A felsőtárkányi vadaskert múltja egészen a középkorig nyúlik vissza. Az 1493-ban készült Bakócz-kódex tudósít a falu határában létesített püspöki díszkertről, pisztrángos tóról, majorházról és püspöki palotáról (pallacium). Feltehetően erre az időre tehető az itteni vadaskert kialakítása is.

A 16. századból több, a környéken zajló főúri vadászatról maradt fenn forrásunk. 1518. február 21-én Estei Hippolit egri püspök a Vár-hegyen rendezett vadászaton egy hatalmas medvét ejtett el. 1550. október 17-én Dobó István lakodalma alkalmával rendezett vadászatot Felsőtárkányban, melynek során Sulyok Sára, a várkapitány hitvese egy gímszarvast hozott terítékre.

Az 1552-es ostromot követően az egrivel együtt a felsőtárkányi vadaskert is elpusztulhatott, ugyanis csak a török hódoltság korát követően találkozunk vele az írott forrásokban. Újjáépítése Barkóczy Ferenc egri püspökhöz köthető, aki feltehetően a falutól északra fekvő Fuorcontrasti kastélyának kertjét alakította ki e célra. A kert bekerítéséhez 102 ezer deszkát és 840 faoszlopot használtak fel, melynek anyagát a környező erdőből vágtak ki a püspök jobbágyai.

1762-ben a Barkóczy utódjaként hivatalba lépő Eszterházy Károly elrendelte a szerinte túlságosan hivalkodó barokk kastély lebontását. A pusztulásnak indult, majd elbontott püspöki villa pótlásának gondolata azonban már Eszterházy idején megjelenik. 1788-ból ismerünk pár tervrajzot, melyek a felsőtárkányi vadaskertet, illetve az érseki palota kerítését és kútját ábrázolják. 1810-ben egy másik tervrajz is készült, mely egy kisebb kerti ház építésére vonatkozik.

Egy 1799-ben felvett uradalmi leltár ismét említi a falu határában lévő vadaskertet és az azt felügyelő fővadász házát, majd 1830-ban ismét a felsőtárkányi vadaskert felállításáról olvashatunk. 1831-ben Pyrker János egri érsek a gödöllői Grassalkovich uradalomból két szarvasbikát és tizenkét tehenet hozatott ide tenyészállatként. Az itteni vadállományról ezután rendszeresen készült nyilvántartás. A felnémeti kasznárság 1846-os kimutatása szerint a vadak beszoktatása céljából 100 font (körülbelül 54 kg) kősót raktak ki az itteni erdőségbe. Ekkor már külön elkerített kert létezett a vaddisznók tartására, ahová ugyanezen év október 31-én 50 kg kukoricát helyeztek ki. Egy 1840-ben készült térkép e részt Fekete Vadas Kertnek, míg az gímszarvasok és őzek tartására kijelölt területet Veres Vadaskertnek nevezi.

A vadaskert területe ez időben 6300 ha volt. 1846-ban 23 gímszarvasnak, 12 dámvadnak és 29 őznek adott otthont, majd a következő évi szaporulat 10 szarvassal, 4 dámmal és 4 őzzel növelte az állományt. Az itt tartott állatokból 1847-ben az érseki konyhára is jutott egy szarvas és egy őz. Az 1849-es kimutatás 36 gímszarvasról, 2 dámról, 27 őzről és egy vaddisznóról tudósít, míg egy 1851-es forrás már nyulakat is említ a tartott állatok között.

1864-ben 23 szarvas, 12 dám, 29 őz és 17 vaddisznó képezi a vadaskert állományát. Egy 1865-ös adat szerint 54082 kéve lombtakarmányt helyeztek ki az itteni állatok számára. Erre az évre azonban jelentősen leapadt, és már csak 7 szarvas és 6 vaddisznóból állt az állomány, majd 1873-ban a vadaskertet 43 évnyi üzemeltetés után átmenetileg lebontották. Ezt követően az egri érseki uradalom 1888-as térképén találkozunk legközelebb a Vadsertés kert, illetve a szarvasok és őzek számára kettős kerítéssel körülvett Vadas Kert nevével.

Az érseki uradalomhoz tartozó 12 ezer kilohektár kiterjedésű erdőséget még a 20. század elején is nagy vadbőség jellemezte. Egy 1909-es adat szerint 8-10 szarvasbikát, 80-100 szarvastehenet, 60-80 őzet és 8-10 vaddisznót ejtettek el itt évente. Felsőtárkány környéke még a két világháború között is az ország legjobb vadászterületei közé tartozott. Az 1929. január 21-én rendezett főúri vadászat résztvevői 12 vaddisznó ejtettek el, ebből négyet gróf Bethlen István miniszterelnök hozott terítékre. Az elejtett kanok közül többnek a súlya elérte a 160-170 kg-ot.

Az itteni vadaskert felszámolásáról azonban pontos adattal nem rendelkezünk. Egy 1936-os alispáni jelentés a vármegye területén található vadaskertek között már nem említi a felsőtárkányit. Ha ezt követően üzemelt is egy ideig, az 1945-ös nagybirtokrendszer megszüntetéséről hozott törvény, mely államosította az egri érsekség birtokait, végleg meggátolta az egykori vadaskert további működését.

Közzétette:
Somoskői Viktor
főlevéltáros

Felhasznált források:

HU MNL HML IV.404.a. Heves és Külső-Szolnok vármegye első alispánjának iratai.
18503/1936. Vadaskertek a vármegye területén.
HU MNL HML XV.1.a. Egri Érsekség Gazdasági Levéltárának térképei.
67. Felső-Tárkányi Fekete Vadas Kertnek Föld Abrosza. 1840.
86. A Tárkányi Vadas Kert Föld tére.1939.
116. Egriérseki uradalom Felsőtárkány erdőbirtokának gazdasági térképe. [1888]
HU MNL HML XV.6.b. Egri Érsekség Gazdasági Levéltárának és az Egri Főkáptalan Magánlevéltárának tervrajzai.
39. Felsőtárkányi érseki kerti ház tervrajza. 1810.
40. Felsőtárkányi vadaskertek rajzai (+ érseki palota kerítésének és kutjának terve). 1788.
HU MNL HML XV.10. Heves Megyei Levéltár úrbéri térképei.
U. 118. Felső Tárkány Helysége Határának ujonnan rendezett térképe az 1860. évi kiosztás szerint.

Felhasznált irodalom:

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében. In: Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger, 2008. 109–129.
Csőre Pál: Vadaskertek a régi Magyarországon. Bp. 1997.
Dercsényi Dezső – Voit Pál (szerk.): Heves Megye Műemlékei II. Bp. 1972.
Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII-XIX. században. Agria 34. évf. (1998) 141–160.