Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak
Évkör: 13–20. század
Terjedelem: 3643,75 ifm
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az F szekciót kilenc levéltár és néhány levéltárba nem sorolt irategyüttes alkotja.
A kutatást ismertetőleltár, valamint kéziratos mutatók, lajstromok és jegyzékek segítik.
Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára
Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára
Gubernium Transylvanicum Levéltára
Erdélyi Országos Főszámvevőségi Levéltár
1849-i Erdélyi Magyar Hatóságok Levéltára
Az Abszolutizmus és Egyesítés korának Erdélyi Közigazgatási Levéltára
Levéltárat nem alkotó fondok és állagok
Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára
Évkör: 13–20. század
Terjedelem: 24,58 fm
Nyelv: latin és magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára az erdélyi római katolikus püspökség hiteleshelyként működő székeskáptalanjának országos jellegű iratain kívül az önálló Erdélyi Fejedelemség uralkodói levéltárának bizonyos megmaradt töredékeit - diplomáciai levelezés, katonai ügyekben folytatott belföldi hivatali levelezés, magánjellegű levelezés, az udvartartás iratai, kincstári uradalmak számadásai - is őrzi.
Az iratanyag többnyire tárgyi rendben fekszik, a tárgyi egységek kialakítása azonban nem következetes.
A levéltár legértékesebb irategyüttesei a fejedelmi adománylevelek, sarkalatos jogokat biztosító kiváltságok másolatait tartalmazó királyi könyvek 1581 és 1680 közötti 17 kötetnyi, F 1 törzsszámú sorozata, valamint az F 12 törzsszám alatt őrzött Lymbus, amelyben a diplomácia, politika, közigazgatás és bíráskodás valamennyi ágára találhatók adatok.
A 17–18. század folyamán az iratanyag jelentős része elpusztult, szétszóródott, családi levéltárakba került.
Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára
Évkör: (1438) 1527–1870-es évek (1900)
Terjedelem: 21,54 ifm
Nyelv: latin és magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
A Kolozsmonostori Konvent iratanyaga jellegében és rendezettségét tekintve hasonló a Gyulafehérvári Káptalanéhoz.
Legjelentősebb irategyüttese az F 15 törzsszám alatt őrzött, 1529–1827 közötti hiteleshelyi jegyzőkönyveket, királyi könyveket és iratminta-gyűjteményeket tartalmazó 63 kötetes sorozat.
Gubernium Transylvanicum Levéltára
Évkör: 13–19. század
Terjedelem: 2027,025 ifm
Nyelv: latin és német, kisebb részben magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Kapcsolódó online adatbázisok:
Vegyes conscriptiok (F 49)
1750-i országos összeírás (F 50)
1785/86-i úrbéri összeírás (F 51)
Az 1693-ban, Erdély Habsburg uralom alá kerülését követően megalakult erdélyi főkormányszék, a Gubernium a Bécsben székelő Erdélyi Udvari Kancellária alá rendelt szervként felső közigazgatási és szakigazgatási feladatok ellátása mellett bírósági jogkört is betöltött. Levéltára ennek megfelelően közigazgatási, bírósági és gyűjteményes részre oszlik.
Közigazgatási és szakigazgatási ügyekben a Gubernium hatásköre és iratkezelése a Helytartótanácséhoz hasonlóan alakult.
Bírói hatáskörében elsőfokú hatóságként foglalkozott a kincstári jogokat érintő, valamint felségsértési, hűtlenségi és hazaárulási ügyekkel, a törvényhatóságok közötti határperekkel, fellebbviteli fórumként pedig görögkeleti vallásúak polgári és büntetőperei, váltó- és csődperek, nemességigazolás ügyek, közegészségügyi kihágások, úriszéki ügyek tartoztak elé. Ezen kívül 1784-től a Gubernium vizsgálta felül a bányaperekben és pénzhamisítási ügyekben hozott ítéleteket is. Az iratkezelés a magyarországi bírói szervekéhez hasonlóan alakult.
A Gubernium Transylvanicum Cista Diplomaticának nevezett levéltára királyi leiratok és erdélyi udvari kancelláriai rendeletek és szabályrendeletek másolati könyveit, országgyűlési, nemességi és céhiratok gyűjteményét, valamint néhány diplomácia- és köztörténeti szempontok alapján kialakított egyéb iratgyűjteményt foglal magában.
