A Pyrker János László cserkészcsapat Vércse őrsének naplója

A Horthy-korszakban a mozgalom újabb lendületet kapott. A nemzetközi dzsemborikon (cserkésztalálkozókon) a magyar cserkészek szép számmal értek el sikereket, 1933 nyarán pedig hazánkban, Gödöllőn rendezték meg a 4. Cserkész Világdzsemborit, amely nagy elismerést jelentett a magyar cserkészmozgalom számára. 1935-ben Heves vármegye területén 18 igazolt cserkészcsapat működött. A levéltári iratanyagban kevés dokumentum található megyénk cserkészeiről, de a megmaradt iratok között értékes és érdekes a 760. számú Pyrker János László cserkészcsapat Vércse őrsének naplója, amely közelebbi bepillantást enged az egri cserkészek hétköznapjaiba.

A cserkészet egy önkéntes nemzetközi ifjúsági mozgalom, amelyet Robert Baden-Powell, angol tábornok hozott létre 1907, 1908-ban. A cserkészet alapvetően „önkéntes, nem politikai, iskolán kívüli nevelő mozgalom fiatalok számára, amely mindenki előtt nyitott, származásra, fajra, meggyőződésre való tekintet nélkül.” Az alapító 1908-ban írta meg a Cserkészet fiúknak című munkáját, amelyben összefoglalta a cserkészetről szóló elképzeléseit. A mozgalom nagyon gyorsan terjedt Angliában és a világ többi országában is. Magyarországon 1910-ben Králik László egy 132 oldalas ismertetést írt az alapító, Baden-Powell könyvéről a Nagybecskereki Községi Gimnázium évkönyvében. Ennek hatására 1910-ben Megyercsy Béla református lelkész és ifj. dr. Szilassy Aladár megalapította az első cserkészcsapatot a Budapesti Ifjúsági Egyesületben. Ezt követően sorra alakultak az országban a cserkészcsapatok, majd 1912-ben megalakult a Magyar Cserkészszövetség.

Egerben több cserkészcsapat is működött a 20. század első felében. 1928-ban az Egri népújság arról írt, hogy 7 igazolt cserkészcsapat működik a városban. Ahhoz, hogy jobban megértsük a most bemutatásra kerülő őrs naplóját először szükséges magának a cserkész csapatoknak a felépítését megismerni, mely a következőképpen néz ki: minden csapatnak van egy cserkészparancsnoka, aki a fenntartó testülettel vezeti a csapatot, alatta a csapat vezetői kara áll, ezt a rajparancsnokok és őrsvezetők közösen alkotják. Egy cserkészcsapat rajokra és őrsökre tagolódik. Egy őrs 5-8 azonos korosztályú és nemű gyerekből áll, élükön az őrsvezetővel. A raj korosztályonként fogja össze az egy cserkészcsapaton belüli őrsöket, vezetője a rajparancsnok.

A 760. számú Pyrker János László cserkészcsapat parancsnoka Dr. Vécsy László főtisztelendő, hittanár volt. A cserkészcsapat az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző és Fiúlíceum berkein belül működött. A Vércse őrs őrsi naplóját 1927 és 1932 között vezették. Mindig a tanév kezdetén szeptemberben tartották az első őrsi órát és az utolsót általában a tanév végén júniusban. A napló a vércse őrs adott évi tevékenységét mutatja be. Rövid beszámolókat tartalmaz az őrsi órákról, karácsonyi ünnepségekről, kirándulásokról, táborozásokról.

Érdekessége, hogy minden tanévben más diákok voltak a tagjai, de mindig az adott tanév első és másodéves tanulói közül kerültek ki, így biztosítva azt, hogy hasonló életkorú gyerekekből álljon egy-egy őrs. A 760. számú Pyrker János László cserkészcsapaton belül több raj és őrs volt, azt, hogy melyik diák melyik őrsbe kerüljön év elején a cserkészcsapat vezetői osztották fel.

A naplót mindig az őrs erre a feladatra kijelölt cserkésze vezette. Az őrsi órák során végzett tevékenységek rövid összefoglaló szövegeit az őrsvezető és a parancsnok is láttamozta. Az őrsi napló az őrs közös tulajdona volt, így minden tanévben továbbadták az új tagoknak és ők vezették tovább. A foglalkozásokról írt beszámolókat mindig a cserkészek köszönésével a „Jó munkát!” felkiáltással kezdték, lezárni pedig mindig a „Légy résen!” cserkész elköszönéssel zárták. A napló tartalmazza tanévenként az őrs tagjainak névsorát, valamint hol színes, hol fekete fehér rajzokat és díszes kezdőbetűket a beszámolók elején. Az őrsi órákat mindig imával kezdték és azzal is zárták. Minden évben tartottak karácsonyi ünnepséget, kirándultak, táboroztak, de sok mindent tanultak az elsősegély nyújtásról, a táborozáshoz kötődően a tűzgyújtásról, sátorállításról, a növényekről, állatokról, a hazaszeretetről. Az őrsi napló a cserkészcsapat 1928 decemberében tartott karácsonyi műsoráról egy részletes beszámolót is tartalmaz, de a műsorról az Egri Népújság is beszámolt december 4-i számában. Az elméletben elsajátított tudást a gyakorlatba átültetését szolgálták az általuk szervezett kirándulások és táborozások. Ennek emlékét őrzi a naplóban az 1930 június 26. és július 1. között megtartott mozgótáborról szóló összefoglaló is.

A 20. század jelentős változásinak eredményeként az Egerben működő cserkészcsapatok többsége megszűnt, így a 760. sz. Pyrker János László Cserkészcsapat is. A mozgalom 1948-ban egyesült a Magyar Úttörők Szövetségével. Napjainkban a cserkészet helyi hagyományát Egerben, a Bornemissza Gergely Cserkészcsapat őrzi.

Közzétette: Hadobás Eszter

Felhasznált források:

HU-MNL-HVL-X.57.1. 760. sz. Pyrker János László Cserkészcsapat örsi naplója
HU-MNL-HVL-IV.404.a. 11780/1936 Cserkész Szövetségi iratok
Egri népújság XLV. évf. 1928. december 4. 278. szám
Egri népújság XLV. évf. 1928. december 8. 282. szám

Felhasznált irodalom:

Nagy László: A cserkészmozgalom jelene és jövője. In: Magyar cserkészet – világcserkészet. Szerk. Zombori István. Szeged, 1989.
Bokody József: A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig. In: A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig – kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11.) Szerk. G. Merva Mária. 2009.
Csapatállítási kézikönyv. Cserkészként az közösségépítés útján., Csapatmentorok kiskönyvtára II., Budapest, 2020, 13. https://www.cserkesz.hu/sites/default/files/2021-01/Csapatalap%C3%ADt%C3%A1si_k%C3%A9zik%C3%B6nyv.pdf