Csákvár II. világháborús emlékmű – Huszár emlékmű          Zsidó emlékmű

Avatás: 2001.május 27.

Alkotó: Gulácsy Horváth Zsolt

Csákvár–Gánt térségében 1945. január 28–30. között hatalmas veszteségekkel vívták a magyar és méneskari huszárok utolsó nagy ütközetüket. A hősi halált halt katonák példamutatását a 2001-ben emelt huszár emlékmű hirdeti.^[1]

Az emlékmű létrehozását Kenessey Csaba kezdeményezte, aki nagybátyjának, illetve az ütközet többi huszár hősi halottjának kívánt emléket állítani. A csákvári képviselő-testület 2000. szeptember 19-én hozott határozatot az emlékmű létesítéséről.^[2] Hamarosan döntöttek az emlékmű elhelyezéséről is, a Rákóczi és Mikes Kelemen utcák kereszteződését jelölve ki.^[3]

A képviselő-testület 2001. május 8-án arról határozott, hogy az emlékmű létesítésével kapcsolatos költségek biztosítására együttműködési megállapodást köt a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumával, melynek értelmében a támogatást nyújtó a létesítési költségekhez 200.000 Ft összeggel járul hozzá.^[4]

2001. május 27- én avatták fel a huszár emlékművet. Az esemény fővédnöke Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és a Magyar Huszár és Lovashagyományőrző Egyesület elnöke volt.^[5]

A Kotló-hegyi csatáról azóta is rendszeresen megemlékeznek, 2018. január 27-én lovas emléktúrát szerveztek a hagyományőrzők.^[6]

Jegyzetek

[3]

MNL FML XXIV.1351.a) Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei) 2000. szeptember 19.

[4]

Szabad Föld. 2001. május 25. 11. p.

[5]

Fejér Megyei Hírlap. 2001. május 25. 3. p.

[6]

Fejér Megyei Hírlap. 2001. május 28. 5. p.

[7]

Csákvári-Bodméri Hírmondó 2018.  január. 1. p.

[8]

MNL FML XV.33. 65. d. Csákvár 2002.

[9]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[10]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[11]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[12]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[13]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[14]

Csákvári Huszár emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

Csákvár II. világháborús emlékmű – zsidó áldozatok emlékműve          Huszár emlékmű

Avatás: 2014. május 23.

Alkotó: Balogh István

A holokauszt 70. évfordulójára a csákvári Vértes Múzeum Baráti Köre elhatározta, hogy látható emléket állít a deportált zsidó családoknak, valamint az 1909–1944. között imaházként szolgáló, ma már nem létező zsinagóga épületének. Ötven zsidó vallású és származású csákvári lakost hurcoltak el 1944. június 3-án a nyilasok, akik közül összesen csak hárman élték túl a holokausztot.

 Az emlékkő megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi támogatói összefogás segítette. Az ünnepélyes felavatás 2014. május 23-án, a Mikes utca és Rákóczi utca kereszteződésénél, a korábbi csákvári zsinagóga közelében történt. A megemlékezés a katolikus, a református, az evangélikus templomok ötperces harangzúgásával kezdődött. Ezután következett az emlékkő leleplezése, melyet Szénási Jonathan Sándor református lelkész, Bence András evangélikus lelkész és Tamás Antal katolikus világi elnök áldott meg. Bokodi István, a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület elnöke emlékezett Csákvár zsidóságára, majd Lebovits Imre holokauszttúlélő, dr. Grósz Andor a Páva utcai zsinagóga részéről és Borbula András, a Gólem Színház vezetője következett. A Gróf Esterházy Móric Általános iskola 7-8. osztályos diákjai olvasták fel az emlékműnél a visszaemlékezők szavait, és idézték meg név szerint is a halálba hurcolt családokat A gyerekek az emlékezés virágai mellett zsidó szokás szerint egy-egy követ helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepség után az összegyűltek együtt vonultak a Csákvári zsidóság című kiállítás megnyitására a Novák-házba, amely idős csákváriak visszaemlékező írásaival, fényképekkel, tárgyi emlékekkel emlékeztette a látogatót a zsidók elhurcolásával kapcsolatos eseményekre. Ezt követően az írásos visszaemlékezést készítő, a történteket gyermekkorukban szemtanúként megélő csákváriak beszámolói alapján készített dokumentumfilmet tekintettek meg.[1] Tóth Árpádné Mária a helytörténet kutatója ugyanis Bozai Gábor operatőrrel felkereste azokat az idős helybélieket, akik még személyes emlékeket őriztek a zsidó családokról. Az összegyűjtött emléktöredékekből ötvenperces film készült.

A süttői mészkőből faragott tömb Balogh István kőfaragó alkotása, az elhurcolt áldozatok nevei a táblákon olvashatók. A zsinagógát a deportálásból hazatért Fischer úr, az izraelita hitközség megmenekült tagja bontatta le hivatalosan. Csákváron nem volt kit szolgálnia az elárvult, leromlott állagú falusi zsidó templomnak – indokolták meg a döntést.[2]

A megemlékezés alkalmából a Vértes Egyesület kiadott egy kis füzetet, melynek történeteit 19 idős csákvári visszaemlékezőtől gyűjtötte össze. A füzet címe: 2014. Emlékezz..., mert zsidók voltak.[3]

Jegyzetek

[15]

Fejér Megyei Hírlap. 2014. június 11. 4. p.

[16]

Új Élet. 2014. június 15. 3. p.

[17]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[18]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[19]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[20]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[21]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[22]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[23]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[24]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.

[25]

A csákvári zsidó áldozatok emlékműve. Fotó: Kovács Attiláné 2023.