Mi történt Pápán március idusán?

Illés Kornélia levéltáros
2024.03.14.
A Veszprém Vármegyei Levéltár minden évben egy cikkel emlékezik meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Ezek a cikkek minden évben más-más eseményről, személyről vagy a korszakhoz bármilyen módon kapcsolódó témáról szólnak. Idén a választás Pápa város korabeli eseményeinek összefoglalására esett. Természetesen egy ilyen cikknek nem lehet célja a teljes két év történéseinek bemutatása, ezért az alábbiakban a forradalom és szabadságharc kezdeti időszakáról, 1848 tavaszának pápai eseményeiről lesz szó.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pápai eseményeivel kapcsolatos levéltári források sajnos nagyon hiányosnak mondhatóak. Ennek oka az, hogy az idők során nagy volt az iratpusztulás Pápa városi levéltárának iratanyagában. Pápa város Tanácsának tanácsülési jegyzőkönyvei közül az 1848. évi nem, míg az 1849. évi fennmaradt, azonban a vonatkozó jegyzőkönyvi iratok egésze elpusztult. Ennél szerencsésebb a helyzet a Veszprém vármegyei iratanyagban, ugyanis Veszprém vármegye köz- és kisgyűléseinek, majd a május 1-jén megalakuló Állandó Bizottmánynak mind az 1848. évi, mind az 1849. évi jegyzőkönyvei, a hozzájuk tartozó mutatók és iratok is fennmaradtak.

A hiányos levéltári források ellenére azonban mégis rekonstruálhatóak a pápai események, ugyanis rendelkezésünkre állnak különféle egyházi és világi személyek visszaemlékezései, feljegyzései, naplói, illetve a korabeli sajtóban megjelent, Pápára vonatkozó írások. A korabeli forrásokat a szabadságharc 150 éves évfordulója körüli években több különböző kutató feldolgozta, majd forrásközlő kötetekben, illetve tanulmányokban jelentette meg.

De mi is történt 1848. március idusán Pápán?

Ha szigorúan március 15-ét értünk március idusa alatt, akkor a forradalom és szabadságharc szempontjából nem tudunk fontos eseményről, ugyanis a bécsi forradalom, a pozsonyi és a pesti események híre másnap, március 16-án ért Pápára. A történteket Fischer Mór herendi porcelángyáros elbeszéléséből ismerték meg a város lakói, aki üzleti útjáról tartott hazafelé Pozsonyból. A lakosok örömmel fogadták a változásokat, a forradalom hírére közel 400 fő ment Pápa főterére, ahol már Kossuth arcképe díszelgett.[1]

Roboz István honvéd főhadnagy így írt a március 16-i esti eseményekről a Győrben kiadott Hazánk című lapban:

„[…] Estveli nyolcz órakor már egész városunk fénybe ragyogott a’ gyertya- és lámpavilágok ezer meg ezer tömegétől, mellyek közé a’ hold lövellé halvány sugarát […]. Eljött a’ kilencz óra: a’ helybeli tanulóifjúság az ugynevezett gróf utjáról megkezdé az ünnepi menetet, a’ diákbanda és dalegylet kiséretében: egy nagy gömbölyű lámpagolyó ’s három nagyobb lobogókkal, mellyeken „egyenlőjog és szabadsajtó” – „éljen Kossuth Lajos” – „addig élj, mig hazádnak élsz” feliratok gyujták még nagyobb lángra az ugy is égő kebleket. […]”[2]

A mintegy 6000 fős tömeg a Fő téren elénekelte a Szózatot, majd hálaimát mondtak a nádorért. Ezután kisebb csoportokra szakadva járták Pápa utcáit, ünnepi hangulatban énekelve, szónokolva.[3]

Március 17-én a református főiskola tanácsa megbízta az iskola igazgatóját, hogy a rend fenntartására és a kicsapongások elkerülésére önként jelentkező diákokból állítson fel kollégiumi őrsereget. A főiskolai nyomdából kerültek ki a szabad sajtó első termékei is: március 19-én a Nemzeti dal és a 12 pont több száz példánya. [4]

Már március 17-én elkezdődött a város nemzetőrségének szervezése, amelynek gerincét Pápán is a polgárőrség alkotta. A fellelkesült diákság mellett néhány polgár is csatlakozhatott hozzájuk, ugyanis a megye első ideiglenes nemzetőrosztagát már 18-án sikerült felállítani. Az önkéntesek az összeírás után esküt tettek, majd szolgálatba léptek. A diákok az első pár napban külön nemzetőrosztályt alkottak, ugyanis eleinte nem volt fegyverük, majd Esterházy gróf fegyvertárából kardokat kaptak. Az úgynevezett nemzetőrségi bizottmány irányította a nemzetőrség szervezését, majd Veszprém vármegye középponti választmányának március 25-i ülése rendelkezett a pápai kerületi választmány felállításáról.[5]

 

 

HU-MNL-VeML IV.101.b. 372/1848., részlet

 

Ez a kerületi választmány 25 fős képviselőtestületből állt, a megyei választmánynak alárendelten működött és legfontosabb feladata a nemzetőrség tervszerű fejlesztése volt.[6]

Március-április folyamán többször felütötték a fejüket a város zsidó lakosaival szembeni ellenérzések, akik közül többen be akartak lépni a nemzetőrségbe. A hangulat csillapítására Löw Lipót rabbi többször is beszédet mondott, továbbá Széll József kormánybiztos is határozottan lépett fel.[7]

Április 1-jén Rosos István alispán jelentést tett Veszprém megye március végi helyzetéről, amelyben tájékoztatta Marich István Dávidot, Veszprém vármegye főispánját a felállított nemzetőrségekről, és megye szerte a béke fenntartására irányuló törekvésekről.[8]

Az április 11-én szentesített törvényeket április 24-én, húsvét hétfőn ünnepelte meg Pápa város lakossága. A kijelölt helyszínen közös istentiszteletet tartottak, ahol az egyházi vezetők beszédeikben törvénytiszteletre és békés együttélésre szólították fel az összegyűlt embereket.

A következő időszakban jelentős feladatok álltak a városi tanács előtt: „a törvényes előírások betartásával újjá kellett alakítani a nemzetőrséget, népképviseleti alapon kellett ujjászervezni a városi önkormányzatot; soron következett a város országgyűlési képviselőjének megválasztása, s az országosan elrendelt zsidóösszeírás elvégzése.”[9]

Az 1848. évi XXII. tc. (a nemzeti őrseregről) rendelkezik arról, hogy kik azok, akik nemzetőri szolgálatra jogosultak és kötelezhetőek. A törvény értelmében a pápai városi tanács május 12-13-án összeíró biztosok segítségével írta össze a nemzetőrséget, majd május 28-án 814 személyt eskettek fel nemzetőrnek, akiknek parancsnoka Willax Antal őrnagy lett. Emellett folyt még a honvédalakulatok szervezése, továbbá a honvédelem pénzügyi alapjainak megteremtésére az adománygyűjtés. 1848. június 5-ig mintegy 5000 pengőforint készpénz és jelentős nemesfémadomány gyűlt össze.[10]

 

 

Levéltári forrás

HU-MNL-VeML-IV.101.b.

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Veszprém vármegye Állandó Bizottmányának iratai, 372/1848. sz. irat, 2. doboz

 

Felhasznált irodalom

H. Szabó 1998 = H. Szabó Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.

Hudi 2001 = Hudi József: Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. (Forrásközlések 2.) Pápa, 2001.

Molnár 1986 = Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. Szerk. Törőcsik Zoltán – Uzsoki András, Veszprém, 1986. 477-489.

 



[1] Hudi 2001, 67-68.

[2] H. Szabó 1998, 139-140.

[3] Hudi 2001, 68.

[4] Molnár 1986, 477.

[5] Uo, 477-479.

[6] Uo, 479.

[7] Hudi 2001, 69.

[8] Uo, 93-94.

[9] Hudi 2001, 70.

[10] Uo, 70-71.

 

Utolsó frissítés:

2024.03.14.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges