Bevezető gondolatok

Segédletünk a Békés Megyei Tanács négy évtized során keletkezett történeti értékû iratairól kíván tájékoztatást adni. A levéltár birtokába került iratanyag középszintû rendezése az elmúlt években befejeződött. E nagy munka elvégzését, a tanácsi fondok lezárását az tette lehetővé, hogy a megyei önkormányzat az irattári iratok selejteztetése után, a megmaradó történeti értékû iratanyagot a tanácskorszak végéig, átadta a levéltárnak.

Az iratok rendezése lehetővé teszi, hogy a teljes megyei tanácsi levéltár a kutatás rendelkezésére álljon. A hagyományos egy osztály egy fond rendszert alkalmaztuk, olyan osztályok esetében, ahol az osztály működése más osztályokba való beolvadás nélkül szűnt meg, meghagytuk a külön fondba sorolást. (Pl. népművelési osztály.) Azokban az esetekben, amikor az osztály neve változott, de hatásköre alapvetően nem módosult, egy fondnak vettük az osztály anyagát, utalva arra, hogy milyen változás következett be. Az osztályok tagolódása a három tanácstörvény (1950., 1954., 1971.) és az egyes szaktárcák rendeletei, utasításai alapján többször változott.

A harmadik tanácstörvényt követően érezhetően nagyobb tere nyílt az önállóbb tanácsi munkának a tanácstestület és a vb számára is. A tanács és vb működését szervezési és működési szabályzat, az egyes szakosztályok működését pedig ügyrend szabályozta. A három magas szintű jogszabály fokozatosan teret engedett egyes helyi kezdeményezéseknek, de mégis megállapítható, hogy a tanácsok kettős alárendeltsége, amely ugyan szintén fokozatosan halványodott a négy évtized során, a lényegi, döntő ügyekben szűk mozgásteret biztosított. A négy évtized alatt fokozatosan javult a tanácsi iratok, így a tanácsülési és vb-jegyzőkönyvek információ értéke is. Szervezési, átszervezési kérdésekben viszont az első két évtizedben gondban voltunk, mert számos olyan intézkedés történt, amelynek nincs nyoma a levéltárba került iratokban. Ugyanakkor egyre javuló színvonalúak azok az előterjesztések, amelyek a hosszú távú intézkedéseket előzték meg. A testületekben folyó vita sokszor formális, de a kritikus '50-es években is egyre többször hangzanak el olyan hozzászólások, amelyek a kor valós problémáit vetik fel és nem valamiféle politikai forgatókönyv típusos frazeológiáját visszhangozzák. A tanács- illetve vb-tagok számos olyan megoldandó feladatra hívták fel az illetékesek figyelmét, amelyek egy része máig sem valósult meg. (Egészségügyi ellátás egyes gondjai, infrastruktúra elmaradottsága, a népességmegtartó erő stb.)
Az iratanyag történeti értékű része viszonylagos teljességben maradt meg. A tanácsülési és a vb-jegyzőkönyvek sorozata hiánytalan, a rezervált iratok a titkárság kezelésében azonban csak 1956-tól maradtak meg selejtezett állapotban. (Amióta a levéltárak ezeknek az iratsorozatoknak a selejtezését is ellenőrizhetik, számos _ a korabeli szabályzatok szerint kiselejtezhető, de történeti értékkel rendelkező iratanyagot sikerült megmentenünk.) A szakosztályok selejtezett iratanyaga egyenetlen, ez függ


vénye a változó selejtezési előírásoknak és az iratkezelés változó színvonalának. A legnagyobb hiány a személyzeti iratokban van, mert 1956-ban, majd 1990-ben az érdekeltek a személyi anyagot megkapták; így a hivatalviselők listájának összeállítása, osztályvezetői szintig, alapos kutatómunkát igényelt. Szerencsére a pénzügyi osztály illetményszámfejtő kartonjai megmaradtak, és az 1960-as évekig számos használható adatot tartalmaznak. (Levéltári átvételére még a '70-es években került sor, mert a megyei tanács központi irattárában elfekvő iratokból a hozzájuk forduló ügyfeleknek nem adtak igazolást a tanácsi dolgozók, inkább a levéltárhoz irányították őket.)

A levéltárba került iratanyag ismertetése előtt röviden szólunk a hivataltörténeti előzményekről, a tanácsalakulásról, a menet közbeni változásokról a tanácstörvények, a Szervezeti és Működési Szabályzatok információi alapján. Ugyanitt szólunk a tanácsi munka pártirányításának néhány jellemzőjéről, az MSZMP illetékes megyei szervei, majd az apparátusi pártbizottság anyagában található, a kutatás számára számításba jöhető iratokról. Külön fejezetben foglaljuk össze az iratkezeléssel kapcsolatos ismereteket, hiszen a kutatók és a szakma számára egyaránt fontos, hogy milyen rendszert alkalmazott a kezelési gyakorlat. A tanácstestület, a vb és a szakosztályok anyagának ismertetése elsősorban a kutatói tájékozódást kívánja segíteni. Az egyes fondok középszintű rendezettsége ellenére az áttekintő raktári jegyzékek nem egyenlő mélységben adnak tájékoztatást a fondképző levéltárba került anyagáról, így a segédletünk a rendezettség jelenlegi szintjét tükrözi.

A tanácsi fondok ismertetése után a hivatalviselők névsorát közöljük, az elnökök, elnökhelyettesek, vb-titkárok és az osztályvezetők hivatali idejének sorrendjében. Az adatokat igyekeztünk minél pontosabban megadni, de olyan eset is előfordul, amikor csak az évet tudjuk, közelebbi dátum nem derül ki az iratokból.

Az ismertetés végén a megyei tanács tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendjét közöljük, a tanácsülések időrendjében; a tanácsülés dátuma mellett a napirend címét, az előadóját, a tárgyban hozott határozat számát. A különösen fontosnak minősíthető napirendeknél zárójelben közöljük a kutatás számára eligazító információkat is.