Az iratanyag rendje vegyes, leggyakrabban a tárgyi rend érvényesül. Az iratanyag legértékesebb részét az F 136–137 törzsszámok alatt őrzött székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, az F 138 törzsszámú hűségeskü kötetek (Homagialia), valamint a nemességigazolások ügyiratait tartalmazó, megyénként kötetbe foglalt produkcionálisok iratanyaga képezi.
Erdélyi Főbiztossági Levéltár
Évkör: 1696–1868
Terjedelem: 164,07 ifm
Nyelv: latin és német.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az Erdélyi Országos Főbiztosság a hadsereg ellátásával - elszállásolásával, élelmezésével és szállításával - kapcsolatos feladatokat ellátó polgári főhatóság volt. A Főbiztosság a Guberniumnak alárendelt szervként kisebb - 1786 és 1790 között bekövetkezett - megszakítással 1868-ig állt fenn, gyakorlati jelentősége azonban csak 1849 előtt volt. Az abszolutizmus korában hatáskörét fokozatosan átadta a katonai és polgári kormányzóságnak. Az 1861-ben visszaállított Főbiztosság ügyforgalma minimális volt.
Az iratok általában törvényhatóságok vagy tárgyi csoportok szerint rendezettek, megfelelő egykorú segédlet hiányában többnyire egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az iratanyag 18. század első feléből származó része töredékesen maradt fenn.
Erdélyi Országos Főszámvevőségi Levéltár
Évkör: 1696–1868
Terjedelem: 211,46 ifm
Nyelv: latin és német.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az Erdélyi Országos Főszámvevőség feladata a Főbiztosság és a törvényhatóságok számadásainak felülvizsgálata volt. A számvevőség mint hatóság 1737-ben jött létre, és 1868. évi megszüntetéséig egy rövid 1764–1770 közötti - időszakot kivéve folyamatosan működött. 1782-ig a Guberniumnak, 1782 és 1786 között az udvari számvevőségnek, majd ismét a Guberniumnak volt alárendelve. 1849 után története a Főbiztosságéhoz hasonlóan alakult, jelentőségét fokozatosan elvesztette.
Az 1833 előtt keletkezett iratok megfelelő egykorú segédlet hiányában többnyire egyenkénti átnézéssel kutathatók. A selejtezés után megmaradt regisztratúra nagyobbrészt évek és azon belül iktatószámok szerint rendezett.
A Főszámvevőség 1833 előtti iratai többrendbeli selejtezés következtében csak töredékesen maradtak fenn.
Erdélyi Kincstári Levéltár
Évkör: (1429) 1527–1900
Terjedelem: 456,80 ifm
Nyelv: latin, német, kis részben magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
A Kincstári Levéltár a Thesaurariatus elnöki és általános iratain kívül a Thesaurariatusnak alárendelt szervek iratanyagát és a Magyar Kamara Archívumához hasonló funkciót betöltő Erdélyi Fiscalis Levéltár gyűjteményét foglalja magában.
A 18. század folyamán a Guberniumnak felelős kincstartótól az osztrák mintára szervezett, a különböző időszakokban más-más néven nevezett Thesaurariatus vette át a kincstári ügyek érdemi intézését. Hatásköre az általános kamarai ügyek - sóügy, harmincad- és tizedjövedelmek, kincstári birtokok ügyei - mellett pénzverési és bányászati ügyekre is kiterjedt. A Thesaurariatus 1785 és 1790 között a Guberniummal összevontan működött, majd eredeti hatáskörét néhány kisebb módosítással visszanyerve 1848-ig önálló hatóságként tevékenykedett a Gubernium felügyelete alatt. 1848–1849-ben az erdélyi kincstári igazgatást a magyar kormány ideiglenes országos hatóságai vették át. 1850-től a Thesaurariatus helyébe a birodalmi pénzügyminisztériumnak alárendelt Országos Pénzügyigazgatóság – Finanz-Landesdirection – lépett, amelynek hatásköre a kincstári birtokok igazgatására, a pénzügyigazgatási vonatkozású pénztári ügyekre, valamint a közvetett adók igazgatására és a pénzügyőrség irányítására terjedt ki.
