Biztosan kevesen tudják, hogy a zsebben hordható esernyõt 1920 táján a Vas megyei Uraiújfaluban találták föl. A Balogh fivérek. 1920-tól 1940-ig működő gép- és műlakatos-műhelyéből indult világhódító útjára a máig népszerű összecsukható esernyő. Németh Jenő tanító úrtól került a Vas Megyei Levéltár őrizetébe az a különleges iratcsomag, amelyből rekonstruálható az összecsukható ernyő feltalálásának, hazai és külföldi szabadalmaztatásának története. 

Egy századfordulós számlakönyvből származó lapok hátoldalain olvasható a szabadalmi bizottsághoz benyújtott kérelem gépelt másolata. 1923-ban Magyarországon bejegyzett szabadalom a Szombathelyi Királyi Közjegyző által aláírt szerződés szerint: Ausztriában, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában is szabadalmi védelmet kapott és hamarosan az USA is zöld utat adott a Balogh fivérek zsebben hordható ernyőjének. 

Baloghék más találmányokkal is kísérleteztek. 1938-ban például a köznyelvben ma már tompított fényszóróként ismert „fényirányító-szabadalom” ügyében leveleztek a hatósággal. Azt a választ kapták, hogy ezt a technikát a „Bosch cég már kitalálta”. Az iratcsomóban ott van egy rejtélyes „gázmosókészülék’” tervrajza is.

Balogh Károly géplakatos 1881-ben született Ostffyasszonyfán, iparát Sárváron tanulta, segédként dolgozott Sopronban, Sárváron, Bécsben, Badenben, 1906-ban lett önálló. Nyolc évvel fiatalabb Kálmán nevű öccse a szakmát már fivérénél sajátította el, lakatos műhelyüket 1920-ban ketten alapították. 

Az esernyőt Európában a 16. századtól ismeri a kultúrtörténet és biztosan nem véletlen, hogy a „ködös Albionban” már a 18. században szabadalmaztatták. Első használóját az „esernyő prófétájának” tartott Sir Jonas Hauway-t kinevették, bolondnak tartották. A londoni konflisosok összefogtak ellene, mert az esernyőtől a bevételüket féltették.

A Vas Megyei Levéltár őrizetébe nemcsak a feltalálók, az uraiújfalui Balogh fivérek szabadalmi iratai kerültek be, hanem egy keskeny kis fémtok is, amely összecsukva őrzi a „zsebben hordható Balogh-ernyõ”-nek minden valószínűség szerint egyetlen fennmaradt eredeti példányát.  A közel száz éves „elnyűtt selyemvirág” elnyűhetetlen bizonyítéka az emberi leleménynek.