Magyar Országos Levéltár Levéltára
Y szekció – A Magyar Országos Levéltár Levéltára
Évkör: 1867–2009
Terjedelem: 249,77 ifm
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az intézmény működése során 1875 óta keletkezett ügyviteli iratokat a Főigazgatói Titkárság őrzi. Az irattár szekciókba való besorolásakor az Y megjelölést kapta. Az iratanyag állagokra tagolódik, amelyek közül a fontosabbak a következők.
Általános iratok
Nemességigazolási iratok
Országos Levéltár újjáépítése
Központi Gazdasági Levéltár
Országos Levéltár története tematikai segédletei
Általános iratok
a) Y 1 1875–1944; 53,53 fm
b) Y 7 1945–1994; 89,42 fm
E két mennyiségileg is számottevő állag az irattár kiemelkedően fontos része. Ezek az irategyüttesek tartalmazzák ugyanis egyrészt azokat a hivataltörténeti szempontból alapvető ügyiratokat, amelyek a Magyar Országos Levéltár 1875 utáni történetének elsődleges forrásbázisát képezik, másrészt pedig az 1945 előtti – külön kezelt – iratok között több doboznyi olyan, a magyar levéltárügy vonatkozásában jelentős dokumentáció található, mint például a vármegyei és városi levéltárakról szóló 1880-as évekbeli, illetve 1940–1942. évi jelentések, a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos levéltári ügyek, a levéltári törvény előkészítése (1940-es évek) és a törvényhatósági levéltári szakvizsgák ügye. A külön kezelt iratok említett sorozatában helyezték el a Bécsi kapu téri főépület építését tárgyaló terveket, műszaki leírásokat, árajánlatokat és jegyzőkönyveket, valamint a MOL-t érintő törvényeket, rendeleteket, nemzetközi egyezményeket és szerződéseket. Az intézmény szervezeti felépítésére, személyzetére, iratgyarapodására, segédlet- és kiadványkészítő tevékenységére, reprográfiai, állományvédelmi és közművelődési munkájára, kutató- és tájékoztató szolgálatára és nemzetközi kapcsolataira vonatkozó szépszámú aktán kívül ezekben az állagokban olyan anyagok is fellelhetők, amelyek mennyiségüket tekintve és kutatottságukból eredően egyaránt említésre érdemesek: az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak helynév-megállapítás és helységek bélyegzői, pecsétjei, revíziója kapcsán, a Belügyminisztériumnak pedig nemességigazolási, címer- és előnév-használati ügyekben adott levéltári szakvéleményekről van szó.
Az Y 1 törzsszámú iratok 1875–1912 közötti részét selejtezték, a selejtezés után megtartott ügyiratokat kútfőkbe osztották, és ezen belül irattári számmal látták el őket. Az 1913-tól 1944-ig terjedő időszak anyaga évek szerint, azokon belül alapszámok, ismét azokon belül iktatószámok növekvő rendjében van elhelyezve. Kivételt képeznek a külön kezelt iratok, amelyeknél az időrend érvényesül.
Az 1945 utáni iratok – leszámítva az 1952. évi csoportszámos iratkezelést – 1961-ig évek szerint az iktatószámok növekvő rendjében, 1962-től kezdődően tárgyilag csoportosítva, évek, tételek szerint helyeztettek el. Csak az 1977–1983. évi anyagok vannak selejtezve.
A külön kezelt iratok darabonkénti átnézéssel, a többiek pedig iktató és mutatókönyvek, illetve mutatókartonok alapján kutathatók.
Nemességigazolási iratok (Y 5)
1900–1944; 0,48 fm
A Belügyminisztérium 1867 és 1944 között több ezer személy nemességét igazolta és az érintetteknek erről szóló nemesi bizonyítványt állított ki. E bizonyítványok másolatainak egy részét a Belügyminisztérium átadta a levéltár mint szakvéleményező szerv részére. Ezek a családnevek szerint ábécérendbe sorolt bizonyítványok képezik az állag jelentős részét. Az állag mintegy kétdoboznyi terjedelemben a nemességigazolások kapcsán ugyancsak a BM által igazolt családi címer másolatát is tartalmazza, besorolásuk ugyancsak ábécé szerinti.
Az iratokat a keresett név megadásával (és ha volt predikátum, annak megjelölésével) lehet kutatni.
Országos Levéltár újjáépítése (Y 10)
1955–1962; 1,44 fm
Az intézmény Bécsi kapu téri főépülete a második világháború végén, és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő napokban súlyos károkat szenvedett. Szerencsére az Y szekcióba tartozó iratoknak csak igen kis része semmisült meg. Az állag az épület helyreállítására vonatkozó dokumentációt: terveket, tervrajzokat, költségvetéseket, szerződéseket, egyeztetési és műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyveket, építési és felmérési naplókat, pénzügyi elszámolásokat tartalmazza.
Darabonkénti átnézéssel kutatható.
Központi Gazdasági Levéltár (Y 13, Y 14)
1952–1963; 5,33 fm
1953-ban a már korábban államosított gazdasági szervek iratainak átvétele, megőrzése és kezelése végett külön levéltári intézményt, Központi Gazdasági Levéltárat szerveztek. Közel tízévi működés után, 1962-ben a KGL megszűnt, a gazdasági szervek iratanyagaiból létrejött a Z szekció, a KGL tevékenysége során keletkezett általános iratok és a minősített iratok iktatókönyvét pedig betagolták az Y szekcióba. Az iratok évek, azokon belül alapszámok rendjében helyezkednek el. Kutatásuk iktató- és mutatókönyvek alapján lehetséges.
Országos Levéltár története tematikai segédletei (Y 16)
1867–1970; 1,98 fm
Az 1970-es évek elején intézményi dolgozók által, a levéltár különböző fondjaiban és állagaiban található, az intézmény történetére vonatkozó dokumentumokról készített eredeti kartotéklapok, és azok kétpéldányos másolata képezi ezen állag anyagát. Az átvizsgált fondok és állagok listája: K 26 Miniszterelnökség, K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, K 148 Belügyminisztérium elnöki iratai, K 150 Belügyminisztérium általános iratai, K 636 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, K 726 Magyar Nemzeti Múzeum, K 255 Pénzügyminisztérium, valamint az irattár Általános iratai (Y 1 és Y 7).
Darabonkénti átnézéssel kutatható.
***
A volt Új Magyar Központi Levéltár ügyviteli iratait az 1945 Utáni Politikai Kormányszervek osztálya őrzi. Ismertetését ld. ott.
