A Nagy Háború és a trianoni békediktátum Heves megyei emlékei

Forrás: http://www.tveger.hu/2020/06/04/a-nagy-haboru-helyi-emlekei/

A hazáért küzdő hősök emlékének megörökítését már 1917-ben törvény (VIII. tc.) mondta ki, de végrehajtását a háború utáni időkre halasztották, mint ahogy a vesztes háborút és Trianont követően a települések is folyamatosan halasztani kényszerültek az emlékmű-állítást.

Heves megyében országosan is az elsők között emeltek első világháborús emlékműveket. Hatvanban a háború alatt felállították Finta Sándor szobrász alkotását, az Őrszemet vagy, ahogy a hatvaniak nevezték, a Strázsát. Ugyancsak ő készítette 1918-ban Heves honvédszobrát. Erdőkövesd, Kömlő, Besenyőtelek, Kerecsend, Pétervására 1922-ben, illetve 1923-ban állított emlékművet.

Megyénk több településén a Nagy Háború hőseinek szóló emlékmű-állítást összekapcsolták a megcsonkított ország és a határokon kívül rekedt nemzetrészek egységét hirdető országzászlóval vagy egyéb szimbólummal, mint a magyar korona, magyar címer, kettős kereszt, turulmadár. E két utóbbi található pl. a felsőtárkányi emlékművön. Az országzászlóban a háború előtti állapotot megtestesítő magyar középcímer látható, félárbocra eresztése pedig a tragédiát szimbolizálja. Országzászlót állított Gyöngyös 1933-ban, amelyet 1945-ben lebontottak, de 2018-ban ugyanazt állították vissza. 1934-ben Kerecsend és Gyöngyösoroszi, 1940-ben Karácsond állított hősök szobrát és országzászlót. Az emlékműveken rögzítették az adott település hősi halottjainak a nevét. Számos település a templom vagy az iskola falán, illetve a temetőben helyezte el a hősök névsorát.

Az emlékműállítások akadozása szülte azt a gondolatot 1928-ban, hogy fákat ültessenek az elesettek emlékére. A Hősök ligete kezdeményezést Eger is magáévá tette, a város főkertésze azt javasolta, hogy az Érsekkert gesztenyefasorát tovább folytatva a Sas útig vadgesztenyefákat ültessenek. A város képviselőtestülete ezt elfogadta és 1930 áprilisában négyes fasorba, egymástól nyolc méter tőtávolságra kiültették a fákat – az eredeti javaslattól eltérően hársfákat. A 200 kiültetett csemetéből 66-ra került fel egy-egy egri hős neve, zománctáblára. Június végére ez a szám felkúszott 80-ra, ugyanakkor tudjuk, hogy Egernek legalább 346 elesett katonája volt. 1931-re a nagy szárazság miatt több fa elpusztult, és a névtáblák is megfogyatkoztak. 1932-ben újból napirendre került a Hősök ligetének kialakítása, egy, az idegenben porló hősi halottak szimbolikus temetője, ezúttal a Kisasszony temetőben. A temető gondnoksága 1934-ben itt szándékozott közel kétszáz fát ültetni és kérték a hozzátartozók jelentkezését, de a terv nem valósult meg.

Sikeresebb vállalkozása volt Eger városának az országzászló emlékmű megépítése. Egerben korábban a várban terveztek felállítani trianoni emlékkeresztet. Az országzászló mozgalom 1925-ben indult útjára, kezdeményezője Urmánczy Nándor erdélyi politikus, parlamenti képviselő volt. Először Budapesten épült meg az ereklyés országzászló a Szabadság téren, amelynek talapzatában a történelmi Magyarország területéről gyűjtötték össze a földet, ezzel szimbolizálva az országhatárokkal szétszabdalt magyar nemzet összetartozását, egységét. Az 1930-as évek végére már sok száz településen állt az országzászló. 1933-ban dr. Erlach Sándor ügyvéd indítványát foglalta határozatba a város képviselőtestülete. Az Országzászló Bizottság a Líceum előtti téren (Eszterházy tér) szerette volna felállítani, a város építészeti és szépítészeti szakosztálya viszont a Magyar Nemzeti Bank előtti teret javasolta. Eger képviselőtestülete az utóbbi mellett döntött. Egyéni adakozásokból és a város áldozatvállalásából a 11 méter magas országzászlót, melynek tervét gömöri Wagner József egri építész készítette, 1936 pünkösdjén avatták fel.

A trianoni menekültekre emlékeztet még Egerben a Maklári út és a Kertész utca közötti területen levő Hontalan utca. Itt 1920 őszén kezdtek építeni a menekültekre részére egy szoba, konyha és előkertből álló szükséglakásokat; nevét 1927-ben kapta.

Saját házi ezredének, a 60-as ezrednek emlékmű állítását Eger még 1922-ben elkezdte. Az adományok nagyon nehezen gyűltek és kisebb bizonytalanság is hátráltatta. 1930-ban Hősök házát terveztek műhelyekkel, tornacsarnokkal, lakásokkal és természetesen emléktáblával. A hadirokkantak támogatták ezt az ötletet, de a város kitartott az emlékmű-terv mellett. Kienle György egri szobrász alkotását végül óriási ünnep keretében a Hunyadi téren, a színházzal szemben, 1932. október 9-én avatták fel.

Megyénk településeinek több mint fele csak a rendszerváltást követően állított emléket a két világégés áldozatainak és az ország megcsonkításának. A 2000-es években trianoni emlékművek létesültek Heréden, Átányban, Hatvanban, Ostoroson, Petőfibányán, Domoszlón és 2014-ben Egerben.

Összeállította és az Eger Tv-nek nyilatkozott: dr. Kovács Melinda, főlevéltáros, MNL HML