Fejezetek a magyar közigazgatás történetéből, 1958–1990
A műhelykonferencia résztvevőit Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános-főigazgató helyettese és Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke köszöntötték.
Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke
Fotó: Varga Máté (MNL OL)
Az első szekciót Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet osztályvezetőjének előadása nyitotta meg, amely a Kádár-korszak újabb megközelítéseiről és értelmezéseiről számolt be Földes György Kádár János külpolitikája, Kalmár Melinda Történelmi galaxisok vonzásában és Békés Márton Rendszer és korszak című munkái értelmezésein keresztül.
Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára a személyes tapasztalatait megosztva tartott előadást a Kádár-korszak közigazgatás változásairól, melyet öt nagy szakaszra osztva ismertetett. Kiemelte, hogy a legdinamikusabb korszak az 1964 és 1972 közötti volt, amikor a rendszer megkezdte a konszolidálódást és közigazgatási változások kezdődnek.
Mikó Zsuzsanna, az MNL általános-főigazgató helyettese és Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet osztályvezetője
Fotó: Varga Máté (MNL OL)
Az első szekciót levezető elnök Mikó Zsuzsanna volt, aki az előadások után vitára invitálta a résztvevőket, melyben az első kérdéseket Jávor András, a volt Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára tette fel az előadóknak. Szerinte az előadásokban nem hangzott el egy fontos dolog, miszerint a szovjet igazgatásban volt egy bizánci elem is, amely meglepte a magyarságot. A vita során szóba került, hogy a korszak milyen nyomott hagyott egy emberben, legfőképpen pedig a rendszerben döntéshozó szerepet játszó egyénekre; illetve vajon mit jelentettek a döntés előkészítési mechanizmusokban a szovjet tanácsadók a Minisztériumokban, mi volt az ő szerepük.
A második szekció Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának előadásával kezdődött, amely a honvédelmi igazgatás 1960-as évekre kialakult rendszerét ismertette, illetve az új tömegpusztító fegyverek megjelenésével és elterjedésével milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie az akkori politikai vezetésnek. Példaként szemléltette, hogy a vezetés milyen veszteséggel számolt, ha Magyarországot 3,8 megatonnás atomcsapás érte volna.
Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa előadásában bemutatta, miért volt szükség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehozására 1967-ben, hogyan viszonyult egymáshoz a szakmai cél és a politikai szándék, illetve milyen módon reagált a vidék, a mezőgazdaság, a falusi társadalom problémáira. Véleménye szerint a Kádár-korszak egyik legfontosabb reformja volt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalapítása, mivel kulcstényező lett az életszínvonal politika.
Fejér Megye közigazgatásának átalakulásáról Czetz Balázs, az MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatója tartott beszámolót, melyben ismertette, hogyan alakultak át a járási tanácsok járási hivatalokká, a sárbogárdi járás példáján keresztül szemléltetve milyen létszám- és bérváltozásokkal járt együtt ez az átalakulás.
Czetz Balázs, az MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatója
Fotó: Varga Máté (MNL OL)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Nemzeti Levéltár közös projektjeként megvalósult Párt-Állam-Párt archontológiai adatbázisról és jelentőségéről Tóth Judit, a MNL főlevéltárosa számolt be. A virtuális párttagsági könyvekben körülbelül 3000 pártfunkcionárius adatai találhatók meg, amelyek 500 iratfolyóméternyi iratanyag átnézése során kerültek feldolgozásra (az adatbázis itt érhető el: http://paap.mnl.gov.hu).
Utolsó előadóként Berényi Kovács Gyöngyi, az MNL OL főlevéltárosa a magyar levéltárügy történetében sorsfordító 1969-es évről beszélt. Az 1969. évi 29. törvényrendelet rögzítette, hogy a levéltárak igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmények, és megfogalmazta számukra az egységes szakmai követelményrendszerüket.
Új hozzászólás