A hét dokumentuma

A magyar bankrendszer kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben kezdte meg működését. A kiegyezés után az 1878-ban létrehozott Osztrák-Magyar Bank azonban az osztrák jegybank jogutódjaként, közös felügyelet alatt állva töltötte be jegybanki feladatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a pénzintézetek terén is változást hozott. 1921. július 11-én alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, ami a felszámolás alá kerülő Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait volt hivatva átvenni. Hamarosan azonban kiderült, hogy az infláció és a háborús jóvátétel miatt pénzügyi stabilizációra van szükség Magyarországon, amit csak külföldi hitel és új hazai pénznem, a pengő bevezetésével lehet végrehajtani. Az újonnan létrehozott jegybank a Magyar Nemzeti Bank volt.

93 évvel ezelőtt, 1931. június 18-án a szegedi Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorrá avatta Nicholas Murray Butlert, a new yorki Columbia Egyetem és a Carnegie-békealapítvány elnökét. Az avatás helyszíne Budapesten az Országos Levéltár használatra még át nem adott kutatóterme volt. Vajon miért éppen ezt a termet választották helyszínül?

A Kínai Népköztársaságot 1949. október 1-jén kiáltották ki, és a Magyar Népköztársaság röviddel az állam elismerését követően, október 6-án már felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat. Ezen a héten az ezt kimondó minisztertanácsi ülés jegyzőkönyv-részletét, illetve az előkészítés két epizódját mutatjuk be eredeti, eddig publikálatlan dokumentumok segítségével.

A pártállam, illetve az állampárt a vallás kérdését magánügynek tekintette, ez így jelent meg az állami propagandában is, ugyanakkor az egyházak és a vallásosság elleni küzdelem folyamatosan jelen volt az állami ideológiában. Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan működött együtt az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya a különböző párt- és állami szervekkel annak érdekében, hogy teljesítse a pártnak az egyházakkal kapcsolatos politikai célú elvárásait.