Communitas Fidelissima – Szentpéterfa, a leghűségesebb falu

Az 1. világháborút lezáró, az antant államok és Ausztria között 1919-ben aláírt saint-germaini békeszerződés, majd a hazánk határait átrajzoló 1920. évi trianoni békediktátum Nyugat-Magyarországból jelentős területeket juttatott Ausztriának. Az elcsatolás megakadályozására kitört nyugat-magyarországi felkelés és az érintett térség lakossága körében kibontakozó ellenállás azonban egy időre áthúzta az osztrákok számításait, akik 1921 végéig nem tudták birtokba venni a nekik ítélt magyar területeket.

A végleges határvonalat kitűző Magyar–Osztrák Határmegállapító Bizottság 1922-ben azzal szembesült, hogy az addigra már osztrák fennhatóság alá került Vas vármegyei községek közül több is a Magyarországhoz történő visszacsatolását követelte. A települések lakosságának meghallgatása nyomán a Népszövetség Tanácsa végül 10 falu számára engedélyezte a visszatérést, amelyre 1923 első negyedévében került sor. A községek közül utolsóként Szentpéterfa ünnepelhette meg ezt a történelmi jelentőségű eseményt, 100 évvel ezelőtt, 1923. március 9-én.[1]

A jeles napon az előkelő vendégekből álló magyar küldöttség 10 óra után ért az akkor még osztrák fennhatóság alatt álló faluba, ahol diadalkapu és a helyi lakosság lelkes üdvözlése fogadta őket. A Strasser József helyi plébános által bemutatott hálaadó szentmisét követően a magyar delegáció az iskolaépületbe vonult az átadás lebonyolítására. A déli 12 órakor lezajlott hivatalos eseményen Neugebauer osztrák határmegállapító biztos adta át a falut az antant képviseletében megjelent Jacquard francia őrnagynak, akitől a magyar állam nevében Traeger Ernő (1887–1971) határmegállapító biztos vette át, majd adta tovább a helyi közigazgatás vezetőjének, Herbst Géza (1864–1938) Vas vármegyei alispánnak.[2]

A trianoni diktátum revízióját jelentő, magyar szempontból történelmi jelentőségű eseményt a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvben 1923 májusában örökítették meg, s egyúttal határozatban ismerték el a szentpéterfaiak példamutató hűségét, hősies és hazafias helytállását. Az 1921. évi népszavazás nyomán visszatért Sopron városa esetében alkalmazott „Civitas Fidelissima” kifejezés mintájára Szentpéterfát ekkortól kezdték a „Communitas Fidelissima”, vagyis a „Leghűségesebb Falu” megtisztelő címmel illetni, amelyet a község azóta is büszkén visel. Ez a megnevezés első alkalommal az átadási ünnepségen tartott szónoklatban hangzott el, majd a mellékelt vármegyei jegyzőkönyv oldalain írásban is rögzítették.[3]

dr. Melega Miklós

HU-MNL-VaML-IV.403.a Vas Vármegye Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 540/1923.