó templomnak – indokolták meg a döntést.[2]

A megemlékezés alkalmából a Vértes Egyesület kiadott egy kis füzetet, melynek történeteit 19 idős csákvári visszaemlékezőtől gyűjtötte össze. A füzet címe: 2014. Emlékezz..., mert zsidók voltak.[3]

 

Jegyzetek

 

[1] Csákvári-Bodméri Hírmondó. 2014. június. 4. p.

[2] Fejér Megyei Hírlap. 2014. június 11. 4. p.

[3] Új Élet. 2014. június 15. 3. p.

 

Fejér Megyei Hírlap. 2014. június 11. 4. p.

 

Új Élet. 2014. június 15. 3. p.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

 

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.