100 éves ünnepi jókívánság a frontról
"...csak legyetek Boldogok"
A Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára raktáraiban található, számos dokumentuma mögött megrázó emberi sorsok bújnak meg. Az I. világháború 100 éves évfordulójára emlékezve egy 100 éves tábori levelezőlapot és annak hátterét ismertetjük.
Az I. világháború folyamán a bevonultak és az otthonmaradt családtagok, ismerősök között folytatott üzenetváltás, levelezés erősen felértékelődött, hiszen a korabeli információáramlásban a hadbavonultakkal való érintkezés letéteményese a posta volt, amely tábori postaszolgálat felállításával egyszerűsítette a kapcsolattartást.
A tábori levelezések igen értékes forrásnak számítanak, mert a legkülönbözőbb hátterű emberektől származnak, akik közül sokan nem voltak ilyen messze távol az otthonuktól, és nem kerültek ilyen hosszú időre sanyarú körülmények közé. Ezekből adódóan a levelezőlapokon számos alkalommal írtak az érzéseikről, illetve a cenzúra miatt ritkábban a látottakról. A tábori levelezőlapok érzelmi értékét jelzi, hogy még számos példányt ma is őriznek a leszármazottak.
Raboczki Sándor a magyar királyi 19/VIII. népfölkelő gyalogzászlóalj tizedese 1916. december 16-án bélyegzett tábori levelezőlapját lányának, Raboczki Teréziának címezte, aki háztartásbeli alkalmazottként dolgozott Budapesten.
A levelezőlapon a következő sorokat írta (a szöveget eredeti formában tesszük közzé):
„Kedves lejányom
Tudatlak hogy még éllek és egéséges vagyok mejet Neked is szivemből kívánok és most kívánok bolldog újévet sok jó szerencsét az újévben
értem hogy küldeni akartok valamit Nem kérek semit csak legyetek Boldogok
Isten veletek
Pá és Puszi”
Raboczki Sándor nem élte túl az I. világháborút, 1917 második felében az olasz fronton a hazáért hősi halált halt. Öt gyermeket, köztük Teréziát hagyta maga után félárván.
1916. december 21-én, a Nógrádi Hírlapban közzétették Horváth Gizella Karácsonyest című tárcáját, melynek sorai jól érzékeltetik a 100 évvel ezelőtti karácsonyi érzéseket: „Ugy a szegény, mint a gazdagnál, hol a férj és apa a harcztéren van, a karácsonyi ünnep nem lehet üdvöt kiáltó zsolozsma, hanem feljajduló szózat, hogy: Ki-e világra jövél, fejezd be már a megpróbáltatás öldöklő munkáját!”
Forrás:
- Jelzet: MNL NML XIII. 29. Raboczki Illés család iratai.
- Jelzet: MNL NML XIII. 4. Schrecker család iratai
Ajánlott irodalom:
- Szenti Tibor: Vér és pezsgő. Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelezőlapok az első világháborúból. Budapest, 1987.
- Szoleczky Emese: A világháború első hónapjai a Hadimúzeum tábori levelezőlapjainak tükrében. In: Hadtörténeti Közlemények. 2015. 3. sz. 801-829. p,
(írta: Szepessyné Judik Dorottya)
