Levelek a múltból | 2020. október

2020.10.26.

A „fekete asszony” testvére Oladon


 

z emberiség történetében időről-időre felütik fejüket újonnan megjelenő fertőző betegségek, pusztító járványok. Ezek egyike, a kolera, egy „hasmenéssel, hányással járó, gyakran halálos végű járványos fertőző betegség.”[1] Nevének eredetére vonatkozóan többféle elképzelés létezik. Hippokratész tanítása alapján a kór az epével (cholé) függ össze, a későbbi elnevezések is őrzik ezt a nézetet: „epekórság”, „napkeleti epekórság”, „epemirigykór”. A kolera szóra egy másik lehetséges magyarázat a héber „chaul rah”, azaz „gonosz betegség” kifejezésre vezethető vissza.[2]

Mikszáth Kálmán (1847–1910) szerint a kolera „a fekete asszony testvére”. A fekete asszonyt így jellemzi: „Egy asszony, akitől megborzadunk. Egy asszony, akinek nem udvarol senki; akitől reszketve fut el minden élő ember, akit gyűlöl, megátkoz és akinek mégis meghódol minden ember, mert a fekete asszony a halál, a pestis.”[3]
A kolera Indiából indult, majd 1826-tól Elő-Indián és Perzsián, Törökországon és Oroszországon keresztül jutott Európába, a Magyar Királyságba pedig Lengyelország és Galícia felől.[4] Hazánkban 1831–1832-ben jelent meg első ízben. Először Kárpátalján, ahonnan szép lassan tovább terjedt az egész országba. A legsúlyosabb helyzet a Felvidéken alakult ki,[5] ahol a nyár derekán jobbágyfelkelés tört ki.[6] A későbbiekben gyakorivá váltak a kolerajárványok; a háborúk pedig csak elősegítették felbukkanását és terjedését. Így nem csoda, hogy a szabadságharc időszakában, 1848–1849-ben is történtek megbetegedések. 1872–1873-ban még egy nagyobb hullám vonult vég hazánkon, az utolsó eseteket pedig az 1. világháború alatt regisztrálták Magyarországon.[7]
A korszakban gyakran megjelenő másik pusztító betegség a himlő volt. A korabeli meghatározás szerint e kór „ragadós, és különösen gyermekeket meglepő nyavalya, melyben kis kelevények födik be a bőrt.”[8] A hólyagos himlő az egyik legrégebbi járványos betegségnek számított, amely már jóval időszámításunk előtt megjelent Indiában, majd néhány évszázad múlva Kínában is. Európában a 6. században tűnt fel és évszázadokon át rendszeresen felütötte fejét; még a 18. században is minden tizedik ember ebben halt meg. A 19. század végén aztán kifejlesztették a védőoltást, ami a betegség fokozatos visszaszorulását idézte elő.[9] Az 1870–1871. évben zajló porosz–francia háború során is tizedelte még a himlő a katonákat, ám az ekkorra már oltásban részesült németeket csak alig. Amint a kezdetben kétkedve fogadott vakcina hatásosságát felismerték, alkalmazása egyre jobban elterjedt,[10] igazán eredményessé azonban csak az újraoltás bevezetésével vált. Hazánkban utoljára az 1. világháború idején jegyeztek fel megbetegedést,[11] akkor viszont országos járvány tört ki az óvintézkedések késedelmes bevezetése miatt, így 1915-ben 1815, 1916-ban 6200, 1917 első felében 2462 személy esett a járványnak áldozatul.[12]
A kolera és a himlő Vas vármegyét sem kerülte el. 1915. július 8-án a nyugati határmenti toronyi körjegyzőségből két koleragyanús megbetegedést jelentettek a szombathelyi főszolgabírónak. Elővigyázatosságból az oladi fertőzött, Hende Ferenc házát lezárták a csendőrök. Július 11-én a beteg elhunyt, ezért fokozottan ügyeltek, hogy az esetleges járvány kitörését megakadályozzák, és július 14-én zár alá vették a körjegyzőséghez tartozó Sé és Olad községet, ahol halálesetek történtek. A zárlatot július 30-án oldották fel, a belügyminiszter engedélyével,[13] s közben – a fokozott orvosi felügyelet miatt – Oladba 12, Sébe 18 alkalommal szálltak ki a doktorok.[14]
Nem sokkal később, 1915. december 11-én himlő okozta Horváth József halálát Oladon. A holttestet másnap a szombathelyi Emberbaráti Kórházba szállították. Ezt követően elrendelték az elhunyt házának teljes fertőtlenítését. December 14-én már a beoltandó lakosságot írták össze. Az alábbiakban olvasható 10 oldalas lista december 20-ra készült el, 512 nevet tartalmazott kor és lakhely szerint felsorolva az érintetteket. A jegyzékre felvették a 2 éven aluliakat, akiket be kellett oltani, a 8-12 év közötti, oltásban még nem részesülteket, valamint a 15 év felettieket, akiket azonban nem oltottak újra.[15] Az óvintézkedések ellenére sem sikerült teljesen feltartóztatni a kór terjedését, ennek jeleként 1916. január 2-án, a két héttel korábban az összeírást aláíró oladi községbíró, Kecskés István hunyt el hólyagos himlőben.[16] A betegség további oladi kimeneteléről forrásaink nem szolgálnak információval.

Jegyzetek:

[1] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 2. kötet. Szerk. Benkő Loránd. Budapest, 1970. (továbbiakban: Etimológiai szótár, 1970.) 525. p.

[2] Hargitai Rezső: A kolera régen és napjainkban. In: Valóság, 1995. 6. szám 94-101. p. (továbbiakban: Hargitai, 1995.) 98. p.

[3] Mikszáth Kálmán: A fekete asszony. https://mek.oszk.hu/00900/00906/html/12.htm

[4] Dr. Barcsay László: Bioinváziók a Kárpát-medencében. In: Honismeret, 1999. 4. szám 83-88. p., 84. p.

[5] Hargitai, 1995. 95-96. p.

[6] Regős János: Politikai és társadalmi harcok Vas megyében az 1831/32. évben „dühösködő epemirigynyavalya” idején. In: Vasi Szemle, 1962. 1. szám 91. p.

[7] Hargitai, 1995. 97. p.

[8] Etimológiai szótár, 1970. 1584. p.

[9] Dr. Putnoki Gyula: A hólyagos himlő. In: Természettudományi Közlöny, 1963. 10. szám 444-447. p. (továbbiakban: Putnoki, 1963.) 444. p.

[10] Himlő megbetegedések a háborús Európában. In: Orvosok Lapja, 1946. nov. 1. 21. sz. 1347-1350. p., 1347. p.

[11] Putnoki, 1963. 444. p.

[12] Háborús himlőjárványok. In: Orvosi Hetilap, 1917. dec. 16. 50. sz. 676. p.

[13] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Szombathely Járás Főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. (továbbiakban: SZJF Közig. ir.) 7353/1915.

[14] MNL VaML SZJF Közig. ir. 9658/1916.

[15] MNL VaML SZJF Közig. ir. 11695/1915.

[16] MNL VAML SZJF Közig. ir. 12135/1915.

Kovács Eszter Katalin

 



Részlet a himlóoltásban részesültek összeírásából Oladon
(MNL VaML Szombathely Járás Főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 11695/1915.)



A szombathelyi Emberbaráti kórház
(https://gallery.hungaricana.hu)

 

 

Utolsó frissítés:

2020.10.28.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges