„az elkövetkezendő öt év alatt a szénbányászatból mintegy 4 000 fő szabadul fel”

Az 1948-ban kezdődő államosítások során a Népgazdasági Tanács[1] 1951. május 24-i, 206/1951. számú határozatával hozták létre a Tonalit Művekhez[2] csatolt magáncégekből (Pátria, Odeon, Radiola) a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot[3] (MHV[4]). A monopolhelyzetben, de igen rossz körülmények között működő vállalat a Rottenbiller utcában kapott stúdiót. Ez a volt Odeon mozi helyiségében működött, és Kodály Zoltán közbenjárására került a vállalathoz.[5]

A lemezeket licenc-díj fejében a Kábel- és Műanyaggyárban[6] préselték. Az átadott hangfelvételekből készült lemezekkel a Műanyaggyár maga rendelkezett, és adta át azokat a RAVILL-nak[7] értékesítésre.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szemléletében Bors Jenő[8] igazgatói kinevezése hozott változást. Bár a préselést továbbra is a Kábel- és Műanyaggyár részeként üzemelő Budapesti Hanglemezgyár végezte, és a készletezés továbbra is a RAVILL-nál történt, de a szállítandó lemezmennyiségekről már az MHV rendelkezett.

A vállalatnak 1967-től volt lehetősége nagykereskedelmi tevékenységre. A külföldi lemezek terjesztése is a hatáskörébe került. A klasszikus zenei felvételek exportjából származó valuta fedezte az import alapanyagok árát, így a hetvenes évekre ez az ágazat is elkezdett profitot termelni.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnak a nem megfelelő termelési feltételek, főleg az önálló présüzem hiánya sok nehézséget okozott. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár 1974-ben is csak évi kétmillió nagylemez előállítására volt képes, pedig nemcsak klasszikus és kortárs zenei felvételekre, hanem rock-popzenei lemezekre is lett volna külföldi igény, de az MHV a hazai keresletet sem tudta ellátni. A tarthatatlan helyzetet végül a vállalat dorogi hanglemezgyártó bázisának felépítése oldotta meg.[9]

*

A Komárom megyei (ma Komárom-Esztergom Vármegye) Dorog első okleveles említése Dorogh néven 1181-ből származik. Területén bronzkori, római kori és Árpád-kori leleteket is találtak. Birtokosai között a Hont-Pázmány nemzetséget, az esztergomi káptalant, a margitszigeti apácákat találjuk. A középkori település (Ódorog) a Gete és Henrik-hegy között helyezkedett el és az esztergomi királyi palota szakácsai lakták. A tatárjárás idején elpusztult, majd újjáépült. Esztergom eleste (1543) után elnéptelenedett. Dorog 1699-től a mai helyén éled újjá, elsősorban német telepesek beköltözésével. A 18. században híres a postakocsi lóváltó-állomása a Buda-Bécs útvonal mentén.

Dorog országos hírét az 1851-ben megindult szénbányászatnak köszönheti. A 20. század elejére a dorogi szénmedence (Csolnok, Tokod, Sárisáp) központjává vált. A bányák tulajdon- vagy bérleti joga két nagy érdekcsoport, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kezében összpontosult. 1946-ban a dorogi bányákat is államosították, létrejött a Dorogi Kerületi Igazgatóság. 1948-ban megalakult a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat, (1950-től Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat, 1952-től Dorogi Szénbányászati Tröszt néven). A termelés az 1960-as évek közepén érte el a csúcsát évenkénti 2,1–2,2 millió tonnával. 1967-től viszont csökkent. Az 1980-as évektől kezdve a Dorogi Szénbányák a technológia megújításával, új szervezeti intézkedésekkel állami támogatás nélkül biztosította a vállalat talpon maradását,[10] de 2003. január 6-án bírósági végzéssel megszűnt a vállalat, egyben a széntermelés is.

A település már a 20. század első felében is alapvetően ipari jellegű volt, és ez a jellemzője tovább erősödött a század második felében. Egyéb üzemei is a szénbányászathoz kapcsolódtak, részben kiszolgáló funkciókat láttak el, részben pedig szénfeldolgozást végeztek (Dorogi Hőerőmű, Dorogi Bányagépgyártó és Javító Vállalat, Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat, majd Kőbányai Gyógyszerárugyár [ma: Richter Gedeon Rt.] Dorogi Gyáregysége.) A „könnyűipart” a tervbe vett MHV-gyáregység mellett a Május 1. Ruhagyár 1967. január 15-én megnyílt egysége képviselte.[11]

*

A Dorogon létesítendő hanglemezgyártó üzemről (legalábbis a nagyközségi tanács iratai között) „első fecskeként” egy 1969. május 30-i keltezésű, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat vezetői által aláírt levél tudósít.[12]

A levélben értesítették a községi tanácsot a présüzem Dorogra (a Komárom Megyei Építőipari Vállalat volt telephelyére) szándékozott áttelepítéséről. Az aláírók felhívták a figyelmet, hogy a „gyár kitelepítése” a község számára is hasznos, mert – tudomásuk szerint – az „elkövetkezendő öt év alatt a szénbányászatból mintegy 4 000 fő szabadul fel”, és mintegy 150 főt tudna foglalkoztatni a tervezett üzem. Az MHV kérését a községi tanács elnöke, Dr. Kovács János pártolólag továbbította a Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, kiemelve, hogy a beruházás nagy részben (60 %-ban) nőket foglalkoztatna.

HU-MNL-KEVL-XXIII.723.c.1. 127/1969.

Magyar Hanglemezgyártó Vállalat

Budapest, V. Semmelweis u[tca]. 1-3.

Telefon: 187-990

Egyszámlaszám: MNB 46-os fiók

Sürgönycím – Telegramme: QUALITON BUDAPEST

Budapest, 1969. V. 30.

Hiv[atkozási]. szám T/82/1969.

Ügyintéző: Makai Mihály

Tárgy:

Községi Tanács VB.

Dorog

Vállalatunk jelenlegi szervezetében a hanglemezkiadói és nagykereskedelmi teendőket látja el, míg a hanglemezek préselését – szükségmegoldásként – a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, Budapest, XI. Fehérvári út 120. sz. alatti telephelyén végzi. A kiadói tevékenység összevonása döntő jelentőségű a magyar hanglemezgyártás hazai és exporteredményeinek fokozása szempontjából, a műszaki fejlesztés, valamint az igények mennyiségi és minőségi kielégítése terén.

Lehetőségünk nyílt arra, hogy a présüzemet a Komárom Megyei Építőipari Vállalat Dorogon lévő központi épületének megvásárlása után Budapestről Dorogra telepítsük át.

A gyár dorogi elhelyezése vállalatunknak mintegy 40-50 millió Ft összegű beruházását köti le.

A gyár kitelepítése Dorogra előnyös a helyi szempontok figyelembevételével, is mert tudomásunk szerint az elkövetkezendő öt év alatt a szénbányászatból mintegy 4000 fő szabadul fel. A felszabadult munkaerők egy részét vállalatunk foglalkoztatni tudná új üzemében. Az új rész létszámszükséglete 150 főre tehető.

Kérjük a Községi Tanács V[égrehajtó] b[izottságo]-t, hogy új üzemrészünk Dorogra való telepítését a Komárom Megyei Tanács V[égrehajtó] b[izottság]-nél támogassa.

[pecsét]

Bors

Dorog Községi Tanács VB. Elnökétől

Dorog, Május 1 u[tca]. 1. Távb[eszélő].: 240

1227/1969.

Tárgy: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat présüzemének letelepedése

Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának

Tatabánya-Újváros

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Igazgatósága megkereste a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságát, egyben tájékoztatja arról, hogy jelenleg tárgyalások folynak a Komárom Megyei Építőipari Vállalat vezetőségével, annak dorogi székháza megvásárlása ügyében.

Az említett vállalat a megvásárolni szándékozott telepen egy hanglemez présüzemet szándékozna létrehozni. Az üzem működéséhez szükséges energia és egyéb szükségletek biztosítva vannak, az üzem beindításával hozzájárulna mintegy 150 személy helybeli foglalkoztatottságához.

A munkaerő megoszlása mintegy 40% férfi és 60% nő. Ez a megoszlás kedvező, mivel jelenleg nagyobb részben a női munkaerő foglalkoztatottságot kell szem előtt tartanunk.

A fenti tájékoztató után a Végrehajtó Bizottság és Községi Párt Végrehajtó Bizottsága[13] egyetért a vállalat üzemének letelepítésével, ezért javasolja a nevezett vállalat részére a letelepedési engedély kiadását.

Dorog, 1969. június 2.

Dr. Kovács József vb. elnök

A Képes Újság gyorshíre a lap 1969. november 8-i számában.

Tudósítás a gyáregység átadásáról
(Dolgozók Lapja, 1976. november 3.)

Kládek László levéltáros MNL KEVL

Levéltári forrás:

Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára

HU-MNL-KEML-XXIII.723.c.1. Dorog Nagyközségi Tanács VB. iktatott iratai, 1227/1969.

Szakirodalom:

Csatári Bence: Hetven éve alakult a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat https://magyarnemzet.hu/kultura/2021/05/hetven-eve-alakult-a-magyar-hanglemezgyarto-vallalat

Cserháti Csongor Lóránt: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szerepe és működése a Kádár-korszakban https://ntf.hu/index.php/2017/11/03/a_magyar_hanglemezgyarto_vallalat_szerepe_es_mukodese_a_kadar_korszakban/

Dorogi Lexikon. Második, javított kiadás. Írta és szerkesztette: Solymár Judit – Kovács Lajos. Dorog Város Önkormányzata – Dorog Város Barátainak Egyesülete, Dorog, 2008.