A kőszegi Schneller István utca elnevezésének története

Kitűzött célunk egyrészt a címben feltüntetett történet felelevenítése, valamint két iratfajta megismertetése. Az első egy megyei város képviselőtestületének határozat-alkotását bemutató jegyzőkönyvi bejegyzés, a másik betekintést ad egy rég megszűnt intézmény, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete (MPSZSZ) – a mai Pedagógus Szakszervezet 1945 februárjában alakult jogelődjének – Szombathelyi Járási Csoportja tevékenyégébe. Utóbbi azért is érdekes, mert iratanyaga megsemmisült, a sajtóhíreken kívül alig található róla adat.

Dr. Schneller István, a nemzetközileg elismert pedagógia professzor Kőszegen született 1847. augusztus 3-án. Apja Schneller Vilmos evangélikus lelkész. Középiskoláit helyben és Sopronban végezte, teológiát Halleban és Berlinben hallgatott, itt látogathatta a herbartiánus[1] gyakorlóiskolát.
1874-ben az eperjesi (ma: Prešov, Szlovákia) gimnáziumban tanított, 1877-ben a pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) evangélikus líceumban lett a teológia tanára. 1882-ben az ottani evangélikus akadémia oktatója, 1885-től igazgatója. 1894-ben hívták meg a kolozsvári (ma: Cluj-Napoca, Románia) egyetem pedagógia tanszékének rendes tanári katedrájára. Párhuzamosan előadott a tanárképző intézetben is, ahol 1904-ben igazgatóvá nevezték ki. Nevelési elveit megvalósító gyakorló középiskolát alapított. 1896-ban tiszteletbeli bölcseletdoktorrá választották.[2]
1918–1919-ben a tudományegyetem rektora, és mivel nem tett hűségesküt a román államnak, el kellett elhagynia Kolozsvárt. Ő szervezte – a később Szegeden új otthonra lelt intézmény – Magyarországra költöztetését.[3] Budapesten halt meg 1939. január 24-én.
A pedagógiáról alkotott felfogása elsősorban az ember erkölcsi fejlődésének, fejleszthetőségének lehetőségét domborította ki, amely szerint az embert a természeti meghatározottság állapotából fel kell emelni az etikai értékek világába.[4]
1947-ben a magyarországi pedagógus társadalom jó része megmozdult, amikor elhatározták, hogy Schneller István születésének 100. évfordulója alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak. Szakfolyóiratokban elevenítették fel életútját, pedagógiai tevékenységét,[5] rádiós felolvasásban népszerűsítették személyét.[6] Ennek a mozgalomnak egyik mozgatója lett a MPSZSZ, amelynek Szombathelyi Járási Csoportja kézzelfogható ötletekkel állt elő.

1947. augusztus 19-én a következő javaslatokat fogadták el:
- emlékbizottság összeállítása;
- a kőszegi a szülőházon emléktábla elhelyezése;
- Kőszeg és Szombathely városát arra kérték, hogy közterületet nevezzenek el Schneller Istvánról.[7]

Utóbbira mindkét polgármester ígéretet tett, Kőszeg állta is a szavát.[8] A képviselőtestület 1947. november 30-án kelt döntésében a Király út Arany Strucc szálló és Temető utca közötti szakaszát jelölték ki erre a célra.[9] Talán nem csak amiatt, hogy az egyik legforgalmasabb utcának számított, hanem azért is, mivel másfél évvel a köztársasági államforma elfogadása után anakronisztikusnak hatott a Király út elnevezés.

Az indoklás szinte teljesen a pedagógusok előterjesztését másolta, amelynek szerkesztője dr. Várhegyi Károly szombathelyi gimnáziumi tanár volt. Várhegyi személyének pontos megismerése kapcsán még további kutatásokat kell végezni. Egyelőre azt tudjuk, hogy akkoriban Sé községben lakott, édesapja tanítóként működött ott. A középiskola 7. évfolyamát a Faludi Ferenc Gimnáziumban töltötte,[10] egyetemre Pécsen[11] – majd a doktorátus megszerzése után[12] – Kolozsváron járt.[13] Pécsi évei alatt szállására fogadta a Szombathely közéletében az 1945 utáni évtizedekben jelentős szerepet betöltő Palkó Istvánt (1917–2008), kapcsolatba került Weöres Sándorral (1913–1989) és Várkonyi Nándorral (1896–1975).[14] Várhegyi Károly feltehetően azonos azzal a személlyel, akit 1941-ben helyettes tanárnak neveztek ki a makói kereskedelmi középiskolába,[15] majd a Magyarországi Németek Szövetségének Pécsi Német Gimnáziumába került.[16] 1945 után találjuk Szombathelyen, ahol – feltételezhetően – a kereskedelmi középiskolában helyezkedett el.

Az útszakasz 1950-ig tarthatta meg Schneller István nevét, akkor egy átfogó átnevezési akció keretében „a Szovjetunió nagy vezetőjével”, Joszif Visszarionovics Sztálinnal (1878–1953) váltották fel.[17] A kiváló pedagógus neve azonban nem tűnt el nyom nélkül: a belvárosi, korábbi Széchényi György utcát ma is Schneller István utcának nevezik.

A tudós helyi emlékezetéhez tartozik még, hogy 1997-ben Kőszeg város képviselőtestülete posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki.[18]

Jegyzetek

[1] Johann Friedrich Herbart (1776–1841) német filozófus, neveléstudós által megalapozott pedagógiai irányzat

[2] Pukánszky Béla: Schneller István. 2. kiad. Bp., 1995. 82 p. (Magyar pedagógusok)

[3] Marjanucz László: A kolozsvári egyetem Szegeden. In: Tiszatáj, 2008. 3. sz. 80-81. p.

[4] Tettamanti Béla: Schneller István 1847–1839. In: Köznevelés, 1947. 15. sz. 317-318. p.

[5] Ld. Köznevelés, 1947. 15. sz.; Embernevelés, 1947. 7-8. sz. 320. p.; 12. sz. 572. p.

[6] A Népszava rádióműsora. = Népszava, 1947. nov. 1. oldalszám nélkül

[7] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltár (MNL VaML KFL). Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok 4452/1947.; A szombathelyi járás… = Szabad Vasmegye, 1947. aug. 20. 4. p.

[8] A szombathelyi járás… = Szabad Vasmegye, 1947. aug. 20. 4. p.

[9] MNL VaML KFL Kőszeg Város Képviselőtestületének iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 1947. nov. 30. 4452/1947. sz.

[10] A Szombathelyi Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc-reálgimnázium értesítője az 1934–1935. iskolai évről. Szerk. Pethő–Perepatits István. Szombathely, 1935. 60. p.

[11] Erzsébet Tudományegyetem Tanácsülési Jegyzőkönyvei, 1937–1938. febr. 23.

[12] 65 jelöltet… = Dunántúl, 1940. dec. 22. 8. p.

[13] Lőcsei Péter: Emlékek és dokumentumok… In: Életünk, 2012. 12. sz. 18. p. 

[14] Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kara. Jegyzőkönyvek, 1941. máj. 27. 479. sz. 

[15] A Makó Városi Návay Lajos Kereskedelmi Középiskola évkönyve az 1941/42. tanévről. Szerk. Diószeghy András. Makó, 1942. 9. p.

[16] Esküvő. = Makói Újság, 1942. szept. 5.

[17] MNL VaML KFL Kőszeg Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának iratai. Jegyzőkönyv, 1950. aug. 28.

[18] MNL VaML KFL Kőszeg Város Képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyvek, 106/1997.; Söptei Imre: Kőszeg város díszpolgárai. Kézirat. Kőszeg, 2013. 77. l.

Söptei Imre

A MPSZSZ előterjesztése, 1947. augusztus 19.

A MPSZSZ kérelme Kőszeg városához, 1947.

Kőszeg Város Képviselőtestületének jegyzőkönyv részlete, 1947. november 30.

Az egykori Schneller István utca mai képe
(Fotó: Söptei Imre, 2021.)

A Schneller István utca 2021-ben
(Fotó: Söptei Imre, 2021.)