A szovjet megszállás körülményeiről szólt a Levéltári Délutánok

Folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Levéltári Délutánok, ezúttal Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár nyugalmazott tudományos igazgatója, főlevéltáros ismertette a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezményt.
 

Fontos előzmények

Ö. Kovács József az előadása első felében részletesen, a nemzetközi szakirodalom bemutatásával ismertette a kelet-közép-európai régió és azon belül Magyarország szovjetizálásának folyamatát. Ez a szovjet hadsereg megjelenésével együtt szinte azonnal elkezdődött, bár országonként eltérő mértéket mutatott. Bulgária esetében viszonylag visszafogott volt a szovjet hadsereg terrorja, miközben a nem szláv államnak számító 12 milliós magyarság a háborús bűnbak szerepét kapta. Jött az 1945 utáni kommunista propaganda, vagyis az ideológiai agymosás, az ország gazdasági kifosztása és a magyar társadalom hagyományos kötőszövetének számító paraszti társadalom szétverése. Az előadó hangsúlyozta, hogy két olyan párt volt, amely természetes módon, a társadalmi igényekre alapozva jött létre. A Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt éppen ezért nem kerülhette el a sorsát, mint ahogy a magyar egyházi vezetők elleni perek is a társadalom megtörését, a kommunista diktatúra megerősítését szolgálták. Magyarország gyakorlatilag teljesen a szovjet hadsereg és a titkosszolgálat ellenőrzése alá került. A szovjet hatóságokat kiszolgáló magyar kommunisták a hatalom átvétele után sztálinista diktatúrát vezettek be Magyarországon. A szovjet csapatok az 1947-es békeszerződés rendelkezései ellenére sem hagyták el Magyarországot, ami az ország geopolitikai helyzetéből (semleges Ausztria hátországa, az ellenségnek számító Jugoszlávia frontországa volt a szovjet hadsereg számára) következett. Az osztrák államszerződés megkötése után az osztrák területekről kivont szovjet csapatokat Magyarországra telepítették, akik 1956-ban aktívan részt vettek a forradalmárok elleni harcokban. Az előadó részletesen ismertette a magyar forradalom leverésében és a szovjetekkel való együttműködésben aktív szerepet betöltő magyar kommunista politikusokat, külön hangsúlyozva, hogy a kádári konszolidáció számára nélkülözhetetlen volt a szovjet hadsereg jelenléte. (Kádár János az 1962-ben a frissen kinevezett francia követ előtt nyíltan beszélt arról, hogy az ország lakosságának többsége nem szimpatizál vele – a szerk.)
 

Szerződéskötés szovjet módra

Az előadás második felében Ö. Kovács József a kiállított dokumentumot ismertette. Az egyezmény alapvetően szovjet érdekeket szolgált, valójában csak formailag szabályozta a két fél kapcsolatát. A realitásokat jól mutatja, hogy a vitatott kérdéseket rendező bizottságok munkája a rendszerváltozás időszakáig sem járt sikerrel, így tulajdonképpen az anyagi kérdéseket sem tisztázták. A politikai rendszerváltozás időszakában azonban mindkét fél a megegyezésre törekedett, így kölcsönösen lemondtak az anyagi követelésekről. Magyarországon a szovjet hadsereg számos lakótelepet épített, a szovjet tisztek és családjaik, illetve a szovjet katonák államként éltek az államban, így balesetek, bűnesetek esetén sem kerülhettek a magyar hatóságok felügyelete alá. A szovjet hadsereg magyarországi jelenléte lényegében csak a gyakorlatok idején, vagy csapatmozgások alkalmával volt látható, illetve a gyerekek találkozhattak egymással az orosz nyelv tanulása érdekében.
 

Nagyhatalmi érdek

Összességében megállapíthatjuk, hogy a magyarországi szovjet katonai jelenlét alapvető fontosságú volt a Kádár-rendszer számára. Nem véletlen tehát, hogy a magyar kommunisták ragaszkodtak annak fenntartásához. A szovjet csapatok kivonulása 1990. március 12. és 1991. június 16. között nemcsak egy tragikus és ellentmondásos történelmi korszak végét, hanem a szabadság hajnalát is jelentette számunkra. Ezzel kapcsolatban május 27-én Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter tartott előadást a Levéltári Délutánok sorozatban, hamarosan erről a programról is beszámolunk.

Fotó: Lantos Zsuzsanna (MNL OL)

Ő. Kovács József előadása: