Nagy Jenő
(1842. augusztus 24.[1] – 1912. július 29.[2])

őszegen született. Tanulmányait Pápán, Kőszegen és Szombathelyen végezte, itt is érettségizett. A pozsonyi jogakadémián három évet tanult, a pestin pedig egyet. 1869-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, gyakorlaton 1883 decemberéig.[3] Közben 1876. szeptember 25-én tiszti ügyészi helyettesnek nevezte ki Takács Lajos főispán.[4] 1878. július 8-án tiszteletbeli megyei tiszti kinevezést kapott, mivel már többször helyettesített ezen a poszton.[5] 1883. november 18-án vármegyei tiszti ügyésznek választották meg.[6] 1887. november 7-én beválasztották a törvényhatósági bizottság tagjai közé.[7] 1891. augusztus 3-án Reiszig Edével szemben alulmaradt az alispáni szék megszerzésében.[8] Vas vármegyét 1901. február 4-ig szolgálta, ekkor lemondott hivataláról, mivel Ferenc József Moson vármegye főispánjává nevezte ki. Főispáni hivatalába február 7-volt.[9] 1912. szeptember 16-án Vas vármegye közgyűlése megemlékezett róla halála alkalmából.[10] Rendkívül aktív társadalmi életet élt. Részt vett Szombathelyen az összes jótékonysági és kulturális egylet megalapításában. A városi iskolaszéknek 1877-től tagja volt, majd elnöke.[11]