„Mi újat hoz vajon az új esztendő?” A rózsafai elemi iskolások dolgozatai 1944. január 3-án

„Mi újat hoz vajon az új esztendő?”

A rózsafai elemi iskolások dolgozatai 1944. január 3-án

Rózsafa rövid története:

Rózsafa község Szigetvártól 7 km-re keletre, Bánfa és Nagypeterd között található. A település neve először 1330-ban tűnt fel Scentmihalfoluaként, egy almamelléki ügyben tanúskodó nemes neve mellett. Ekkor már temploma is volt és annak védőszentjéről kapta akkori nevét.^[1] Majd a vele egybeolvadt falu birtokosára utaló Vidosfalva, Vitusfa nevet vette fel. A falu határában terült el a török korban elpusztult Tinódfalva, ahol Tinódi Lantos Sebestyén született. A török elől menekülő Tinód lakosai költöztek ide, majd református templomot építettek. Egyes források szerint ezt a templomot a pécsi püspök leromboltatta.^[2] Más forrás szerint, amikor a török Szigetvár ellen vonult, a falut megszállta. Az akkori református pap lányát Szulejmán szerette volna elvinni a háremébe. Amikor ez nem sikerült, leágyúztatta a templomot. Tégláit kézről kézre adva elszállították a szigetvári vár kiegészítésére.^[3]

A török idők után a Werbőczi, majd a Perczel család lett a település birtokosa. Az 1700-as évek közepétől a falu neve Büdösfára változott, melyet bizonyos források az ott élő emberek nemes levelük elvesztésével, más források egy véletlen elírással magyaráznak: „Mivel nemes levelük egy személre bizatott, és attól az elvétetett, annak következtében az akkori lakosok elhatározták, hogy mivel a levelük elvesztésével nemességüket is elvesztették, a községüknek más nevet adtak, és Büdösfának nevezték el botrányból”.^[4] Egy másik magyarázat szerint délszláv származású adószedők hallották félre és írták el a Vitusfa nevet. A falu lakói azonban a XIX. század második felében már egyre kényelmetlenebbnek érezték a község nem túl hízelgő nevét. Egy országgyűlési képviselőjelölt a faluban tartott kortes beszédében javasolta, hogy legyen a név Rózsafa. Egyben megígérte, hogy eljár a névváltoztatás érdekében. Valóban támogatta a kedvező elbírálást, amikor a község beadta a kérelmét a belügyminiszterhez. A jelöltből végül is nem lett képviselő, de a község neve 1899. január 1-jétől Büdösfáról a kétség kívül előnyösebb Rózsafára változott.^[5]

A Rózsafai Református Elemi népiskola története dióhéjban:

Egy iskolai jelenés szerint már 1818-tól kezdődően találhatók feljegyzések az iskolával kapcsolatban. Hiányosan ugyan, de tartalmazza a tanulók névsorát, tanulmányi anyagokat, a kiadott felsőbb rendelkezéseket.

A Fő utcán található iskolának külső falai kőből és téglából épültek, belső falazata vályogból, padlózata pedig fenyőborítású volt. Az 1948-as állapotfelmérésben düledező, repedt, vizes belső falakat, lelakott tantermet jegyeztek fel. Az udvar déli részén található kerekeskút biztosította a rossz minőségű ivóvizet, a fűtést fával és szénnel oldották meg. Az 56m²-es épület, 1 tanteremből, a hozzá tartozó 3 szobás tanítói lakrészből, konyhából és éléskamrából állt. Az udvarhoz istálló, kert és 4644 négyszögöl szántó is tartozott.^[6]

1944. január 3.-án a Rózsafai Református Elemi Népiskola diákjai „Mi újat hoz vajon az új esztendő?”, címmel fogalmazást írtak. Az MNL Baranya Megyei Levéltárában 16 db dolgozatot őrzünk.

Egy akkori tanári jelentés ad képet az intézményben uralkodó viszonyokról: az iskola felszerelése hiányos, a padok régiek, a tábla festésre szorul, kopott, a padba illeszthető tintásüveg kevés, a térképfelszerelés elrongyolódott, a fűtés nem gazdaságos, a rendelkezésre álló kályhával eltüzelt fa pedig nem ad megfelelő meleget. A legszegényebb gyerekeknek még tanszerekre sem telik. A hiányzó tankönyveket az iskola segélykönyvtára sem tudja pótolni. A háború alatti beszolgáltatás^[7] miatt az emberek éheznek, a hideg fagyos napokon fáznak.

A dolgozatokból számomra a legérdekesebbeket emeltem ki. A dolgozatrészeket szöveghűen közlöm.

Mi újat hoz vajjon az új esztendő?

Ebben az újesztendőben még eddig nem volt hó. Csak fagy volt eddig minden reggel, de dél felé már felolvadt mindig. Lehet, hogy az újesztendő meghozza a telet. Meg lehet, hogy Pünköstre jön meg a hó. Akkor pedig már nem kellene a hó. Mindig akkor van hó, mikor már kárt tesz a vetésnek, meg mindenfélének. Az is lehet, hogy jót és szerencsét hoz ez az év. Azt csak a jó Isten tudja, hogy mi minden lesz ebben az évben. Lehet, hogy a háború is elmúlik ebben az évben. Én szeretném ha minél előbb elmúlna a háború. Meg aztán mi is nyernénk meg a háborút ne az angolok meg a szövetségesei. Nem tudni még mi újat hoz az újesztendő.” Szűcs Dezső (8. osztályos tanuló)

„Valószínű, hogy háborús lesz az esztendő, Pedig jó volna hogy ha ebben az esztendőben bevégződne a háború. Sok embert behívnak majd katonának, úgy hogy kevés ember marad ithon. Sok vér hul majd el a harcmezőkőn.” Merk János (8. osztályos tanuló)

„Jó lenne hogyha ez a háboru elmullanna Falunkban is vannak olyanok akkik Oroszországban töltötték az ujjévet.” Czinder Dezső

„Hogy ne folyna már sok magyar vér a harcmezőkön. Ne kellene sok szegény embernek éhezni, fázni. Adja meg a jó Isten, hogy 1944 év békésebb és boldogabb legyen mint 1943.” Nagy Ilona (8. osztályos tanuló)

„Az új esztendő feketén köszöntött be. Lehet, hogy az új esztendő meghozza a jobb világot. A háború végén. Meglehet, hogy nemsokára fehér lesz minden. Ez elő fordulhat hiszen a tél közepén tartunk.” Meszes Ilonka (7. osztályos tanuló)

„Sok gondot sok bajt hoz az új esztendő. Sok embereket behínnak katonának, s ember nélkül marad a ház. Sok ember elesik ebben a nagy dúló háborúban. Nagyon sok mindent kell beadni a takarmány félékből is meg élelmi szerekből is.” Csankó Kálmán (8. osztályos tanuló)

„Talán hoz az ujesztendő nagy havat lehet szánkozni. Hóz jó aratást. Jó termést mert ebben a világban mindent be kell adni. Nagyon kell a jó termés. És az uj esztendőbe kellenne egy nagy béke” Bankó Gyula (8. osztályos tanuló)

„Jobb volna ha békés lenne az esztendő, ne pedig megint véres háborus. Meglehet hogy meghozza az uj esztendő a boldog időt a békét.” Pintér Ilon (8. osztályos tanuló)

Megfigyelhető, hogy a diákok az iskola rossz körülményeiről, a nem megfelelően fűtött, hideg tantermekről, a rossz, kopott padokról, a hiányzó tankönyvekről említést sem tesznek. Ezzel szemben sokan –lévén falusi gyermekekről van szó- a jó termés fontosságát hangsúlyozták, de szinte mindegyik tanuló legjobban a békére vágyott, remélték, hogy 1944-ben véget ér a háború, és a frontról épségben hazatérnek a magyar katonák.

Kurucz Valér levéltár-kezelő

Forrás:

MNL BaML VIII. 301. Rózsafai Református Elemi Népiskola iratai. Dolgozatok 1944-ből.

MNL BaML Rózsafai Református Elemi Népiskola iratai. 1943/44 tanévi tanári jelentés az iskola állapotáról.

MNL BaML XV.67. 20/d. Baranya megyei iskolák államosításával kapcsolatos anyagok. Rózsafai Állami Általános Iskola iratai.

MNL BaML XV.67. 20/d. Baranya megyei iskolák államosításának irata. Rózsafai elemi iskola iratai.