Az iratanyag rendje a magyarországi kamarai szerveknél alkalmazott rendszert követi.
Az abszolutizmus kori erdélyi pénzügyigazgatási szervek 1852 utáni iratainak jelentéktelen töredéke maradt meg.
Az Erdélyi Fiscalis Levéltárat 1767-ben hozták létre. Feladata a kincstár erdélyi jogait biztosító oklevelek összegyűjtése, a lappangó királyi jog felkutatása és megszerzése volt. A birtokjogi, jogbiztosító, adásvételi, örökösödési és peres iratok mellett összeírásokat, vagyonleltárakat és urbáriumokat is őriz a levéltár, de a kincstári bányák, különleges helyzetű kincstári népek, városok, céhek, egyházi javak ügyeivel kapcsolatos gyűjtemények is megtalálhatóak itt.
Az iratokat tárgyi rendben, szekrényenként és azon belül kisebb tárgyi, területi csoportokban – fasciculusonként – helyezték el.
1849-i Erdélyi Magyar Hatóságok Levéltára
Évkör: 1849
Terjedelem: 3,03 ifm
Nyelv: magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az 1849-ben Erdélyben működött hatóságok nem voltak országos kormányszervek, hanem csak átmeneti jelleggel látták el az erdélyi igazgatásnak a magyarországival való egyesítésével járó feladatokat.
A teljhatalmú Országos Biztosság feladatai elsősorban politikai és katonai jellegűek voltak. Az országos biztos látta el a kormánybiztosságok, a kincstári igazgatási szervek, az Erdélyi Feltörvényszék és a Számvevő Bizottság felügyeletét. Emellett két kormánybiztos és néhány hivatal 1849. évi iratanyaga maradt itt fenn.
A keletkezett iratoknak csak csekély töredéke került az Országos Levéltárba. Az iratanyag iktatószámos rendet követ.
Az Abszolutizmus és Egyesítés korának Erdélyi Közigazgatási Levéltára
Évkör: (1786) 1849–1879
Terjedelem: 697,28 ifm
Nyelv: német.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
A levéltár a központi kormányhatóságok, a Militär- und Civilgouvernement, Statthalterei in Siebenbürgen és az 1861-ben visszaállított Főkormányszék iratanyagát őrzi.
Az itt őrzött irategyüttesek jellege és rendje az abszolutizmus kori magyarországi kormányszervekéhez hasonló, bár az egyszerűbb igazgatási szervezet következtében annál kevésbé tagolt.
Az 1861 előtti iratanyag jelentős selejtezésen esett át.
Évkör: 1786–1790
Terjedelem: 15,56 ifm
Nyelv: német.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
II. József 1786-ban szebeni, fogarasi és kolozsvári székhellyel három közigazgatási kerületre osztotta fel Erdélyt. A kerületi biztosok elsősorban közigazgatási ügyeket intéztek, de kamarai ügyekben is rendelkeztek bizonyos korlátozott felügyeleti joggal, bíráskodási hatáskörük pedig a főbenjáró ügyek kivételével a nem nemesek valamennyi büntetőügyének felülvizsgálatára kiterjedt.
A biztosi hivatalok iratanyaga évek és azon belül iktatószámok szerint rendezett.
Levéltárat nem alkotó fondok és állagok
Terjedelem: 22,40 ifm
Nyelv: latin, német és magyar.
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Különféle közigazgatási, vallás- és oktatásügyi tárgyú irat- és rendeletgyűjtemények, statisztikai táblázatok, periratok gyűjteménye és számadások találhatóak itt.
Az irategyüttesek rendje különféle: leggyakoribb a tárgyi rend. A kis terjedelmű iratsorozatok rendszerint egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az erdélyi kormányhatósági levéltárak iratanyagának kutatásához ismertetőleltár, valamint számos kéziratos raktári jegyzék, lajstrom és mutató ad segítséget. Az erdélyi összeírásokhoz számítógépes helynévmutató készült, melyet a kutatók a levéltár belső számítógépes hálózatán keresztül használhatnak.
